Dojcsák Dániel
Barátságos Spam Nap
A Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesülete szervezte meg a nemzetközi Safer Internet Day hazai klónját, a Barátságos Internet Napot. Több mint 40 országban tartottak különböző, internet-biztonsággal kapcsolatos rendezvényeket. Idén témaként a spam került terítékre, mint jogi és gyakorlati probléma.
Az MTE, a Magyar Tartalomipari Szövetség (Matisz) és az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) által életre hívott Barátságos Internet Fórum (BIF) az idén harmadik alkalommal rendezte meg a Safer Internet Day magyarországi eseményét az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával. Az esemény napján indult az Európai Unió által szervezett, több mint 30 ország részvételével zajló Blogathlon online kommunikációs kampány is, melynek keretében a világ különböző országainak internet-biztonsági kérdésekkel foglalkozó szervezetei egy külön erre a célra létrehozott blogoldalon beszélgetnek az internetbiztonság aktuális kérdéseiről.
A program a szervező MTE előadásával kezdődött, majd Sylvester Nóra a Nemzeti Hírközlési Hatóság szempontjából mutatta be a spamproblémát. Elmondása szerint a hazai spammerek általában nem rosszindulatú gonosztevők, csupán nincsenek tisztában a törvényi szabályozással. Sokszor úgy próbálják legitimálni a spamelést, hogy kiküldenek egy olyan levelet melyben engedélyt kérnek további reklámok küldésére, esetleg feltűntetik az úgynevezett hírlevél lemondás lehetőségének módját. Ezek természetesen ugyanolyan törvénytelen módszerek, mint bármelyik más spam. Az NHH fontosnak tartja a cégek, a hirdetők tájékoztatását ezekkel a jogszabályi megkötésekkel kapcsolatban, illetve Sylvester Nóra kiemelte, hogy a fogyasztók érdekeit kell minél szigorúbban védeni.
Az ezt követő kerekasztal beszélgetésen az NHH mellett a Magyar Reklámszövetség (MTSZ) és az IHM szakemberei fejtették ki véleményüket a témáról. Elhangzott, hogy a szabályozó hatóságok is rendkívül fontosnak tartják az iparági önszabályozást, és ez szerintük - a megfelelő szabályozási gyakorlattal együtt - már ma is komoly fékezőerőt jelent a Magyarországon feladott spamek esetében. Mivel azonban a magyar felhasználókhoz érkező kéretlen üzenetek jelentős részét külföldön indítják útjára, a probléma kezelésében - megfelelő nemzetközi jogi megoldások híján - ma még jelentős szerep hárul a technikai védelemre is. Ezzel kapcsolatban az elsődleges szakmai feladat a minél szélesebb körű információnyújtás, felvilágosítás.
Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkatársa beszámolt arról, hogy hivataluk 2005-ben mintegy 100 esetben indított eljárást kéretlen reklámüzenetek küldőivel szemben. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a szám a spamek okozta kellemetlenségekhez képest meglehetősen alacsony, és fontos cél lenne a fogyasztói és felhasználói tudatosság növelése a témában.
Persze a nap legfontosabb bejelentése nem ez a beszélgetés volt, hanem az MTE által készített Barátságos Internet Fórum honlap kiegészítésének részletes ismertetése. Az oldalon három olyan célcsoport számára készítettek érthető és élvezhető e-tananyagot, akik potenciális internethasználók, de viszonylag alacsony biztonságtudatossággal rendelkeznek. Ez a három csoport a gyermekek, a pedagógusok és az általánosságban vett szülők.
Természetesen a fő újdonság a Barátságos Internet honlapon a SPAM menüpont, amely közérthető formában vezeti végig a laikusokat - és akár a hozzáértőket - azon, hogy mi is az a kéretlen reklámlevél, mit lehet vele kezdeni, hogyan lehet kezelni, illetve mi a teendő ha hazai (illetve akár külföldi) hirdetőtől kapunk ilyeneket. Ezen újdonságokat Simon Éva, az MTE munkatársa mutatta be. Az oldalon természetesen főként nem technológiai megoldásokra hívják fel a figyelmet, hiszen az nem ezeknek a szervezeteknek a feladata, hanem a felhasználók, fogyasztók jogait és lehetőségeit ecsetelik.
Lehetőségünk van eljárást kezdeményezni minden olyan küldő cég ellen, aki elektronikus úton juttatott el hozzánk kéretlen üzenetet. Az ehhez szükséges teendők leírásán túl egy formalevelet is találunk, melyet csak perszonalizálnunk kell és már mehet is a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek. Meglepő módon nem csak a fogyasztók számára töltöttek fel formalevelet, hanem a küldőknek is, ahol arra a verzióra is van változat, ha a felhasználó mégis regisztrált hírlevélre, illetve ha tényleg nem. Ez az oldal mindenképpen komoly lépés a működő demokrácia irányába, mindenkinek közös feladata, hogy az efféle tartalmakat megismerje és éljen is vele.
"A spam elleni küzdelem elsődleges oka gazdasági: az informatikai piaci szereplőknek elemi érdekük az internet-penetráció növekedése, ehhez azonban növelni kell a médium iránti bizalmat. A magyar gazdaság versenyképességének erősítése ugyancsak megköveteli, hogy a lakosság és a vállalkozások körében növekedjen a szélessávú internettel való ellátottság - az internettel szembeni bizalom növelése ebből a szempontból is kulcsfontosságú. Ezt a bizalomerősítő folyamatot segítheti, ha a felhasználók minél csekélyebb számban kapnak kéretlen üzeneteket. Ezért van szükség az összefogásra" - összegezte a rendezvényen elhangzottakat zárszavában Both Vilmos, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke.
