Informatika és tudomány

Gyurkity Péter

Microsoft vs. EU: vádolnak a riválisok

Az Európai Bizottság vizsgálatában résztvevő, egymással társult riválisok szerint Redmond továbbra is versenyellenes praktikákat alkalmaz, míg Gates cége azzal védekezik, hogy a tömörülés csak a régi rivális IBM kirakata.

Az új panaszt az European Committee for Interoperable Systems (ECIS) nyújtotta be a testülethez, amely olyan nagyvállalatokat tömörít, mint az IBM, az Oracle, a Sun, a Nokia és a RealNetworks. Beadványukban a társult cégek azt állítják, hogy a Microsoft továbbra sem hagy igazi lehetőséget számukra, és most kell választ adni arra a kérdésre, hogy a jövőben egy nagy játékos szabja meg a feltételeket, vagy a versenyt helyezik előtérbe, amely mindenkinek kedvező lenne.

A konkrét probléma az Office irodai szoftvercsomag formátumaival kapcsolatos. A riválisok elsősorban azt kifogásolják, hogy a Microsoft nem hajlandó teljes mértékben elmozdulni az OpenDocument irányába, és hallani sem akar a .doc, .xml és .ppt formátumok megnyitásáról. Ezzel nullára csökkentette a teljes interoperabilitás esélyeit, és elzárta az utat azon fejlesztők, cégek előtt, akik a csomaggal teljes mértékben kompatibilis saját megoldáson dolgoztak volna. "Az ECIS sajnálattal veszi tudomásul, hogy kizárólag határozott és szigorú trösztellenes intézkedésekkel lehet elejét venni a Microsoft folyamatos versenyellenes lépéseinek" - jelentette ki Simon Awde, a tömörülés elnöke. Az Európai Bizottság jelenleg vizsgálja a beadványt.

A társulás megalakulásáról tavaly mi is beszámoltunk. Legfontosabb céljuk, hogy biztosítsák az operációs rendszerek piacán a szabad versenyhelyzetet, az Európai Bizottságtól ezért azt kérték, hogy betekinthessenek a per aktáiba, kialakítván saját álláspontjukat. Júniusban üdvözölték a Microsoft látszólagos nyitását, ám rögtön kifogást emeltek a cég tervezett licencdíjai miatt, amelyeket túlságosan magasnak találtak.

Redmond ezúttal is más véleményen van: a szoftvercég szóvivője úgy nyilatkozott, hogy már hozzászoktak a riválisok panaszkodásához, amely mindig új termékeik megjelenése előtt erősödik fel. Ezzel egy időben elfogultsággal vádolták a tömörülést, kiemelve, hogy az mindössze a régi rivális IBM platformjaként szolgál.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • ubuntu #24
    NEXUS6:"Szal erre találták ki a gazdasági versenyhivatalokat, ami kishazánkban is működik."
    Én nem bíznék annyira a magyar versenyhivatalban. Emlékeztek még az 2001-es magyar "trösztellenes vizsgálatra"?
    Idézet a Gazdasági Versenyhivatal egy határozatából:
    " "Az operációs rendszerek három típusa ismert: a Microsoft, a Linux és az IBM.
    A Linux operációs rendszer elsősorban a programozók körében elterjedt, míg az IBM és a Microsoft programozói ismereteket nem igényel, működtetésükhöz programozói tevékenység nem is szükséges, miután a hozzájuk illő programok CD lemezeken, CD-romokon fizikailag rögzítettek, s a hozzájuk illő operációs rendszerrel ellátott gépeken lejátszhatók. "
    Ez aztán a szakértelem! :-)
    http://www.hit.bme.hu/people/pongor/
    A geekfinderen írt erre valaki akkor egy jó pamfletet:
    "Sejtem mi all a hatterben. Jol osszepacsiztak:
    -te Belam miert van ez a vizsgalat?
    -amerikaba' van a ms ellen egy monopolellenes jogi ize, nekunk is kotelessegunk...
    -de hat mi nem is vagyunk monopolhelyzetben, van a linux, meg az ibm, azokat is le lehet jatszani, [meg esetleg megfinanszirozhatjuk a nyaralasodat/hazad/autod :-]
    -jaaaa. hat ha tenyleg nem vagytok monopolhelyzetbe.." :-))

