Rónai György

Önátalakító chipet fejlesztett ki az IBM

Az IBM bemutatta új "Chip morphing" technológiáját, amelyet eFUSE névre kereszteltek. A cég állítása szerint ezek a chipek már emberi beavatkozás nélkül is át tudják rendezni áramköreiket, hogy növeljék a teljesítményt vagy optimalizálják az áramfelvételt.

A megoldás szoftveres algoritmusokból és mikroszkopikus elektronikai biztosítékokból áll. A chipek egy potenciális probléma észlelése esetén - vagy egyszerűen csak a teljesítmény növelésének céljából - át tudják rendezni saját áramköreiket. Az autonóm ön-átalakítás várhatóan megváltoztatja a chipek tervezését is, és egyre több piaci területre betörnek majd ezek a megoldások. "Az eFUSE átrendezi a chip logikai áramköreit, hasonlóképpen, mint ahogy a közúti forgalmat rendezik elterelésekkel és újabb szakaszok megnyitásával" - mondta el Dr. Bernard Meyerson, az IBM munkatársa.

Az eFUSE technológia része egy beépített önjavító rendszernek, amely állandóan figyeli a chip működését. Amennyiben tökéletlenségre derül fény, az innovatív technológia ösztönösen korrekciókat hajt végre, elvágva a chip áramköreibe beletervezett egyszerű, olcsó biztosítékszerű kötéseket. Emellett más kötéseket (re)aktiválhat, amelyek újabb szakaszok megnyitásával esetleg szabályozzák a szükséges áramfelvételt, és korrigálják a számolási teljesítményt. Amennyiben a rendszer észleli például, hogy egyenetlen a chip terhelésének eloszlása - tehát egyes részei gyorsabban, mások lassabban működnek az elvártnál -, akkor ilyen áramkörök lezárásával és megnyitásával, vagy a helyi feszültségek változtatásával optimalizálhatja azt, a legjobb áramfelvétel és teljesítmény-arány érdekében.

A technológia optimalizálhatja a chipek teljesítményét individuálisan, a végfelhasználó által futtatott programokra is. Az eFUSE technológia ilyenkor a szoftver számítási igényeit elemezve változtathatja meg a chip felépítését, felesleges áramkörök lezárásával és a teljesítmény érdekében más kapcsolatok megnyitásával. Az eFUSE technológia egyben az elektronmigráció nevű jelenséget is megzabolázza, amely dolog az utóbbi időben komoly fejtörést okozott a chipgyártó cégeknek. A jelenség manapság már csaknem határt szab a chipek maximális teljesítménye előtt, mivel még rendkívül költséges technológiákkal sem tudták kiküszöbölni. Az IBM új technológiája most még ki is használja a jelenséget, amellyel a mikroszkopikus biztosítékszerű kötéseket programozhatják anélkül, hogy az a chip más részeire negatív hatással lenne.

A gyártók már korábban is kísérleteztek chipekbe integrált biztosítékok témájával, azonban azok használata egészen máig nem volt elég megbízható. A mostani rugalmas és könnyen adaptálható eFUSE technológiát máris tesztelik és kísérleteznek vele, hogy integrálhassák az IBM csúcstechnikájú Power architektúrájába. Ily módon a technológia helyet kap majd a Power5 és más processzorokban is, amelyeket az IBM eServer gépeibe tesznek, valamint az IBM alacsony fogyasztású, szilícium-germánium (SiGe) chipjeibe is bekerül. Az IBM emellett minden 90 nm-en gyártott chipbe be tudja építeni már a megoldást, így akár az Embedded DRAM chipek is hamarosan képesek lehetnek majd önmagukat átalakítani.

Az eFUSE technológia egyébként független, tehát nem szükséges hozzá semmilyen új anyag, szerszám, vagy gyártástechnológia bevezetése. Az East Fiskhill-i 300 mm-es és a burlingtoni 200 mm-es szlicíumszeletekkel dolgozó IBM üzemekben máris megkezdődött az újfajta chipek gyártása.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #13
    Szerintem ha itt bejentették, a katonaságnál már van ilyen.. amúgy az IBM télleg a elektronikus/informatikus fejlesztések élvonalát képviseli mint régen a Bell Lab.
  • BlackRose #12
    Kb. úgy van, csak nem igen hiszem, hogy az egyhamar ay asztalon lesz, egyrészt mert komplikált lenne a fordítót megirni, másrészt meg nem igen látom e technológia előnyét amikor sokat kell szorozni vagy összeadni. Egy SMP gép vagy egy cluster ezt jobban megoldaná, programozási problémák nélkül, az asztalra (Desktop) meg erre nem igen van szükség, bár nem olyan mértékben, hogy a fejlesztések kifizetödjenek, mindenesetre valahol valószinűleg fel fogják használni, na mindegy gratulálok nekik a sikerért.
  • rolcsi01 #11
    Szép és jó az IBM-től, hogy a fejlesztéssel is foglalkozik. De nem ártana ha már be is fejezne egyet.
  • [HUN]PAStheLoD #10
    majd lesz okos-processzor is :)
  • Mice #9
    addig is menjünk homokozni a hegyekbe ásóval és gyűjtögessük a konzerveket;)
  • Vers #8
    ez nagyon is über dolog
    képzeld el hogy a prograomodnak egy ciklusban sok összeadást kell csinálnia
    igy lehetöség lesz rá hogy pl hogy a prociban levö oszto szorzo áramkört átprogramozd összeado áramkörré
    és párhuzamosan 10 összeadást képes megcsinálni
  • BlackRose #7
    Éljen a self modified technológia, mindég mondtam, hogy mire való egy program ha nem képes önmagát átalakítani :) Na fére a bolondozással, néha jó dolog lehet, de álltalában borzasztó ha a megoldást valamikor modosítani kell. És persze ki programol még assemblerben? Persze a chippeknél ez egészen más lehet, vagy talán mégsem? Személyessen úgy gondolom, hogy ez a dolog nem más mint az IBM egyébként kitűnö mérnökcsapatának mégegy gyakorlási projectje, mert nem nagyon hiszem, hogy a közeljövőben ebből valami kommerciális dolog lesz. Na mindegy gratulálok nekik mert tényleg nem mindennapi telyesítmény. (és jöhet a Terminátor) :)
  • Alfa Of NS #6
    Ha jol sejtem azert alapvetoen a procit a tervezes fogja meghatarozni. Az onatalakitas csak helyi szinten fog mukodni. Tehat nem "csinal" maganak meg egy memoriakezelo egyseget a proci (Athlon vagy mas) :)
  • Xantia #5
    Vírusok új generáció, amely nem csak a programot, hanem a processzort is tönkrevágja....
  • NEXUS6 #4
    Szerintem arra is "jó" lesz, hogy ezentúl az eltérő processzor architektúrák, vagy az eltérő oprendszerek már nem fognak feltétlen átjárhatatlan akadályt jelenteni a virnyákok számára.

    Valamint az "önjavítás/önátalakítás" miatt nem kell a processzorgyártás melléktermékeit ilyen hangzatos nevekkel ellátni, mint pl CELERON. Egyszerűen csak kisebb teljesítmény jelölést kapnak.