Napi Online

Nem váltotta be a reményeket az IHM

Az informatikai szakma nagyon várta minisztériumát, az azonban nem váltotta be a reményeket. Visszatekintve inkább úgy tűnik, egy nagy tervekkel induló, de aztán bukdácsoló, a sorozatos botrányok miatt energiáit állandó tűzoltásra pazarló szervezetté vált az Informatikai és Hírközlési Minisztérium (IHM).

"A következő időszakban a minisztérium egyik legfontosabb feladata az lesz, hogy áthidalja a távolságot az informatikai eszközöket ismerő és használó Magyarország, illetve azon másik Magyarország között, amelynek tagjai nemhogy az eszközöket nem használják, de az informatikában használatos szavakat sem ismerik" - nyilatkozta 2002 júniusában Kovács Kálmán informatikai és hírközlési miniszter.

A szándék ellenére az elmúlt négy évben nem sikerült a két Magyarországot közelíteni egymáshoz. Annak ellenére sem, hogy a másik SZDSZ-es minisztérium, az oktatási tárca tavaly év végén bejelentette: Sulinet Expressz programjuk keretében 150 ezer új számítógép került a háztartásokba (miközben 500 ezret felújítottak), s 600 ezer család jutott számítástechnikai eszközökhöz.

A - véleményem szerint - mélyen antiszociális Sulinethez hasonlóan döntött az IHM a széles sávú internetelérés támogatásával kapcsolatban is, azaz nem a rászorulókat támogatta (vagy nem eléggé). Az IHM-ben 2003 elején kétféle koncepció viaskodott egymással. Az egyik szerint ott kell támogatni az új fejlesztéseket, ahol még nincs széles sávú internetkapcsolat, vagyis a kis falvakban. A másik - a győztes - nézet szerint ott kell tovább bővíteni a széles sávú elérések kínálatát, ahol van rá kereslet, vagyis a városokban. Az eredmény: az általános iskolát el nem végzetteknek kevesebb mint két százaléka fér hozzá a világhálóhoz, és míg Budapesten 32 százalékos a hozzáférés, addig a falvakban hat százalék - hangzott el egy év eleji konferencián.

A miniszter 2002-ben kifejtette: a hírközlési törvényt azért is át kell alakítani, mert az eredeti szándékokkal ellentétben nem lettek olcsóbbak a távközlési és az internetszolgáltatások. Emellett elmondta azt is, úgy látják, önmagában a szabályozással nem lehet a szükséges mértékben gyorsítani az információs társadalom kialakítását. Hozzátette: "ezért a minisztérium mindent megtesz azért, hogy a távközlés és az internethasználat olcsóbb legyen".

Az internetelterjedtség növelésébe azonban beletört az IHM bicskája. Az NRC friss felmérése szerint "Magyarország még a nagy nekirugaszkodás előtt áll, a penetráció változását a lassú növekedés jellemzi. Az életkor, státus és településtípus szerinti részletes trendelemzés konklúziójaként elmondhatjuk, hogy az országos szinten mért penetrációnövekedést túlnyomórészt a pionír, a netet legkorábban birtokba vevő csoportok körében megfigyelhető növekedés generálja". Voltak sikerek: 2003 és 2004 között 14 százalékról 22 százalékra emelkedett a rendszeresen internetezők aránya. A nyolc százalékpontos növekedés 2000 óta a legnagyobb tempó - és sajnos az is maradt.

Az NRC szerint a növekedés olyan piaci mechanizmusokra vezethető vissza, mint az integrált szolgáltatások megjelenése, az olcsóbb széles sáv és a nyílt internet bevezetése, így bár 2004-ben még felmerülhetett, hogy esetleg megkezdődött a "nagy nekirugaszkodás", a 2004 és 2005 közötti "csak" hat százalékpontos emelkedéssel azonban nyilvánvalóvá vált, hogy inkább a nemzetközi statisztikák mutatják a valós helyzetet: a vert mezőnyben kullog Magyarország. A kutatók szerint azonban az internetpenetráció mérési sajátosságaiból fakadóan a világhálót használók aránya az életkori hatás miatt évről évre automatikusan emelkedik. Azaz ha az IHM nem tesz semmit, akkor is növekedett volna az internet elterjedtsége.

