Gyurkity Péter

Szupergyors processzor az IBM-től

IBM mérnökei a feszített szilícium technológiával kísérletezgetve 500 GHz-en működő processzort mutattak be, amely bár csak az abszolút nulla fok közelében hozza ezt a sebességet, szobahőmérsékleten sem vall szégyent.

A vállalat közleménye szerint az 500 GHz-es processzor százszor gyorsabb a hagyományos asztali PC-s megoldásoknál és 250-szer nagyobb teljesítmény nyújt a mobiltelefonokban felhasznált elődeinél. Igaz, a kiugró eredményt extrém körülmények között érték el, ám ígéretük szerint normál hőmérsékleten sem kell lemondanunk a nagy sebességekről, sőt a technológia néhány éven belül még ennél is tovább gyorsulhat.

A kísérleti példány az abszolút nulla fok közelében érte el az 500 GHz-es rekordot, ami -273,16 °C-nak felel meg, tehát jövőbeli felhasználókra nézve nem éppen kellemes környezetben sikerült megvalósítani a tervet. Az IBM szakemberei azonban nyomban leszögezték, hogy normál körülmények között sem vallanak szégyent a fejlesztéssel, hiszen a 300-350 GHz-es órajelet itt is tartani tudják, vagyis mindenképpen jelentős előrelépésről van szó. Bár az eredmény valódi jelentőségét többen máris kétségbe vonták - mondván, hogy munkába sem 360 km/h-val repesztő sportkocsival megyünk - abban nagy az egyetértés, hogy a fejlesztés révén tovább növelhető a hagyományos megoldások teljesítménye.

"Az elmúlt években a szilícium alapú technológiák végső határait feszegettük. A mostani bemutatóval azonban bebizonyítottuk, hogy nem merítettünk ki minden lehetőséget, és ez nagyon is bíztató mindannyiunk számára" - értékelte az eredményt Bernie Meyerson, az IBM kutatásainak vezetője.

Véleménye szerint az első kereskedelmi forgalomba szánt termékek néhány éven belül megjelenhetnek, mégpedig új chipek formájában, amelyek a személyi számítógépektől a hipergyors vezetéknélküli hálózatokig (amelyek egy teljes DVD tartalmát akár 5 másodperc alatt továbbítanák) több területen is gyorsan otthonra találhatnak.

A prototípus negyedik generációs SiGe-technológiával (szilícium-germánium, feszített szilícium) készült, az IBM saját gyártású 200 mm-es ostyáján. A számítógépes szimulációk alapján a vállalatnál arra számítanak, hogy az órajelet egészen 1 THz-ig (1000 GHz) felsrófolhatják - hogy mikor, azt egyelőre nem tudni.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • dez #278
    Jé, tényleg, nem is válaszoltam. De nem is érdemes...
  • Brootal #277
    Eltévedtetek srácok.
  • BiroAndras #276
    "Van definíció"

    Ja, van kb. 100 féle. Az ugyanaz, mintha nem lenne.
    Mellesleg én ugyanezt linkeltem be. Ezek szerint meg se nézted.

    "az egy másik dolog, hogy nem általánosan elfogadott"

    Ha nem általánosan elfogadott, akkor nem ér semmit. Nem lehet összvetni az állításokat, amíg különféle definíciókra vonatkoznak.

    "hogyan is lehetne az, amikor ilyen egyesek szerint nincs is?"

    Azt nem lehet definiálni, ami nincs? Főleg, hogy ahhoz, hogy megvizsgáljuk, hogy van-e vagy nincs, szükség van egy definícióra, hogy tudjuk miről beszélünk.

    "Milyen érdekes mellesleg, itt is kiemelten szerepel a determinizmus kérdése.."

    Szerepel, mint egy lehetséges értelmezés.
    Azt írja : free will may imply that the actions of the body, including the brain, are not wholly determined by physical causality.
    Vagyis, ahol szerepel, ott is csupán lehetőségként.

    "Úgy, hogy van előttük egy választási lehetőség, és A-t vagy B-t választják. Ezt jelenti mellesleg a szabad akarat (itt nem pontos definíciót akartam adni)."

    De egy konkrét választásról volt szó, nem általában választásról. Azt írtad, hogy az hogy melyiket választja függ attól, hogy van-e szabad akarat. Vagy legalábbis én így értettem. Viszont itt nem látom az összefüggést, mert akár van szabad akarat, akár nincs, mindkét választás lehetséges.
  • BiroAndras #275
    ""Olyat, amit a determinizmus elve ihletett."
    Klasszikus fizkai egyenletek...?"

    Törvényről volt szó te nagyon lökött (nem, nem fizikai, hanem társdalmi törvényről). De amúgy is tévedsz mert épp fordítva történt, a klasszius fizikából következett a determinizmus (bár maga az ötlet már sokkal korábban felmerült).
  • BiroAndras #274
    "Na ne mond... A történelem ellened szól."

    Hol vannak a történelemben robotok, vagy a determinizmus alapján legyilkolt emberek? Konkrét példát kérek.

    "Ezt a legtöbb mai tudós már inkább csak a testre mondja."

    A legtöbb mai tudós nem gonolja, hogy az emberben bármi is lenne a testén kívül. Egyébként meg az evolúció elméletéből egyenesen következik, hogy gépek vagyunk.

    "Vannak ilyenek is, olyanok is."

    A lényeg, hogy attól, hogy valaki az embert si gépnek tekinti, még nem fogja kevesebbre értékelni az életet.

    "És ugye nem feltétlenül a tudósok döntik el, mire használják mások a tudományos eredményeket."

    És ez hogy jön ide?

    "De én most tőled kérdeztem."

