SG.hu·

Gartner: Windowson a nyílt szoftvereké a jövő

A kutatócég úgy véli, hogy a jövőben elmosódik a nyílt és az üzleti szoftverek közötti különbségtétel, és míg a Windowson az ingyenes fejlesztések, a Linuxon a kereskedelmi projektek hódítanak majd.

Érdekes előadást tartott Phil Dawson, a Gartner kutatásaiért felelős alelnök a Párizsban zajló Midsize Enterprise Summit rendezvényen, amelyen többek között elmondta, hogy csökkenni fognak a két szemben álló platform között lévő különbségek. Ez azt jelenti, hogy a Microsoft operációs rendszerein növekedni fog a nyílt forráskódú szoftverek aránya és jelentősége, míg az alternatív platformon egy hasonló folyamat megy végbe, csak éppen az üzleti jellegű fejlesztések térhódításával.

A ZDNet tudósítása szerint Dawson a hagyományos különbségtétel lassú eltűnéséről beszélt, miszerint a Windowsokon inkább a kereskedelmi, a Linuxon pedig a nyílt szoftverek dívnak. Véleménye szerint ez ugyanis jelenleg átalakulóban van, és a jövőben érdemesebb lesz követni e trendet. Ezzel egy időben a Linux fokozatosan erősödni fog, míg a hagyományos Unix-alapú megoldások teret vesztenek és végérvényesen a két nagy rivális versenyét követhetjük majd figyelemmel - legalábbis ami a szerverekre szánt operációs rendszereket illeti.

Ebben a folyamatban két tényezőt emelnek ki a kutatócég emberei: egyrészt a Microsoft belső fejlődését, véleményének (félelmének) megszilárdulását, miszerint a Linux belátható időn belül nem tűnik el, másrészt pedig a fejlesztői koncepció módosulását, aminek eredményeként már nem az egyes operációs rendszerekre készülnek a szoftverek, hanem az olyan platformokra, mint a Java és a .Net. Ezzel egy időben folytatódik a nagyobb disztribútorok - Red Hat és Suse (Novell) - versenye, akik minden alkalmat megragadnak majd a megoldásaikban rejlő különbségek kifejezésére.

Ide furakodhat még be a Sun a maga Solaris fejlesztésével, amely azonban nem biztos, hogy megragadhatja a vállalat jelentős részének fantáziáját. Ebben az esetben pedig tovább javulnak a Linux esélyei - legalábbis a Gartner szerint.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© h4x0r2006. 06. 29.. 14:13||#24
Tja, nem is kevesen mondják ezt. Paul Graham, Joel, stb.

Viszont én itt megjegyezném csöndesen (tényleg nagyon halkan), hogy a nagyon-nagy cégek és a nagy cégek kilencvenakárhány százaléka alkalmazza ezt a 99%-ot, míg a kicsi cégek, illetve a figyelemreméltó nagy cégek (Google, Microsoft néhány részlege) kapják a maradék 1%-ot, akik nem szarnak be egy CString*&-tól, illetve egy int 0x80-tól. 😊
© turul162006. 06. 29.. 10:43||#23
Persze, nem is szivesen válalkoznék rá. Nem is állítottam h. könyû lenne. De egy ~ezer soros, asm kódot még elég jól átlátok. (Nem vagyok asm mániás)
GUI mindig szopás, pepecselõs szar..
Egy fajta Mörfi törvény: Neked mindig az kéne a gui-ba, amit az adott gui eszköztárral maceráns megcsinálni. (Játszottam már pár félével)
© BiroAndras2006. 06. 28.. 12:03||#22
"~Végén, de több mint 11 éve programozgatok. Ált. asm-ben is gyorsabban megirok rövidebb progit"

A gond nem az egyszerû progikkal van, hanem a bonyolultakkal. Pl. GUI-t programozni nem épp könnyû asm-ben.
© turul162006. 06. 27.. 18:21||#21
Persze "Java ASM"-ben 😊 Kb. ugyan ott vagy ahol a part szakad.
© ubuntu2006. 06. 27.. 17:59||#20
"Az assembly-vel elveszted a portolhatóságot."