Viszont valóban nagymértékben estek a távközlési díjak az utóbbi négy évben. Ugyanakkor ez elsősorban nem az IHM monopóliumellenes és versenyélénkítő tevékenységének, hanem az utóbbi években nagy karriert befutó internetes telefonálásnak köszönhető. Nem öregbítették a minisztérium hírnevét a sorozatos botrányok sem. Sok kritika érte a támogatási rendszert, amely a társaságiadó-törvény 2003-as módosításával csak legalább százmillió forintos beruházási összeg felett tette lehetővé a cégeknek az ötvenszázalékos adójóváírást. Ennek igénybevételéhez persze nyereséges vállalatra van szükség, azaz jóformán csak az akkor még Matáv néven működő Magyar Telekom vállalhatta a széles sávú fejlesztéseket.

Nagy felhördülést váltott ki az IHM 6/2003-as rendelete is, amely azt mondta ki, hogy az addig szabad frekvenciának számító 2,4 gigahertzes sávot ezentúl kizárólag beltéri felhasználásra engedélyezik. A történethez tartozik, hogy 2002-ben a Matáv Mindenkinek csomag és a "150 forintos díjstop" megszüntetése után körülbelül 60 vállalkozás kezdett el átalánydíjas internetet szolgáltatni a 2,4 gigás szabad frekvencián. Az előfizetők száma elérte a tízezret, akik internet nélkül maradhattak volna, ha utóbb az IHM nem "finomít" a rendeletén.

Aztán jött a "kakaóbiztos ügy". A Brunszvik Teréz program során az óvodáknak szállított számítógépek egymillió forintos ára vörös posztó volt a bírálók szemében. Pedig az ár csak hab volt a tortán. Az ajánlati felhívásra ugyanis két pályázat érkezett, azonban érvénytelenítették az alacsonyabb árat tartalmazó ajánlatot. Az Állami Számvevőszék (ÁSZ) vizsgálata szerint a pályázat kiírói figyelmen kívül hagyták, hogy a nyertes által ajánlott eszköz egy paraméter tekintetében nem felelt meg a kiírásban foglalt követelményeknek. A másik ajánlat esetében az elfogadott szállítási ár megalapozottságát nem ellenőrizte az IHM, "így fennáll annak kockázata, hogy a beszerzést nem az optimális áron bonyolították le" - olvasható az ÁSZ jelentésében.

Az IHM nem dübörgött az Egységes Digitális Rádió-távközlési Rendszer (EDR) munkáinak során sem. Az ÁSZ szerint a minisztérium indulásakor nem mérték fel az egységes irányítást igénylő feladatokat, így a munka koordinálása - bár 2003-tól az IHM végezte - 2005-ben ismét a Miniszterelnöki Hivatal Elektronikus Kormányzat Központhoz (MeH EKK) került. A "Millenáris Kht. - Jövő Háza Program - sem tartozott a minisztérium sikertörténetei közé. Nem kevés pénzért - időnként botrányos vezetőváltások közepette - arra tellett, hogy a Váci útról Budára költöztették a Csodák Palotáját. A Nemzeti Digitális Adattár végül egy linkgyűjteményre sikeredett.

Ennyi probléma után nem is keltett komoly visszhangot, hogy Medgyessy miniszterelnök bukása után elterjedt a pletyka, az új kormányfő megszüntetné az IHM-et. Akkor ugyan még megmenekült a minisztérium, de az Origo múlt heti cikke szerint ma már az SZDSZ sem ragaszkodik hozzá. Pedig egy hatékony informatikai minisztériumra szükség lenne, hogy végre elinduljon Magyarországon a tudásközpontú társadalom és az e-kormányzat kiépülése.

A teljes képhez hozzátartozik, hogy Kovács Kálmán miniszternek már a kezdetektől fogva nehéz dolga volt. Az új szervezet nem kapta meg a telekommunikáció egészét, a meghatározó feladatköröket szétosztották különböző még meg sem alakult hivatalok és államtitkárságok között. Így került a szocialista irányítású MeH EKK-ba a kormányzati informatika és a kormányzati portál (ezek sem lettek sikertörténetek, sőt!). Különböző helyekre kerültek a pályázatok, a nagy telekommunikációs fejlesztések és a szabályozási kérdések. Az Oktatási Minisztérium (OM) informatikai közbeszerzéseit és pályázatait az IHM-be helyezték. A minisztérium szervezete 2004-től az OM-től átvett Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Programot Kezelő Irodával (NIIF) bővült. Sokáig tisztázatlan maradt az IHM és a Hírközlési Felügyelet viszonya is.

