Gyurkity Péter

A 25 leg­rosszabb IT ter­mék rang­sora

A dicsőséglista után nem sokkal elkészült a gyorsan elfelejtendő termékek rangsora is: szoftverek és operációs rendszerek, amelyek nem túl megbízhatóan működtek, hardverek, amelyek több gondot okoztak, mint előnyt.

A PCWorld ezúttal a nagy valószínűséggel közutálatnak örvendő 25 legrosszabb fejlesztés szégyenlistáját állította össze, egybemosva a szoftver- és hardvertermékeket. Az életünket megkeserítő újdonságok rangsorolásában azonban nem könnyű megállapodásra jutni, ezért a 25 győztes mellett további termékeket is megemlítenek, amelyek a lap szerint semmiképpen nem maradhatnak ki egy ilyen összeállításból.

Az első helyen az AOL végzett, amely 17 éves tengerentúli működésével vívta ki ezt az "elismerést". A cég hibái között említik a hibás, rosszul működő szoftvereket, a pocsék segítségnyújtást, a már-már brutális marketingstratégiát, amellyel nyilvánvalóan előfizetői táboruk kiszélesítését akarták elérni. Magatartásuk bírósági perhez vezetett, amelynek eredményeként tavaly New York államban számlázási politikájuk módosítására kényszerültek. Második helyre futott be a RealNetworks RealPlayer nevű lejátszója, amely a hazai felhasználók között sem vált túl népszerűvé. A nehezen kezelhető, olykor idegesítő program véleményünk szerint is megérdemelte a kiemelkedő helyezést.


A harmadik az itthon kevéssé ismert SoftRAM lett, amely annak idején a Windows növekvő memóriaigényét volt hivatott kielégíteni. A szoftvert később a hatóságok megtévesztőnek ítélték, a céget pedig fejlesztésének visszahívására és a befizetett pénzek visszajuttatására kötelezték. A negyedik helyezett már jóval érdekesebb: sokak megítélésre szerint a Windows Millenium a család egyértelműen leggyengébb tagja, kivéve a Windows 3.1 előtti korszakot. A negatív megítélést a telepítési, kompatibilitási problémáival érdemelte ki, amelyek feledtetésére kevés újdonsággal szolgált.

Ötödik lett a Sony BMG, amely a CD kiadványaihoz mellékelt rootkit miatt örvend közutálatnak. Nyolcadik az Internet Explorer 6.0, amely a böngészőpiac 80 százalékát uralja, 15. az Iomega ZIP meghajtója, 17. az Apple Macintosh Portable megoldása 1989-ből, míg a sort a Sharp noteszgépe zárja. Megtalálható emellett még több asztali PC, illetve néhány szoftverfejlesztés, amelyek a maguk idejében hasonló "sikert" értek el.

A toplista mellett megemlítették azokat a termékeket is, amelyek mellett nem mehetünk el szó nélkül. A tízes listában az Apple három fejlesztése található a kilencvenes évekből, a vállalat mélypontjának idejéből, de egészen új próbálkozások is, mint például a Motorola Rokr E1 telefonja, amely kicsiny kapacitása és lassúsága miatt ítéltetett bukásra.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Dj Faustus #155
    "http://www.456bereastreet.com/lab/developing_with_web_standards/csslayout/2-col/ ---- azt irja h simple css...haaaaaat ezt tablaval seperc alatt megcsinalom."
    Hm, és amikor meg kell csinálni 800*600-ra 1024*768-ra, mobilra, vak felhasználóknak, IE-re, FF-re, stb külön csinálgathatod a táblázatot külön-külön.
    Nem lesz szemantikus (táblázatot használsz, ahol nem kéne).

    "http://www.cssimport.com/ - itt megy a Photoshop 1000-el...lehet h a css-is (az elobbihez - egy minimalis pozicionalasert lenyom egy marek kodot)"
    Kapcsold ki a képek megjelenítését - az oldal tartalma úgy is elérhető.