    Kaadi: "A MS az uj office fejlesztesevel pontosan abba az iranyba tart hogy nyitott fajlformatumokkal dolgozzon es lecserelje a regi (zart) standardokat."
    Sajnos a Ms nem hazuttolta meg önmagát, még szinte meg sem született az ODF, és ők máris saját kiegészítésekkel látták el, természetesen minden dokumentáció nélkül, szabadalmakka kürölbástyázva, ahogy írta bokonon előttem.
    Massachusetts amerikában pont ezért vetette el a Ms ajánlatát, és döntött az OpenDocument1.0 mellett.
    Nem mindegy, hogy a jövőben felhalmozódó nagy mennyíségű kormányzatban használt elektronikus dokumentumok, milyen módon lesznek elérhetőek, pl. 20 év múlva. Akkorra már reménytelenül függeni fog minden kormányzat ezektől a dokumentumoktól. ODF esetében nem lesznek kiszolgáltatva, de Ms féle XML-el kilennének téve a finom kis nagyvállalati zsarolásoknak. Ezért is tejel ma magyarország az adófizetők pénzéből évi 1.5 milliárdot, a hagyományos módog megvásárolt Ms licenszek felett az adófizetők pénzéből. És még csak 2006 van.
    "Felmerul egy kerdes: ha a formatumokat szabadda teszik akkor ki hatarozza meg a fejlodes iranyat?"
    A szabad szoftverek nyílt formátumokra épülő eddigi dinamilkus fejlődése a legjobb gyakorlati válasz a kérdésedre.
    A titkosítást nem a dokumentumformátumnak kell megoldania. Az a célszerű, ha mindenki csak a saját feladatára koncentrál és azt próbálja megoldani lehetőleg minél tökéletesebben. Titkosításra számtalan "külsős" eszköz áll rendelkezésre, mint a PGP, GPG.
    Egyébként nem látom olyan sötéten a titkosítások helyzetét az EU-ban. Az 1990-es években még számtalan ország, lásd franciaország tiltotta a digitális titkosítások alkalmazását. Amerikában kicsinyes titkosító algorutmus kiviteli korlátozások voltak életben. Azért is született a Debian non-us. Gondolom mára a franciák is belátták, hogy ezzel csak a saját vállalataiknak okoztak jelentős károkat. A külföldi konkurencia könnyűszerrel lehallgathatta a francia cégek kommunikációs vonalit, még saját országukban védhették magukat titkosítással.
    Mára mindenki olyan erős titkosítást használhat legálisan az EU-ban, amilyet jónak lát.
    A féleszű bush által kitalált terrorista hisztériának köszönhetően, valóban sok támadás éri ma az állampolgárok magán szféráját az államok részéről. De ezt nem egy ODF-be épített titkosításnak kell megoldaia.
    Trusted linuxal és nyílt titkosítás használtatával olyan biztonságos informatikai infrastruktúrát építhetsz magadnak, amin belátható időn belül senki sem fog ki.
    max-damage:"Fordított helyzetben nem hiszem hogy az Oracle, és a Sun ugyanúgy megnyitná őket..."
    A Sun nemrég nyitotta meg a Solaris kernelét Opensolaris néven. A napokban tette nyilvánossá legújabb Niagara processzorai teljes dokumentációját GPL alatt, ilyen kaliberű openhardverre eddig nem volt példa. Az Oracle valóban nem tette nyílttá az adatbáziskezelőjét /habár a formátuma nyíltnak tekinthető/, saját indoklásuk szerint azért, mert aki opensource megoldást akar úgyis talál hasonló megoldást Postgreesql, ill Mysql néven. Az előbbi teljes értékű adatbáziskezelő, ami nem marad el képességeiben a Oracletől, az utóbbi egy light-osabb SQL, viszont rendkívül gyors, ma a CMS weboldalak de facto standardja ezért.
    "Érdekes, a Linuxos disztri készítői miért nem perelgetik soha az MS-t? Pedig aztán kiszorítja őket szintén"
    Talán a más szemlélet miatt is, meg talán azért mert nem akarnak belemenni millió dollárokat felemésztő jogi ügyekbe önszántukból. Egyébként a Ms nemigen szorítja ki a linux disztribiciókat, hiszen aki már átállt rá, és bejött neki, nem valószínű, hogy vissza fog térni. Legfejlebb az elterjedésüket tudja korlátozni valamennyire.
    strogg: "Az m$ office meg azért lett elterjedt, mert amikro megjelent a word6, az egyetlen használható szövegszerkesztő volt, mindegyik másik még amolyan DOS nyavalya volt."
    Az első windows 3.1 alatti word a word 2.0 for windows volt. Akkor még nem volt egységes a verziószámozás. De már akkor is volt WordPerfect for Windows, ami akkor képességeiben messze felümúlta a Ms Officet. A Ms agresszív hardvergyártókat zsaroló üzletpolitikája miatt szorultak ki a konkurensek. Valamint nem kaptak rendes windows dokumentációt, aminek hatására pl. a Lotus for windows sokáig el sem készülhetett.
    Talán emlékszik még valaki azokra az időkre, amikor a windows 3.1 valamilyen oknál fogva csak Ms DOS-on volt hajlandó elindulni, még a konkurencia DR-DOS-án valamiért nem.
    A sors fintora, hogy pont a Microsoft járult hozzá minden üzleti konkurensét gátlástalanul lehengerlő politikájával a Gnu, illetve a Linux rendkívül gyors felemelkedéséhez. Ekkora és ilyen gyors sikerről még Stallman sem álmodott 1984-ben. Egyébként az sem véletlen, hogy pont abban az évben indult a Gnu project sőt a Macintosh is. Orwell műve mélyen elgondokoztatta a nyugati kultúrát. A Gnu jelentése Gnu not Unix, és a Unix leváltására született eredetileg. Ma pedig a windows fő ellenfele, és pont az egykori unix világ nagyjai állnak mögötte, mert nem hagyott nekik más lehetőséget a Microsoft. Ez lesz a Ms veszte, mára feleslegessé vált életképes mindenki számára több szabadságot jelentő alternatíának köszönhetőben. És a régi konkurensen valamint kormányok most duplán verik le rajta eddig felhalmozódott sérelmeiket.