Az MTE, a Magyar Tartalomipari Szövetség (Matisz) és az Informatikai Érdekegyeztető Fórum (Inforum) által életre hívott Barátságos Internet Fórum (BIF) az idén harmadik alkalommal rendezte meg a Safer Internet Day magyarországi eseményét az Informatikai és Hírközlési Minisztérium támogatásával. Az esemény napján indult az Európai Unió által szervezett, több mint 30 ország részvételével zajló Blogathlon online kommunikációs kampány is, melynek keretében a világ különböző országainak internet-biztonsági kérdésekkel foglalkozó szervezetei egy külön erre a célra létrehozott blogoldalon beszélgetnek az internetbiztonság aktuális kérdéseiről.
A program a szervező MTE előadásával kezdődött, majd Sylvester Nóra a Nemzeti Hírközlési Hatóság szempontjából mutatta be a spamproblémát. Elmondása szerint a hazai spammerek általában nem rosszindulatú gonosztevők, csupán nincsenek tisztában a törvényi szabályozással. Sokszor úgy próbálják legitimálni a spamelést, hogy kiküldenek egy olyan levelet melyben engedélyt kérnek további reklámok küldésére, esetleg feltűntetik az úgynevezett hírlevél lemondás lehetőségének módját. Ezek természetesen ugyanolyan törvénytelen módszerek, mint bármelyik más spam. Az NHH fontosnak tartja a cégek, a hirdetők tájékoztatását ezekkel a jogszabályi megkötésekkel kapcsolatban, illetve Sylvester Nóra kiemelte, hogy a fogyasztók érdekeit kell minél szigorúbban védeni.
Az ezt követő kerekasztal beszélgetésen az NHH mellett a Magyar Reklámszövetség (MTSZ) és az IHM szakemberei fejtették ki véleményüket a témáról. Elhangzott, hogy a szabályozó hatóságok is rendkívül fontosnak tartják az iparági önszabályozást, és ez szerintük - a megfelelő szabályozási gyakorlattal együtt - már ma is komoly fékezőerőt jelent a Magyarországon feladott spamek esetében. Mivel azonban a magyar felhasználókhoz érkező kéretlen üzenetek jelentős részét külföldön indítják útjára, a probléma kezelésében - megfelelő nemzetközi jogi megoldások híján - ma még jelentős szerep hárul a technikai védelemre is. Ezzel kapcsolatban az elsődleges szakmai feladat a minél szélesebb körű információnyújtás, felvilágosítás.
Kolozsi Sándor, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőség munkatársa beszámolt arról, hogy hivataluk 2005-ben mintegy 100 esetben indított eljárást kéretlen reklámüzenetek küldőivel szemben. A beszélgetés résztvevői egyetértettek abban, hogy ez a szám a spamek okozta kellemetlenségekhez képest meglehetősen alacsony, és fontos cél lenne a fogyasztói és felhasználói tudatosság növelése a témában.
Persze a nap legfontosabb bejelentése nem ez a beszélgetés volt, hanem az MTE által készített Barátságos Internet Fórum honlap kiegészítésének részletes ismertetése. Az oldalon három olyan célcsoport számára készítettek érthető és élvezhető e-tananyagot, akik potenciális internethasználók, de viszonylag alacsony biztonságtudatossággal rendelkeznek. Ez a három csoport a gyermekek, a pedagógusok és az általánosságban vett szülők.
Természetesen a fő újdonság a Barátságos Internet honlapon a SPAM menüpont, amely közérthető formában vezeti végig a laikusokat - és akár a hozzáértőket - azon, hogy mi is az a kéretlen reklámlevél, mit lehet vele kezdeni, hogyan lehet kezelni, illetve mi a teendő ha hazai (illetve akár külföldi) hirdetőtől kapunk ilyeneket. Ezen újdonságokat Simon Éva, az MTE munkatársa mutatta be. Az oldalon természetesen főként nem technológiai megoldásokra hívják fel a figyelmet, hiszen az nem ezeknek a szervezeteknek a feladata, hanem a felhasználók, fogyasztók jogait és lehetőségeit ecsetelik.Lehetőségünk van eljárást kezdeményezni minden olyan küldő cég ellen, aki elektronikus úton juttatott el hozzánk kéretlen üzenetet. Az ehhez szükséges teendők leírásán túl egy formalevelet is találunk, melyet csak perszonalizálnunk kell és már mehet is a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőségnek. Meglepő módon nem csak a fogyasztók számára töltöttek fel formalevelet, hanem a küldőknek is, ahol arra a verzióra is van változat, ha a felhasználó mégis regisztrált hírlevélre, illetve ha tényleg nem. Ez az oldal mindenképpen komoly lépés a működő demokrácia irányába, mindenkinek közös feladata, hogy az efféle tartalmakat megismerje és éljen is vele.
"A spam elleni küzdelem elsődleges oka gazdasági: az informatikai piaci szereplőknek elemi érdekük az internet-penetráció növekedése, ehhez azonban növelni kell a médium iránti bizalmat. A magyar gazdaság versenyképességének erősítése ugyancsak megköveteli, hogy a lakosság és a vállalkozások körében növekedjen a szélessávú internettel való ellátottság - az internettel szembeni bizalom növelése ebből a szempontból is kulcsfontosságú. Ezt a bizalomerősítő folyamatot segítheti, ha a felhasználók minél csekélyebb számban kapnak kéretlen üzeneteket. Ezért van szükség az összefogásra" - összegezte a rendezvényen elhangzottakat zárszavában Both Vilmos, a Magyarországi Tartalomszolgáltatók Egyesületének elnöke.