Vállalati vélemények

Vadász Pál, a Montana Rt. elnök-vezérigazgatója
"Az IHM nem tudott eleget tenni a várakozásoknak. Amire az informatikai szakmának és az egész országnak szüksége lenne, az egy informatikai stratégia és intézkedési terv, amely lehetővé teszi, hogy az internetpenetráció valóban legalább az európai átlagot elérje. Fontos lett volna, hogy az elektronikus aláírás széles körben elfogadott és alkalmazott technológiává váljon, hiszen ez az alapfeltétele az e-kormányzásnak. Sajnálatosan az elmúlt években az IHM kizárólag csak a telekommunikációval és ezen belül is elsősorban a Matávval foglalkozott. Attól tartok, az IHM a munkájával inkább leértékelte az informatikát, semhogy megteremtette volna egy tudásalapú társadalom alapfeltételeit".

Vahl Tamás, az SAP magyarországi vezetője
"Az IHM tevékenységére az "öncélúság" és a "csőlátás" volt jellemző. Az intézmény alacsony szakmai színvonalon tevékenykedett és valós tevékenységében minimalizálta az együttműködési hajlandóságát a versenyszféra képviselőivel - kommunikációs szinten persze ez kompenzálódott, de az együttműködés nem a sajtónak prezentálható közös vacsorákból, hanem napi közös munkából kellene álljon. Ebből fakadóan a minisztérium a négy év során nem rendelkezett átfogó stratégiával a magyar informatikai színvonal fellendítésére, csak vagy "félszakmai" (MITS), vagy egyoldalú (Szélessávú Stratégia) anyagokkal, melyeket lelkesen kommunikált, míg a szakma a fejét fogta.

Azt az összeget, amivel az IHM az elmúlt négy évben rendelkezett, nem haszontalan célokra költötték, de mit ér egy infrastruktúra tartalom nélkül, mit ér egy önkormányzati támogatás szakmai útmutatás nélkül és mit ér az egész, ha egy átfogó stratégia hiányában egy-egy projekt magában áll, lóg a nagy semmiben? "Egyszer volt Budán kutyavásár", mondhatják államunk vezetői, akiknél ez a négy év kellőképpen diszkreditálta az informatika érték-haszon mutatóit. Persze ehhez hozzátartozik, hogy a rajtbíró a rajtnál térden lőtte az IHM-et a MeH-nél létrehozott párhuzamos feladatkörrel, de ez már más lapra tartozik, hiszen itt csak az IHM és nem mások négy évéről beszélünk - közölte Vahl Tamás.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Komolytalan #21
    Tényleg kellene agysebész, mégpedig a következők miatt:
    ksh.hu, keresés eredményeképpen (számok millió euroban):
    2001 végén külföldi adósságállomány: 37816 bruttó, 11796 nettó
    2005 végén külföldi adósságállomány: 68002 bruttó, 30289 nettó.
    Annyiban nem mind1 hogy bruttót vagy nettót nézünk, hogy a bruttót csak megduplázta a komcsi-libsi kormány, a nettót meg sikerült megháromszorozni.
    Számok, tények, vagy továbbra is csak parttalan ugatást hallunk tőled? Esetleg elmész ahhoz az agysebészhez (amíg még nem privatizálják az egészségügyet, addig menj el).
  • valaé valaé ná #20
    Már sírok is.
    Elkelne ide is egy-két agysebész, az biztos.
    Rákosi alatt annyi minden épült, mégsem ezért szeretjük.
  • Komolytalan #19
    Tegyük vele szembe MSZP, vagy szadesz oldalról az IHM-et, fentebb a cikk (csak hogy visszakanyarodjunk a témához:-) Pár 10 milliárd ablakon ki 400ezret kereső yuppie köcsögék digi fényképezőgépére vs Esztergomi Mária Valéria híd. Hát igen, itt a különbség...
  • [email protected] #18
    OLVASD ÉS SÍRJ ÉS HA GONDOLOD CSINÁLJ HASONLÓT AZ MSZP-RŐL, LEHET, HOGY ÉRDEKES LENNE AZ ÖSSZEHASONLÍTÁS:

    Orbán műve 1998-2002 közt


    Amúgy kicsit lejjebb kell görgetni a lényegre, a 4. hozzászólás!
  • [email protected] #17
    Amíg a média a vörösök kezében van , addig nem kell csodálkozni, hogy ők nyernek. A csapból is ők folynak minden adón, és persze olyanok reklámozzák őket, akikre az ajjanép vevő(Heti hetes, Győzike). Sok ember sajnos csak a kereskedelmi csatornákat nézi,ahol semmit nem tud meg semmiről, aztán jártatja a tudatlan pofáját, hogy így meg úgy, de egy ujságot el nem olvas, ha meg igen, akkor max a Népszabit!