    ps. A DVD-Ram nem volt része a DVD+- vitának. Az egy más egyébként fejlettebb megoldás. Fázis váltó technológián alapul, több évtizedre megbízhatóan tárolja az adatokat. Nagyszerű archiválásra, nem úgy mint a DVD+-R. Ráadásul winchester módjára írható. Viszont a minőség drágább is, de megéri.
  • NEXUS6 #23
    Ha még klasszikus piacként működne a PC piac akkor nem lenne gond. De a M$ uralta szegmensek nagyon messze vannak az ideálistól, és ha sarkosan akarunk fogalmazni a monopol helyzet olyannnyira nemkívánatos, hogy törvényekbe is ütközik! Ha a monopolhelyzetű vállalat nem mutat hajlandóságot az önkorlátozásra, vagy esély sincs arra hogy a helyzet normalizálódjon, akkor bizony az állam megteszi a megfelelő intézkedéseket.

    Szal erre találták ki a gazdasági versenyhivatalokat, ami kishazánkban is működik. Szal ha valaki a világsajtóba akar kerülni, akkor nálunk is lehet pereskedni, csak ugye ismerve a M$ pénzügyi helyzetét és az ebből következően megvásárolható jogi támogatás hatékonyságát egy ilyen per meglehetősen értelmetlennek tűnik.

