Specker Balázs
1,1 millió dolláros internetes magánjogsértés
Eliot Spitzer New Yorki-i főügyész azt állítja, a Datran nevű vezető e-kereskedelmi cég több olyan e-mail címet és személyes információt is felhasznált üzleti tevékenysége során, amelyeket más vállalatoktól szerzett be.
Az úgynevezett vásárlóerő-toborzó cégek honlapjukon kötelezik magukat arra, hogy nem adják el vagy kölcsönzik más cégeknek a nekik megadott adatokat. Nem ritka azonban, hogy magánszemélyeket próbálnak meg ingyen iPoddal vagy DVD filmekkel rávenni arra, hogy adják ki személyes vagy pénzügyi adataikat - írja a New York Times.
Spitzer azzal vádolta a Datrant, hogy tudtak partnercégeik kötelezettségeiről, ám mégis kéretlen leveleket küldtek a megszerzett címekre, rendszerint olcsó gyógykészítményeket, fogyasztó tablettákat és egyéb terméket kínálva a fogyasztóknak. Spitzer munkatársai szerint ez volt az eddigi legjelentősebb internetes magánjogsértés, amelyre a tengerentúlon fény derült. "Mi eddig és ezután is hűek kívánunk maradni az üzletágban elfogadott módszerekhez" - fogalmazott Mark Napples, a Datran szóvivője a The Register oldalán. "Ugyanakkor örömmel tölt el minket, hogy a főügyész úrral közösen rendezhetjük ezt a problémát, és hogy hivatala együttműködik velünk".
Ez az "öröm" azonban nem két fillérjükbe került Nappleséknek. A főügyész 1,1 millió dollárnyi kártérítésben állapodott meg a Datrannal, továbbá elrendelte, hogy a cég változtasson üzletpolitikáján. A egyezséget nemsokára hivatalosan is bejelentik. A szóvivő azt is elmondta, hogy cége sohasem kapott személyes pénzügyi információkat, és nem küldött e-maileket gyógykészítményekkel kapcsolatban. Ugyan elismeri, hogy az ügyben szereplő 6 millió e-mail tőlük származik, ám szerinte ez nem jelent szükségképpen 6 millió felhasználót is.
Spitzer akkor kezdett vizsgálódni az ügyben, amikor egy internet biztonsági cégnek gyanússá vált a Datran üzletpolitikája. "A személyes információk dollárra válthatók a marketingpiacon. Több száz módja vannak, hogy megismerjük a célfogyasztókat, és amíg ezt megfelelő módon teszi az ember, nem is okozhat gondot" - vélekedett Spitzer. Sok szolgáltató olyan személyes információt kér, amelyeket a marketingesek remekül felhasználhatnak, és amelyek segítségével a termékeket jobban igazíthatják a fogyasztók igényeihez és elvárásaihoz.
Az úgynevezett vásárlóerő-toborzó cégek honlapjukon kötelezik magukat arra, hogy nem adják el vagy kölcsönzik más cégeknek a nekik megadott adatokat. Nem ritka azonban, hogy magánszemélyeket próbálnak meg ingyen iPoddal vagy DVD filmekkel rávenni arra, hogy adják ki személyes vagy pénzügyi adataikat - írja a New York Times.
Spitzer azzal vádolta a Datrant, hogy tudtak partnercégeik kötelezettségeiről, ám mégis kéretlen leveleket küldtek a megszerzett címekre, rendszerint olcsó gyógykészítményeket, fogyasztó tablettákat és egyéb terméket kínálva a fogyasztóknak. Spitzer munkatársai szerint ez volt az eddigi legjelentősebb internetes magánjogsértés, amelyre a tengerentúlon fény derült. "Mi eddig és ezután is hűek kívánunk maradni az üzletágban elfogadott módszerekhez" - fogalmazott Mark Napples, a Datran szóvivője a The Register oldalán. "Ugyanakkor örömmel tölt el minket, hogy a főügyész úrral közösen rendezhetjük ezt a problémát, és hogy hivatala együttműködik velünk".
Ez az "öröm" azonban nem két fillérjükbe került Nappleséknek. A főügyész 1,1 millió dollárnyi kártérítésben állapodott meg a Datrannal, továbbá elrendelte, hogy a cég változtasson üzletpolitikáján. A egyezséget nemsokára hivatalosan is bejelentik. A szóvivő azt is elmondta, hogy cége sohasem kapott személyes pénzügyi információkat, és nem küldött e-maileket gyógykészítményekkel kapcsolatban. Ugyan elismeri, hogy az ügyben szereplő 6 millió e-mail tőlük származik, ám szerinte ez nem jelent szükségképpen 6 millió felhasználót is.
Spitzer akkor kezdett vizsgálódni az ügyben, amikor egy internet biztonsági cégnek gyanússá vált a Datran üzletpolitikája. "A személyes információk dollárra válthatók a marketingpiacon. Több száz módja vannak, hogy megismerjük a célfogyasztókat, és amíg ezt megfelelő módon teszi az ember, nem is okozhat gondot" - vélekedett Spitzer. Sok szolgáltató olyan személyes információt kér, amelyeket a marketingesek remekül felhasználhatnak, és amelyek segítségével a termékeket jobban igazíthatják a fogyasztók igényeihez és elvárásaihoz.