    Elég elkeserítő, hogy egy MSZP uccai összejövetelen az első sorba csíkosmintás szövettáskával csövesek, c*g*ny*k, "panellakó" mamókák és tipikusan párttagfejű bajszos 60éves emberek vannak Bangó Margittal az élen.
    Míg a Fidesz oldalán külföldi tudósok , agysebészek, akadémikusok, híres színészek, olimpiai bajnokok, sportolók és sokkal szimaptikusabb, értelmesebb emberek vannak.

    Az MSZP táblái, léggömbei vörösek, így az összegyűlt tömeg kezében a sok vörös transzparens úgy fest, mint 1964 május elsején.
    Hát nem furcsa?!?! Sajnos még nem hevertük ki azt a közel 40 évet.
    Sokáig gondolkodtam, hogy mi lehet az oka annak, hogy ezek után egy fiatal, értelmesnek tűnő ember mégis a vörös szimpatizáns...rájöttem....AGYMOSÁS!!!
    Ébresztőt kénemár fújni ezeknek az embereknek.
  • Komolytalan #16
    250 volt a benzin lélektani határa 2001-ben, amit ugyebár nem nagyon lépett át a benzin. Viszont azt nem nézed, hogy akkoriban az USD is mindig 250 fölött volt. Volt amikor a 280-at is elérte, de számoljunk mondjuk csak 265-el. Aztán volt 1 qrva nagy USD esés 200 környékére meg alá is, amit követett a benzin ára is kb 220-ig. Utána volt kőolaj ár emelkedés. Szóval hogy 1 hordó (TFH hogy 200 liter benzin lesz belől) kőolaj 35 USDról felment 70USDre. Vagyis 1 liter - számok nem pontosak, csak saccra - (35*265)/200-ról - (70*210)/200-ra változott. 46.375Ft-ról 73.5Ft-ra. Ezek a számok reálisak, finomítással együtt is 100-140 között mozog a benzin ára, amire bár százalékként tevődik rá az jövedékiadó, de az adó mértéke maximalizálva van (legalábbis fidesz alatt maximalizálva volt, nem tom mit b.sztak azóta ezek). Ez ugyebár 27 Ft emelkedés, amit a kőolaj világpiaci árváltozás generált a benzin árában, 2001től napjainkig. Vagyis a 250-hez képest 277 volna a reális benzinár - jé a tesconál ennyi is? - nem a 290+, ami a MOL és egyéb MOLtól vásároló kutaknál van. Most lehet mondani, hogy mit verem a nyálam +20 Ft MOL extra profitra, de az ugyebár közel 10%, a kenyértől kezdve a buszbérletig mindenen.
    Nos, ellenszámítás, pontosítás?
  • Komolytalan #15
    Azért nem tudom ki az aki tényeket hoz fel itt, és ki az aki pártállásra hívatkozik. Szét kéne nézni, esetleg más országokban is.
    Amit nem értek, vagyis nem tudom őket összeegyeztetni:
    - Árak EU színvonalon, vagy felette.
    - A versenyszférában szinte mindenki külföldi cégeknek dolgozik, közvetlenül vagy közvetetten.
    - Bérek még bruttóban is a béka segge alatt (EU-s negyede max).
    - Adók kb EU duplája. Nem 1 adó abszolút értékét kell nézni, hanem mondjuk azt, hogy ha megírsz 1 progyt, kapsz érte bruttó 1 milát, akkor marad belőle miután tisztességesen leadóztad akár 200-250eFt is.
    Szóval akkor hogy is van ez? Van 1 ország, aki dolgozik/dolgozna rendesen, normális minőségben, normális mennyiséget, és lóvé meg sehol? Ez miből származik? Államadóssága mindenkinek van, na jó, ennyi nincs mint nekünk (legalább valamiben EU elsők vagyunk, lol). De hová tűnik a sok-sok munka? Valami nincsen itt véletlenül nagyon elkefélve?
  • Komolytalan #14
    Azért álljunk meg 1 percre. Mindenki EU meg világpiaci, stb olajárakról beszél, holott ez itt Magyarország. Magyarországon egy monopol cég, a MOL finomít olajat. A legközelebbi alternatíva olajfinomítás szempontjából Ausztria. Itt ugyebár osztrák bérekkel finomítanak, meg mennyiség is kevés amit onnan lehet venni. Ahonnan tényleg lehet is venni komoly mennyiséget, az Németország, annak is a keleti része.
