Berta Sándor
Németország: egymillió bejelentés spam miatt
Eddig nagyon sikeres az a német kampány, amit a helyi fogyasztóvédő szervezetek a kéretlen elektronikus reklámlevelek kérdésében az emberek felvilágosítására indítottak. A szervezők most úgy döntöttek, hogy kibővítik a programot.
Németországban a helyi településeken és a szövetségi tartományokban tavaly szeptember óta működtett spambejelentő helyeket a német Szövetségi Fogyasztóvédelmi Központ (vzbv). Ezekben az irodákban eddig egymillió reklám e-mailekkel, faxokkal és más kéretlen elektronikus küldeményekkel kapcsolatos bejelentést regisztráltak.
A német élelmezési, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi minisztérium (BMELV) által tavaly július elsején indított spamkampány akciójának folytatásaként az érdeklődők számára létrehoztak egy központi információs weboldalt, amelynek címe www.verbraucher-gegen-spam.de. A portálon sokféle információ fellelhető, így például az emberek választ kaphatnak azokra a kérdésekre, miszerint mi is az a spam, hogyan lehet felismerni, miként lehet védekezni ellene, hogyan lehet szűrni stb. Az információk között szerepel az is, hogy milyen büntetésre számíthat egy spammer.
A felmérések szerint a Németországban kézbesített kéretlen reklámlevelek, faxok és más küldemények (például sms-ek, mms-ek stb.) 80-90 százaléka külföldről származik. A német nyelvű spamek 50 százaléka phishing, vagyis adathalász levél. A gyógyszerekre és a pornográf tartalmakra vonatkozó kéretlen e-mail vezet, de gyakran landolnak a felhasználók postaládáiban az online szerencsejátékokat és a hitellehetőségeket népszerűsítő levelek is. A spammer minden trükköt bevetnek, hogy sikert érjenek el, a legelképesztőbb és hihetetlenebb témákat vagy ötleteket is felhasználják, például mostanában a madárinfluenza lett divatos téma.
Edda Müller, a vzbv elnöke ugyan elégedett az eddig elért eredményeikkel, ám szerinte csak akkor következhet be érdemi változás, ha az illegális tartalmakat népszerűsítő e-mailek küldőit börtönbüntetéssel fogják sújtani és szigorítják a spammerekre vonatkozó pénzbüntetéseket. Amíg az nem történik meg, addig a legtöbb esetben csak bottal üthetik a spamküldők nyomát, akik utána újrakezdik a tevékenységüket.
Németországban a helyi településeken és a szövetségi tartományokban tavaly szeptember óta működtett spambejelentő helyeket a német Szövetségi Fogyasztóvédelmi Központ (vzbv). Ezekben az irodákban eddig egymillió reklám e-mailekkel, faxokkal és más kéretlen elektronikus küldeményekkel kapcsolatos bejelentést regisztráltak.
A német élelmezési, mezőgazdasági és fogyasztóvédelmi minisztérium (BMELV) által tavaly július elsején indított spamkampány akciójának folytatásaként az érdeklődők számára létrehoztak egy központi információs weboldalt, amelynek címe www.verbraucher-gegen-spam.de. A portálon sokféle információ fellelhető, így például az emberek választ kaphatnak azokra a kérdésekre, miszerint mi is az a spam, hogyan lehet felismerni, miként lehet védekezni ellene, hogyan lehet szűrni stb. Az információk között szerepel az is, hogy milyen büntetésre számíthat egy spammer.
A felmérések szerint a Németországban kézbesített kéretlen reklámlevelek, faxok és más küldemények (például sms-ek, mms-ek stb.) 80-90 százaléka külföldről származik. A német nyelvű spamek 50 százaléka phishing, vagyis adathalász levél. A gyógyszerekre és a pornográf tartalmakra vonatkozó kéretlen e-mail vezet, de gyakran landolnak a felhasználók postaládáiban az online szerencsejátékokat és a hitellehetőségeket népszerűsítő levelek is. A spammer minden trükköt bevetnek, hogy sikert érjenek el, a legelképesztőbb és hihetetlenebb témákat vagy ötleteket is felhasználják, például mostanában a madárinfluenza lett divatos téma.
Edda Müller, a vzbv elnöke ugyan elégedett az eddig elért eredményeikkel, ám szerinte csak akkor következhet be érdemi változás, ha az illegális tartalmakat népszerűsítő e-mailek küldőit börtönbüntetéssel fogják sújtani és szigorítják a spammerekre vonatkozó pénzbüntetéseket. Amíg az nem történik meg, addig a legtöbb esetben csak bottal üthetik a spamküldők nyomát, akik utána újrakezdik a tevékenységüket.