Nem kötekedésképp írom, de lehet java virtual machinera is assembyben programkódot írni. Igaz nem túl gyakori, de megvan rá a lehetõség. És a jvm-en futó kód természetesen nagyszerûen "portolható" rengeteg software és hardware platformra. Igaz ez nem is portolás a szó szoros értelmében, egyszerûen mûködik mindenhol csak megfelelõ jvm-et kell biztosítani.
© turul162006. 06. 27.. 12:38||#19
~Végén, de több mint 11 éve programozgatok. Ált. asm-ben is gyorsabban megirok rövidebb progit (pl. megoldás keresõ algoritmusokat), mint a csoport társaim többsége Jávában. (Nem vagyok asm mániás, a többség gyenge, u.a. volt a feladat terem elhagyása, megoldás bemutása alapján gondolom ezt..)
BlackRose-nek igaza van sajnos, nagyon sok rosz programozó van. És tudom, hogy fõkép magyarországon is Java (/.Net) -es fejlesztésre keresnek embert. (Olvasok állás hírdetéseket..)
De én csak félig vok. informatikus és féleg fizikus. És micro vezérlõk érdekelnek mostanság..
© Caro2006. 06. 27.. 11:20||#18
Ne keverjünk dolgokat.
Az algoritmikus programozás nekem elég szépen megy, ezt elhiheted.
A gyakorlati feladatokkal más a helyzet.
Nem vagyok és nem is leszek programozó, se rendszergazda, csak magamnak írogatok progikat.
Ha szükségem lenne rá, nagyon gyorsan meg tudnám tanulni, de nincs, mert nem ezt az utat választottam.
© irkab1rka2006. 06. 27.. 10:27||#17
"egyrészt a Microsoft belsõ fejlõdését, véleményének (félelmének) megszilárdulását, miszerint a Linux belátható idõn belül nem tûnik el," ezt csak a sales-ek állitották megtévesztésbõl. Pontosnan tudták, hogy mi a téma.

Szombi: a deklarativ programozás nem életképes az IT piacon, ezért nem terjed. Nincs rá hardware, nincs rá képzett mérnök, és nem elég buzzword a kereskedõknek.

BlackRose: hehe, megint egy 10 pontos hozzászólás. Csak annyit tudok hozzátenni, hogy zsenikkel a hülye is le tudná szállítani a terméket. Az a mûvészet, hogy ennyi hozzá nem értõ ember is képes összerakni valamit, ami mégis mûködik, és olyan ember adja el, akinek fogalma sincs arról, hogy mi ez, de a profit mégis megvan.

turul16: gondolom, te még a felsõoktatás elején-maxközepén vagy.

Caro: "Én C-ben is egy képet egyetlen utasítással tudok betölteni" gratulálok, javaslom a pythont/html-t, mint életpályát. Esetleg egész tûrhetõ rendszergazda lennél. Majd csináltass egy "#bash powaaa!!" feliratú pólót. Nem az a baj a hozzászólásoddal, hogy tapasztalatlan ember véleménye, olyannal tele van a fórum. Az a baj vele, hogy bõdületesen fogalmad nincs a programozásról, viszont a szád nagy. Ezért leszel te rendszergazda.
😊))

© szombi2006. 06. 27.. 02:38||#16
Nálunk van olyan tárgy, hogy Deklaratív Programozás.
Tény, hogy egyszerûen le lehet írni szinte minden relációt, amelyek megvalósítása C-ben,
de még Java-ban és asm-ben is nehézkes lenne.
Ezek az ún. imperatív(felszólító) programozási formák, míg a deklaratív(kijelentõ) programozásnál más szabályok élnek.
Bizonyos célapparátusokhoz nagyon jól jön, egyedül a bonyolultabb adatszerkezetek kezelése
a változók hiánya, na meg az emberi gondolkodás mássága okozhat olyan gondokat, melyek miatt az elterjedés korlátokba ütközik.
© BlackRose2006. 06. 26.. 23:49||#15
"Ebben 90% ban erõsen kételkedek, OO szerûen szervezni a kódot C-ben is lehet, az a kurva macro processor és jo tervezés rengeteg lehetõséget ad... (egy jóféle programozó sebességét nem tizedeli a C a C# ill. Java val szemben(, de valamivel lasabban kódolnak azért C-ben) C++ -al akkár hozhatják java sebbeséget ,de az feladatol is függ)"

igen de van egy valami amit úgy hívnak, hogy REAL WORLD, ami általában abból áll, hogy a programozók 50% teljesen alkalmazhatatlan (igen a Bell Curve itt mûködik), a maradék 50%-nak nagy része szintén gyengén alkalmazható, vagyis az igaz, hogy egy igazi programozó mûvész a C-ben isteni dolgokat mûvelhet, csak az a baj, hogy túl kevés ilyen van, ha ehhez adjuk még a szervezési gondokat (a menedzment is a Bell Curve alapján nagyjából alkalmazhatatlan) és a jó programozó sokszor nincs jó helyen alkalmazva, egy REAL WORLD-ban találjuk magunkat, ahol a 90% amit mondtam olyan igaz, hogy szinte nehéz elhinni. Tehát nem is annyira a lasabb kódólás lenne a gond, hanem nincs elég minõséges kóder. A Java és .NET esetében gyengébb kóderek is kihoznak mûködõ szoftvert, persze a szoftver attól még mindég gyenge, de mûködõ, C-ben gyenge kóderek el sem tudják kezdeni, mert mire egy valamire való kódhalmaz összejönn annyira bug-os, hogy a javitása 2x annyi idõt vesz igénybe mint amennyi összesen a rendelkezésre áll és ilyen esetben az történik mint a szoftverprojektek 70%-ával (még Java és .NET esetén is van ilyen), egyszerûen megnyomják a CANCEL gombot a cégnél...