    Szóval az van, hogy a MOL Oroszországból veszi a csővezetéken ideszállított kénes, rossz minőségű nyersolajat (nem brent könnyűolaj, sokkal olcsóbb trágya, van ami autóba nem is jó), amit magyar munkabérekért (vagy magyar alvállalkozóknak fizetve) finomít.
    A tesco meg Németországból veszi a német munkabérekkel finomított benzint, amit nem jóformán ingyenes csővezetékkel, hanem vasút/közúton szállítanak ide. Ráadásul ez normális olajból készül, nem kénes ruszki fosból. És olcsóbb a tesconál a benzin mint bárhol máshol. A GVH megállapította miután a MOL feljelentette a tescot hogy biztos árukapcsolást csinál és veszteségesen adja a benyát, hogy a tesco benzinkutak nemhogy nullszaldóak, hanem nyereségesek.
    Akkor ez most hogy is van? A MOL olcsón előállított, rossz minőségű terméket ad drágábban, mint aki Németországból hozza be a jobb minőségűt.
    Ezt jogállamokban úgy hívják, hogy piaci fölénnyel való visszaélés, és elég komolyan szokták szankcionálni. Mindenhol törekszenek a monopóliumok kialakulásának megfékezésére, de ahol ez nem sikerült, ott általában hatósági árat vezetnek be (főleg ha alapellátáshoz tartozó termékről van szó, és a benzin meg a szállítás miatt az). Már megint ott vagyunk, hogy Magyarországon a legdrágább 1 km autópálya (3Mrd Ft), EUban a 2. Svájc, ahol átszámolva 1.5Mrd Ft. De azért fizessük be az adót szorgalmasan, birkák se panaszkodnak nyíráskor. Persze, a nagy büdös lóf.szt a vörösöknek, az én adómból nem sok céget fog venni a gyurcsányi.
    A kőolaj világpiaci ára csökkent az elmúlt héten, ez tény. A forint erősödött a múlt héthez képest, ez is tény. A benzin meg emelkedett 8 Ft-ot (2 hete is emelkedett vagy 6 Ft-ot), és jövő héten is fog emelkedni 6Ft-ot. Ez azt jelenti, hogy a 280 helyett már inkább 295-ről lehet beszélni. Holott a 280 is kb azt jelentette hogy 275 tesconál, 295 molnál, és kicsit lefelé kerekítünk átlagolásnál. Meg levonjuk az autópályát a költségekből, mert ipiapacs van.
    Az OV eposzban meg az a ciki, hogy egy MSZP közeli oldalról (origo.hu) vettem. Direkt nem MNO és hasonló oldalakról idézek, mert az gondolom égetné az egyébként is vörös szemedet. Ha nagyon kell meg is keresem a linkjét.
  • HuAn82 #13
    -agymosott emberek...
    "velük sajna nem lehet már mit kezdeni. A nyílvánvalót nem látják, mert nem akarják látni.
    "
    Valahogy a fene sem tudja mindig a fideszesekre jellemzőbb ez. Ja bocs ők "nem" fanatikusak, csak lelkesek.
  • valaé valaé ná #12
    A benzinár önmagában nem kampányszöveg, csak amit hozzákanyarított az agymosodás.

    "Benzinnél pl tavaly tavasszal tesco kúton 220-ért tankoltam, most meg 280 a benya, mert ugye csökkent az olaj világpiaci ára és erősödött a forint."

    Szóval tény, hogy csökkent a kőolaj világpiaci ára és erősödött a forint ???

    2001-ben a benzin ára volt, hogy elérte a 250 Ft-ot. Ez tény.
    Akkoriban 250 ft sokkal nagyobb pénz volt.
    2001-ben a kőolaj világpiaci ára a fele volt a mostaninak, ez szintén tény.
    Mégse kente rá senki az akkori kormányra.

    Az "Orbán Viktor megkapta a kisnyugdíjas levelét" című eposzt meg már nem is minősíteném.

    Vérciki, ezen a fórumon meg különösen.