Berta Sándor
Rekordszinten a fájlcserélők száma
Perek és razziák ellenére továbbra is felhasználók milliói hódolnak a fájlok csereberélésének. A legfrissebb felmérések szerint világszerte közel tízmillió internetező használ rendszeresen valamilyen fájlcserélő (P2P) programot.
Májusban 9 736 000 felhasználó csereberélt rendszeresen fájlokat a világhálón, ez 12 százalékkal nagyobb szám, mint ahány fájlcserélőt tavaly májusban regisztráltak - derült ki a BigChampagne P2P-adatok kiértékelésére létrejött piackutató cég adataiból. Ez a legmagasabb szám, amit a vállalat valaha regisztrált. Ebben az adatban ugyanakkor nincsenek benne a BitTorrent-hálózatokat használók, mivel az a rendszer teljesen másképp épül fel. A BitTorrent kapcsán azt érdemes megjegyezni, hogy csúcsidőszakban az ezeken a rendszereken bonyolított forgalom teszi ki a teljes internet forgalmának kétharmadát.
Úgy tűnik tehát, hogy a korábbi nagy razziák hatása nem volt maradandó és a perek, valamint a házkutatások után visszatértek azok a felhasználók, akik rendszeresen csereberélnek fájlokat az interneten keresztül. Még azok a komoly érvágások sem jelentenek nagy forgalomcsökkenést, mint például a The Pirate Bay hónap eleji bezárása. Ezek az akciók csupán átmeneti sikereket jelentenek a szerzői jogvédők számára, komoly hatásuk azonban a fájlcserélésre nincsen.
Érdekesség, hogy egyre erősödnek azok a hangok, miszerint valamilyen módon legalizálni kellene a fájlcserélést. Korábban Franciaországban merült fel ez az ötlet, most pedig Hilary Rosen, az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) egykori elnöke emelt szót a megoldás mellett. A volt vezető blogjában arról írt, hogy a kiadóknak felül kellene vizsgálniuk a jelenlegi álláspontjukat, és ahelyett hogy üldözik és tűzzel-vassal megpróbálják kiirtani a P2P-rendszereket, inkább meg kellene próbálniuk legalizálni ezeket a hálózatokat. Hilary Rosen szerint át kellene gondolni a digitális másolásvédelmek (DRM) alkalmazását is. Szükség van-e rájuk és ha igen, milyen formában? Ezenkívül a kiadóknak törekedniük kellene arra, hogy minél több készülék és szolgáltatás legyen egymással kompatibilis, mert ez is csak növelhetné az eladásokat és a bevételt.
A kanadai zeneipar megbízásából készített friss felmérés is azt mutatja egyébként, hogy a fájlcserélők elősegítik a zeneszámok eladását. A kiadók tehát gyakorlatilag az önmaguk üzletét rontják el, amikor fellépnek a P2P-hálózatok ellen. A kanadai fájlcserélők 75 százaléka már legalább egyszer vásárolt legálisan zenei albumot, 27 százalékuk 2-10 alkalommal, míg 21 százalékuk még gyakrabban vett zenei albumokat. A kérdés most már csak az, hogy a kiadók mikor látják be, hogy a jelenlegi stratégiájuk nem vezet sehova és mikor változtatnak az álláspontjukon.
Májusban 9 736 000 felhasználó csereberélt rendszeresen fájlokat a világhálón, ez 12 százalékkal nagyobb szám, mint ahány fájlcserélőt tavaly májusban regisztráltak - derült ki a BigChampagne P2P-adatok kiértékelésére létrejött piackutató cég adataiból. Ez a legmagasabb szám, amit a vállalat valaha regisztrált. Ebben az adatban ugyanakkor nincsenek benne a BitTorrent-hálózatokat használók, mivel az a rendszer teljesen másképp épül fel. A BitTorrent kapcsán azt érdemes megjegyezni, hogy csúcsidőszakban az ezeken a rendszereken bonyolított forgalom teszi ki a teljes internet forgalmának kétharmadát.Úgy tűnik tehát, hogy a korábbi nagy razziák hatása nem volt maradandó és a perek, valamint a házkutatások után visszatértek azok a felhasználók, akik rendszeresen csereberélnek fájlokat az interneten keresztül. Még azok a komoly érvágások sem jelentenek nagy forgalomcsökkenést, mint például a The Pirate Bay hónap eleji bezárása. Ezek az akciók csupán átmeneti sikereket jelentenek a szerzői jogvédők számára, komoly hatásuk azonban a fájlcserélésre nincsen.
Érdekesség, hogy egyre erősödnek azok a hangok, miszerint valamilyen módon legalizálni kellene a fájlcserélést. Korábban Franciaországban merült fel ez az ötlet, most pedig Hilary Rosen, az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) egykori elnöke emelt szót a megoldás mellett. A volt vezető blogjában arról írt, hogy a kiadóknak felül kellene vizsgálniuk a jelenlegi álláspontjukat, és ahelyett hogy üldözik és tűzzel-vassal megpróbálják kiirtani a P2P-rendszereket, inkább meg kellene próbálniuk legalizálni ezeket a hálózatokat. Hilary Rosen szerint át kellene gondolni a digitális másolásvédelmek (DRM) alkalmazását is. Szükség van-e rájuk és ha igen, milyen formában? Ezenkívül a kiadóknak törekedniük kellene arra, hogy minél több készülék és szolgáltatás legyen egymással kompatibilis, mert ez is csak növelhetné az eladásokat és a bevételt.
A kanadai zeneipar megbízásából készített friss felmérés is azt mutatja egyébként, hogy a fájlcserélők elősegítik a zeneszámok eladását. A kiadók tehát gyakorlatilag az önmaguk üzletét rontják el, amikor fellépnek a P2P-hálózatok ellen. A kanadai fájlcserélők 75 százaléka már legalább egyszer vásárolt legálisan zenei albumot, 27 százalékuk 2-10 alkalommal, míg 21 százalékuk még gyakrabban vett zenei albumokat. A kérdés most már csak az, hogy a kiadók mikor látják be, hogy a jelenlegi stratégiájuk nem vezet sehova és mikor változtatnak az álláspontjukon.