    Konkrétan nem tőlem kérdezted.
  • BiroAndras #273
    "A materializmus egyik alapvetése a determinizmus, mivel a matéria egyik alapvetése is."

    Egyáltalán nem. Az anyag és a determinizmus nem függ össze.
  • BiroAndras #272
    "És ki mondta, hogy bizonyos filozófiai kérdéseknek nincs kihatásuk a gyakorlatra?"

    Általában lehet, de itt konkrétan nincs.

    "Én is ezt mondtam, nem tűnt fel?"

    Előbb írtam, mint hogy végigolvastam volna mindent.

    "Főleg csak az alap-dogmák térnek el."

    A tudományban nincsennek dogmák. Ez az egyik fő különbség. Ezen kívül pl. a vallásban a hit a legfontosabb, a tudományban meg a kétely.

    "És pl. a tudományban is megtalálhatók a vallási felekezeteknek megfelelő, egyéni vélemény-különbségek miatt eltérő nézetek mentén létrejött csoportok."

    Hát nem igazán. Véleménykülönbségek vannak, de meszse nem akkorák, mint a vallásokban, és messze nem olyan szervezettek. És az se mellékes, hogy nem gyilkolásszák egymást.
  • BiroAndras #271
    "Azon alapul."

    Lehet, de az akkor sem egyenlőség.

    "Ennek a kijelentésnek nagyon nem örülnek a fizikus-kollegáid."

    Megkérdezted őket? Egyébként meg mit számít, hogy örülnek vagy sem?

    "A kvantummechanika terén nem sokra mennének a fizikusok a matematika nélkül. Azaz, csak van némi fogalmuk a dologról a legjobb matematikusoknak..."

    Egyrészt attól hogy a fizika a matekra épül még semmi sem garantálja, hogy a matematikusok értenek a fizikához.
    Másrészt nem csak fizikáról volt szó, hanem a szabad akaratról is.
  • BiroAndras #270
    ""Elhagyagolhatók EGY ADOTT TARTOMÁNYBAN."
    Azt eddig nem tetted hozzá."

    Már hogy a f@szba ne tetem volna hozzá! Csak kb. ezerszer!

    "Nem, ez egy tévedés. A tudatot - ami elég emberi lépték - pl. nem írja le. Nem is tud vele mit kezdeni."

    Ha valamit 99%-ban jól le tudunk írni, és 1%-ban nem, az szerinted szart se ér?
    De ezt is megbeszéltük már sokszor. Egyébként sem tudod bizonyítani, hogy a tudat nem írható le klasszikus fizikával, ha azt se tudod mi az.

    "Ennek mi értelme, hogy az egyik állításoddal megcáfolod az előzőt?"

    Hol cáfoltam meg??? Sehol nem állítottam, hogy a klasszikus fizika tökéletes. Idézem : "a klasszikus fizika az emberi léptékű világot nagyon jól leírja". A nagyon jól nem egyenlő a tökéletesennel.

    "Még a fizikusok között is van, aki nem fogadja el a kvantummechanikát. Bár ritka."

    Egyet mondj.

    "A fizikát valamennyire ismerő nem-fizikusok között meg több ilyen van."

    De a nem-fizikusok azok nem fizikusok.

    "A kvantumszámítógép hogyan számolja ki az eredményt!"

    Magyarázd már meg nekem, hogy mi a különbség a kvantumszámítógép és egy eldobott kő számítása közt. Tökéletesen lényegtelen, hogy mit számolnak ki.

    "Szerinted tehát ez csak úgy jön, szerintem meg megismerhető ennek menete."

    Tehát a világot futtató számítógépet keresed? Jó, legyen. De akkor az a számítógép honnan szedi az eredményeit? Azt is futtatja valami? Nem érzed a problémát?

    "1. Nem azt kérdezném, hogyan van leprogramozva, hanem hogy hogyan működik, mit csinál. És az megismerhető."

    Látom totálisan ellenállsz bármiféle hasonlatnak. Egy szoftvernél a működés egyenlő a leprogramozással. A hardver nem része a szoftvereknek. Tehát a szoftvereken belül nem megismerhető. Tényleg ennyire nem vagy képes elvonatkoztatni?

    "2. Hallottál már a mikroprogramokról?"

    Képzeld el, hallottam. Gondoltam, hogy ismét örömmel fogsz belekötni egy tökéletesen lényegtelen részletbe, de még reménykedtem. De csak a te kedvedért vegyünk egy 8086-os procit, abban nem volt mikrokód. Egyébként meg a mikrokód véletlenül nem elemi utasításokból áll?

    "Csakhogy mi nem a szoftver vagyunk, hanem a felhasználó."

    Hát pedig dehogynem. Ha van a példában felhasználó, akkor az Isten.
    Mi benn vagyunk a világban, részei vagyunk.

    "Persze, de attól még pl. a gravitációt továbbra is a fizikusok kutatják, nem a fizozófusok."

    Hogy jön ide a gravitáció meg a fizikusok? Arról beszélünk, hogy van-e a világ mögött valami. Ez sokkal inkább filozófia, és végképp semmi köze a gravitációhoz.
  • BiroAndras #269
    "A kettőnek más a célja, illetve a körülményei."

    Igen, pont erről beszélek. Pont ezért a fantáziálás nem való a világ megismerésére. Ezt mondtam eredetileg is.

    "Szerinted. Mások szerint meg nagyon is közvetlen a kapcsolat."

    Az a mások szerintem egyedül te vagy. De írhatsz még példákat.

    "Szerinted. Mások szerint meg nagyon is közvetlen a kapcsolat. (Lásd később.)"

    Mondj már egy értelmes példát hétköznapi kvantumjelenségre. A múltkor se sikerült összehoznod (később se láttam).