    A jövőben várható a tartalom, a forma, és a struktúra különválása. A tartalom XML-be kerűl, a struktúra XSLT-be, a forma CSS-be.
    Felejtheted a CSS nélküli layoutot, a tartalom lesz a meghatározó.
  • vaddiszno #154
    http://www.cssimport.com/ - itt megy a Photoshop 1000-el...lehet h a css-is (az elobbihez - egy minimalis pozicionalasert lenyom egy marek kodot)
  • vaddiszno #153
    http://www.456bereastreet.com/lab/developing_with_web_standards/csslayout/2-col/ ---- azt irja h simple css...haaaaaat ezt tablaval seperc alatt megcsinalom. Ha ennyi lecso kell ehhez akkor inkabb nem kerek belole....es meg raadasul gondok lehetnek ie-ff kozott....
  • dez #152
    Na ezt nevezem én félremagyarázásnak. Nézd meg a "jellemző" szót a szótárban! :P
  • Equ #151
    "Messze nem a kernel része."

    Rossz irányba terelsz, a 16 bites sandbox a 95 kernelének sem része, az egy subsystem...

    "Én csak rámutattam, hogy az egyiknek igencsak fontos jellemzője volt a kevertség, a másiknak meg nem. "

    Hát akkor ez megint nagyon nem jött össze... Lényeg a lényeg, win95-ön a nativ programok preemtiven futottak, a by-design cooperative programok pedig egy cooperative sandboxban, pont úgy mint linuxon vagy bármilyen másik oprendszeren ami képes ezeket futtatni, éppen ezért emiatt semmivel nem kevésbé preemtive a win95 mint a pl. linux. Ez egy nagy befürdés volt részedről. Megint...
  • dez #150
    Az végülis egy wrapper. Messze nem a kernel része. És kurvára nem akar ma már senki 16 bites kódot futtatni rajta. :)

    Ez nem terelés kérlekszépen, hanem egy ködös dolog megfogásának kísérlete. De valójában te akarod annyira megfogni. Én csak rámutattam, hogy az egyiknek igencsak fontos jellemzője volt a kevertség, a másiknak meg nem. Ezt nem tagadhatod. Nem tagadhatod el a Win95-től a Win95-séget... :P
  • Equ #149
    "A Linux tud 16 bites cuccokat futtatni nem Win-emulátor alatt?"

    Hát a készitők (és a linux vitézek szerint) a wine az nem emulátor, mégis futnak rajta a 16 bites wines programok...

    "Szerves része a rendszernek, kernel szinten, és napi használatban van rengeteg félig vagy full-16-bites program, és nélkülük alig lehetne meglenni?"

    Nem, de ez a win95-re sem igaz...

    De ez egyre jobb, továbbléptünk egy szintel a terelésben, most már azzal jössz, hogy melyikben emulátor szintű és melyikben sandbox szintű ugyanaz a cooperative sandbox és a szokásos kettős mércéddel ezzel akarod bizonygatni az égbekiálltó szakmai melléfogásodat. Gyönyörű.
  • dez #148
    A Linux tud 16 bites cuccokat futtatni nem Win-emulátor alatt? Szerves része a rendszernek, kernel szinten, és napi használatban van rengeteg félig vagy full-16-bites program, és nélkülük alig lehetne meglenni? Erről az oldaláról nem ismertem a Linuxot...
    Az Amiga is csak külsős emulátor alatt tud ilyet.
    Mi meg tudjunk már disztingválni! :P
  • Equ #147
    "Jé, és most látom, te mit is írtál először: "cooperative multitask utoljára a 3.1-es winben volt" Nos ez ugyebár igencsak nem igaz, mert a sand-box-on belül nagyon is ott figyelt... "

    Jól van te szerencsétlen, akkor szerinted a linux is félig cooperative és az amigaos is és gyakorlatilag bármi ami a 16 bites by-design cooperative alkalmazásokat képes sandboxban futtatni...

    hány öngólt akarsz még rúgni magadnak, nem égtél még eleget?
  • dez #146
    Jé, és most látom, te mit is írtál először: "cooperative multitask utoljára a 3.1-es winben volt" Nos ez ugyebár igencsak nem igaz, mert a sand-box-on belül nagyon is ott figyelt...
    Na jó, elég volt.