Berta Sándor
IT-gyártók a halmozott jogdíjak ellen
Az európai informatikai és a szórakoztató elektronikai ipar érdekeit képviselő szervezetek, valamint a digitális tartalmakat kínáló cégek közösen hirdettek harcot a tervezett európai jogdíjak ellen.
A harc koordinálására az érintett vállalatok megalapították a Copyright Levies Reform Alliance (CLRA) nevű szervezetet. Céljuk annak elérése, hogy a vásárlóknak és a gyártóknak ne kelljen egyszerre több jogdíjat is fizetniük egy adott termékért. A szórakoztató elektronikai és az informatikai ipar képviselői szerint miközben a kiszabott összegek elméletileg az előadók érdekeit szolgáljá, jelentős megterhelést jelentenek a fogyasztóknak és a gyártóknak. Utóbbiak kénytelenek emiatt emelni termékeik árát, ami az eladások csökkenését okozza. A jogdíjak megjelenése tehát azonnal megmutatkozott az üzleti eredményekben és a munkahelyek számában is. A legtöbb cég szerint ez a megoldás egész egyszerűen elavult. A magas összeg senkit sem gátol meg abban, hogy lemásoljon egy szerzői jogok által védett zenei albumot vagy filmet.
A CLRA nyilvánosságra hozott egy tanulmányt is. E szerint 2006-ban 1,57 milliárd euró jogdíjat vetnek ki a termékekre, ám 2009-re ez az összeg már 2,12 milliárd euróra fog emelkedni. Ez egyrészt káros az iparnak, továbbá sérti a vásárlók érdekeit és ellentétes az Európai Unió azon törekvésével is, miszerint egyszerűsíteni kell a szerzői jogdíjak beszedésének rendszerét. A legtöbb jogdíjat Németországban vetették ki, ez az összeg az idén elérheti a 353 millió eurót.
A CLRA alapító tagjai között van a hazánkban is jelen lévő és a jogtiszta szoftverek használatáért kampányoló Business Software Alliance (BSA), az Európai Amerikai Üzleti Tanács (EABC), az Európai Digitális Média Szövetség (EDiMA), az Európai Információs és Kommunikációs Technológiai és Fogyasztóelektronikai Szövetség (EICTA), valamint az Európai Zeneipari Szövetség (RIAE).
A Heise német hírportál által idézett szakemberek - például Mark MacGann, az EICTA főigazgatója és a CLRA szóvivője - szerint az elavult jogdíj-beszedési gyakorlat helyett a digitális másolásvédelmek elterjedése jelenthetne megoldást a problémákra. Kiemelik, hogy elítélendő az is, hogy valaki ugyanazért fizessen jogdíjat az írható lemezek, a DVD-írók és a merevlemezek után, vagyis háromszor-négyszer fizeti meg annak az egyetlen esetleges illegális másolásnak a díját.
Jelenleg különböző jogdíjakat kell fizetni Belgiumban, Németországban, Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Spanyolországban, Svédországban és Magyarországon. Semmilyen jogdíj nincs viszont a szórakoztató elektronikai és az informatikai termékekre Nagy-Britanniában, Írországban, Luxemburgban, Máltán és Cipruson. Hazánkban korábban számos vita robbant ki az Artisjus által többek között az írható CD-kre, DVD-kre, legutóbb pedig a memóriakártyákra kivetetett jogdíjak miatt. Eddig azonban ezek az elképzelések nem vezettek sikerre és maradtak a matricák.
A harc koordinálására az érintett vállalatok megalapították a Copyright Levies Reform Alliance (CLRA) nevű szervezetet. Céljuk annak elérése, hogy a vásárlóknak és a gyártóknak ne kelljen egyszerre több jogdíjat is fizetniük egy adott termékért. A szórakoztató elektronikai és az informatikai ipar képviselői szerint miközben a kiszabott összegek elméletileg az előadók érdekeit szolgáljá, jelentős megterhelést jelentenek a fogyasztóknak és a gyártóknak. Utóbbiak kénytelenek emiatt emelni termékeik árát, ami az eladások csökkenését okozza. A jogdíjak megjelenése tehát azonnal megmutatkozott az üzleti eredményekben és a munkahelyek számában is. A legtöbb cég szerint ez a megoldás egész egyszerűen elavult. A magas összeg senkit sem gátol meg abban, hogy lemásoljon egy szerzői jogok által védett zenei albumot vagy filmet.
A CLRA nyilvánosságra hozott egy tanulmányt is. E szerint 2006-ban 1,57 milliárd euró jogdíjat vetnek ki a termékekre, ám 2009-re ez az összeg már 2,12 milliárd euróra fog emelkedni. Ez egyrészt káros az iparnak, továbbá sérti a vásárlók érdekeit és ellentétes az Európai Unió azon törekvésével is, miszerint egyszerűsíteni kell a szerzői jogdíjak beszedésének rendszerét. A legtöbb jogdíjat Németországban vetették ki, ez az összeg az idén elérheti a 353 millió eurót.
A CLRA alapító tagjai között van a hazánkban is jelen lévő és a jogtiszta szoftverek használatáért kampányoló Business Software Alliance (BSA), az Európai Amerikai Üzleti Tanács (EABC), az Európai Digitális Média Szövetség (EDiMA), az Európai Információs és Kommunikációs Technológiai és Fogyasztóelektronikai Szövetség (EICTA), valamint az Európai Zeneipari Szövetség (RIAE).
A jelenleg hatályos magyarországi jogdíjak
A Heise német hírportál által idézett szakemberek - például Mark MacGann, az EICTA főigazgatója és a CLRA szóvivője - szerint az elavult jogdíj-beszedési gyakorlat helyett a digitális másolásvédelmek elterjedése jelenthetne megoldást a problémákra. Kiemelik, hogy elítélendő az is, hogy valaki ugyanazért fizessen jogdíjat az írható lemezek, a DVD-írók és a merevlemezek után, vagyis háromszor-négyszer fizeti meg annak az egyetlen esetleges illegális másolásnak a díját.
Jelenleg különböző jogdíjakat kell fizetni Belgiumban, Németországban, Finnországban, Franciaországban, Olaszországban, Hollandiában, Ausztriában, Spanyolországban, Svédországban és Magyarországon. Semmilyen jogdíj nincs viszont a szórakoztató elektronikai és az informatikai termékekre Nagy-Britanniában, Írországban, Luxemburgban, Máltán és Cipruson. Hazánkban korábban számos vita robbant ki az Artisjus által többek között az írható CD-kre, DVD-kre, legutóbb pedig a memóriakártyákra kivetetett jogdíjak miatt. Eddig azonban ezek az elképzelések nem vezettek sikerre és maradtak a matricák.