Egy frissen elkészült felmérés szerint az európai országok idén 87 milliárd eurót költenek IT-kiadásokra, és a ráfordításokat tekintve Nagy-Britannia vezeti a rangsort, messze megelőzve a többi államot.

A Kablenet tanulmánya megállapítja, hogy az Egyesült Királyság civil szektorában több mint 21 milliárd eurót költenek idén, ami 40 százalékkal meghaladja a német vagy a francia vállalatok kiadásait. A szigetország tehát messze megelőzi a kontinens országait és úttörő szerepet vállal az informatikai fejlesztésekben. A tanulmány szerint az összeurópai kiadások az elkövetkező években tovább emelkednek, és két év múlva elérik a 94 milliárd eurót, ami önmagában véve is óriási összeg. Az emelkedést elsősorban az e-kormányzati feladatokkal kapcsolatos beruházások megindulásának, illetve az irodai infrastruktúra folyamatos fejlesztésének számlájára írják.

Megjegyzik azonban, hogy az Egyesült Királyságban jóval nagyobb arányban költenek az erőforrások kihelyezésére és olyan külső szolgáltatásokra, mint a tanácsadás. Amíg Nagy-Britanniában az összkiadások 37 százalékát fordítják ilyen célra, a kontinens többi országában mindössze 16 százalékos arány az átlag. További érdekesség, hogy az egy főre jutó kiadásokat tekintve már Dánia vezet, míg a GDP legnagyobb részét egy posztkommunista ország, a kicsiny Litvánia költi az IT-szektorra.


Az európai cégek IT-büdzséjük harmadát eszközökre, ötödét bérekre, 17-17%-át szolgáltatásokra és szoftverekre, 13%-át pedig kapcsolattartásra fordították
"Az egy főre eső kiadások, illetve a GDP tekintetében számos egyéb ország rendelkezik a brit adatokhoz hasonló mutatókkal, de ezen országok gazdasága jóval kisebb - a nagyobb országok között megkérdőjelezhetetlen az Egyesült Királyság vezető szerepe, amely mindenki másnál többet költ IT kiadásokra" - jellemezte a helyzetet Scott Bryan, a vállalat elemzője. Sajnos a tanulmány magas ára miatt a teljes szövegbe csak kevesen nyerhetnek betekintést: a munka potom 2300 angol fontért rendelhető meg a kutatócégtől.

Informatikusok nélkül napjaink munkahelyei működésképtelenek

Mindenesetre a szigetország vezető pozíciója egyáltalán nem meglepő. A külföldi és hazai kutatócégek már több alkalommal beszámoltak erről a tekintélyes előnyről, amire jó példa a Kablenet által két évvel ezelőtt közzétett felmérés. A vállalat akkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az angliai önkormányzatok megkér­de­zése alapján egyértelmű: az e-kormányzás révén javult a hivatalok közötti információáramlás, a helyi és távszolgáltatások színvonala, valamint a távmunkások helyzete. Igaz, a felmérésből az is kiderült, hogy néhány helyen - a korábbi várakozással ellentétben - emelkedtek a költségek, nem csökkent az ilyen jellegű kérdésekre fordított munkaidő, sőt, az is nyilvánvalóvá vált, hogy az önkormányzati képviselők jó része nem látja igazán az e-kormányzati megoldá­sok­ban rejlő lehetőségeket, és különös óvatosságot tanúsítanak ott, ahol radikális lépésekre lenne szükség.

Nem abszolút főlényről van tehát szó, és a kontinens országainak elegendő idejük van arra, hogy behozzák lemaradásukat, nem beszélve arról, hogy tanulhatnak a szigetországban elkövetett hibákból. Reménykeltő, hogy a hazai kép szintén javulást mutat, igaz, a fejlődés üteme elmarad az ideálistól.

A magyar IT cégek tavaly több mint 4,5 milliárd forintot költöttek marketingre, ami jelzi az ágazatban rejlő lehetőségeket. Kétségtelen továbbá, hogy az elkövetkezendő években fontos szerepet tölt majd be a Nemzeti Szélessávú Stratégia, amely tovább gyorsíthatja a szélessávú kapcsolatok kiépítésének ütemét, és segíthet az egyenlőtlenségek csökkentésében. A jelenlegi helyzetbe a Magyar Infokommunikációs Jelentés 2005 révén nyerhetünk betekintést, amely a Bellresearch adataira támaszkodva tanulmánysorozatban számol be a hazai állapotokról. A cég a magyar vállalati PC-állományt egymillió darabra becsüli, hordozható számítógépe pedig 49 ezer hazai szervezetnek van.