Berta Sándor
Egyesült Államok: akár tíz év börtön szerzői jogsértésért
Huszonnégy oldalas törvénytervezetet terjesztett elő az amerikai kormány, amellyel azt szeretné elérni, hogy az eddiginél jóval szigorúbban torolják meg a szerzői és a szomszédos jogok elleni bűncselekményeket.
A dokumentumból kiderül, hogy azt is szigorúan büntetnék, ha valaki csak megkísérli a szerzői jogi törvény megsértését. Már egy ilyen esetben is bárki akár tíz évig terjedő börtönbüntetést kaphatna, míg a visszaesőkre a kiszabható maximum húsz év börtön lenne. A tervek szerint az amerikai igazságügyi minisztérium az eddiginél nagyobb hozzáférést kapna az ilyen ügyekhez és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy szerzői jogi bűncselekmények elleni különleges egységet állítana fel. Ez foglalkozna a hamisítókkal, a letöltőkkel, az illegális másolókkal és az ipari kémekkel. Ezenkívül külön megszigorítanák a Digital Millennium Copyright Act (DMCA) nevű szerzői jogi törvényt is. Az Intellectual Property Protection Act of 2006 (IPPA) nevű törvényjavaslatban rögzített lépések célja Alberto Gonzales igazságügyi miniszter szerint a szellemi tulajdon lehető leghatékonyabb védelme.
Az előterjesztést támogatja többek között Lamar Smith, a képviselőháznak a bíróságokért, az internetért és a szellemi tulajdon védelméért felelős albizottságának elnöke, valamint James Sensenbrenner, a Kongresszus jogi bizottságának elnöke. A tervezetet máris üdvözölte több szerzői jogvédő szervezet, köztük az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) és a Szoftver és Információs Ipari Szövetség (SIAA). Utóbbiban képviselteti magát például az Oracle, a Symantec, a Red Hat és a Microsoft is.
Újdonságnak számít, hogy a szerzői jogi törvény megsértésének kísérletét vagy az erre való felbujtást ugyanolyan szigorúan büntetnék, mint magát a törvénysértést. A bíróságok nem vizsgálnák, hogy az illető kísérlete sikeres volt-e vagy származott-e belőle haszna. Bűncselekménynek számítana a másolásvédelmek kijátszását lehetővé tevő szoftverek kifejlesztése, terjesztése, szállítása, valamint reklámozása.
Érthető, hogy a polgári jogi szervezetek nincsenek elájulva az IPPA-tól. "A zeneipar meg akarja szerezni minden illegális másolatokat letöltő fájlcserélő IP-címét és személyes adatait. Az új törvény ebben segíthet is. Szerintünk azonban az új előterjesztés és a DMCA is gátolja a szabad piaci versenyt" - nyilatkozta Tim Lee, a CATO Intézet munkatársa. A véleményét osztja többek között Jason Schultz, az Electronic Frontier Foundation (EFF) ügyvédje is.
A dokumentumból kiderül, hogy azt is szigorúan büntetnék, ha valaki csak megkísérli a szerzői jogi törvény megsértését. Már egy ilyen esetben is bárki akár tíz évig terjedő börtönbüntetést kaphatna, míg a visszaesőkre a kiszabható maximum húsz év börtön lenne. A tervek szerint az amerikai igazságügyi minisztérium az eddiginél nagyobb hozzáférést kapna az ilyen ügyekhez és a Szövetségi Nyomozó Iroda (FBI) egy szerzői jogi bűncselekmények elleni különleges egységet állítana fel. Ez foglalkozna a hamisítókkal, a letöltőkkel, az illegális másolókkal és az ipari kémekkel. Ezenkívül külön megszigorítanák a Digital Millennium Copyright Act (DMCA) nevű szerzői jogi törvényt is. Az Intellectual Property Protection Act of 2006 (IPPA) nevű törvényjavaslatban rögzített lépések célja Alberto Gonzales igazságügyi miniszter szerint a szellemi tulajdon lehető leghatékonyabb védelme.
Az előterjesztést támogatja többek között Lamar Smith, a képviselőháznak a bíróságokért, az internetért és a szellemi tulajdon védelméért felelős albizottságának elnöke, valamint James Sensenbrenner, a Kongresszus jogi bizottságának elnöke. A tervezetet máris üdvözölte több szerzői jogvédő szervezet, köztük az Amerikai Zeneipari Szövetség (RIAA) és a Szoftver és Információs Ipari Szövetség (SIAA). Utóbbiban képviselteti magát például az Oracle, a Symantec, a Red Hat és a Microsoft is.
Újdonságnak számít, hogy a szerzői jogi törvény megsértésének kísérletét vagy az erre való felbujtást ugyanolyan szigorúan büntetnék, mint magát a törvénysértést. A bíróságok nem vizsgálnák, hogy az illető kísérlete sikeres volt-e vagy származott-e belőle haszna. Bűncselekménynek számítana a másolásvédelmek kijátszását lehetővé tevő szoftverek kifejlesztése, terjesztése, szállítása, valamint reklámozása.
Érthető, hogy a polgári jogi szervezetek nincsenek elájulva az IPPA-tól. "A zeneipar meg akarja szerezni minden illegális másolatokat letöltő fájlcserélő IP-címét és személyes adatait. Az új törvény ebben segíthet is. Szerintünk azonban az új előterjesztés és a DMCA is gátolja a szabad piaci versenyt" - nyilatkozta Tim Lee, a CATO Intézet munkatársa. A véleményét osztja többek között Jason Schultz, az Electronic Frontier Foundation (EFF) ügyvédje is.