    Az M$ olyan szintű monopóliummal rendelkezik, amit semmilyen kapitalista ország törvénye nem tesz lhetővé. Már rég kicsukták volna mindenhonnan ha pl egy távolkeleti cégről lenne szó. Jelenleg a rágódás folyik hogy egy ennyire zavarba ejtően abszúrd és a kapitalista rendszerrel összeegyeztethetetlen szitut megoldjanak, anélkül hogy az amcsi politikusok azt túlságosan a lelkükre vennék.
  • NEXUS6 #22
    "A MS az uj office fejlesztesevel pontosan abba az iranyba tart hogy nyitott fajlformatumokkal dolgozzon es lecserelje a regi (zart) standardokat. Ez ervenyes lesz a szoveg, tablazat es prezentacio formatumaira. Mas teren mar leteznek kompatibilitast es egyuttmukodest lehetove tevo standardok. Mint azt Ubuntu is mondta az adatbazisoknak pl. a SQL a standard, amihez az ODBC tarsul. En magam is sikeresen kapcsoltam MS termeket (Access-t pl.) mas programok/rendszerek (Oracle, MySQL) bazisaihhoz."

    Én azért még nem gyújtanék örömtüzeket, ugyan is a M$ egyik fő stratégiája, hogy ráül a nyílt szabványokra. Csatlakozik hozzájuk, majd a fejlődésre hívatkozva kiegészíti őket, úgy hogy csak a saját programjai legyenek képesek 100%-ig használni.

    Lásd böngésző háború (M$ vs. Netscape)
  • bokonon #21
    "Felmerul egy kerdes: ha a formatumokat szabadda teszik akkor ki hatarozza meg a fejlodes iranyat? tegyuk fel hogy az ODF most elfogadasra talal, de 6-12 honap mulva..."
    Pontosan ezért volna fontos, hogy nyitott legyen a formátum. Egy programcsomag részét nem olyan nagy munka (és főleg kisebb költség a vásárlók oldaláról)megváltoztatni, mint a példában felhozott DVD+-R(W) szabványokat beépíteni (és meggyőzni a vásárlókat, hogy mindkettőre szükségük van). Ha valamelyik fél (M$ vs a világ) megváltoztatja, akkor a nyíltság miatt a másik félnek csak egy patch-et (update, új plug-in stb.) kell kiadnia és máris (újra) kompatibilis. Jelenleg az a helyzet, hogy a M$ megváltoztatja a formátumot és az OOo-s fejelsztők kezdhetik visszafejteni az egészet.
    Max-Damage: Az én meglátásom szerint a M$ nyílt szabványok felé való elmozdulása azoknak a folyamatoknak az eredménye, hogy néhány nagyobb város a formátumok zártsága miatt ejtette a M$ Office csomagot és OOo-ra tért át, ami ugyan nem jelentős profit-kiesés a M$ számára viszont intő jel egy tendencia (lehetséges) beindulására; másrészt a M$ féle nyílt formátum is olyan mint az okos leány a mesében: szabványos is meg nem is, ugyanis a M$ olyan bővítményeket helyezett el bennük, amiket nem dokumentált és nem is nyíltak (XML alapú dok.).
    A dokumentumok védelmét nem feltétlenül szükséges beépített titkosítással megoldani. Ha a dokumentumot mint file-t mondjuk PGP-vel (vagy más, ennél jóval erősebb) titkosítod, akkor már-már biztonságban tudhatod magad.
  • strogg #20
    Max-damage: aa Sun már megnyitotta. A kódnyitásána keredménye az openoffice.
    Az m$ office meg azért lett elterjedt, mert amikro megjelent a word6, az egyetlen használható szövegszerkesztő volt, mindegyik másik még amolyan DOS nyavalya volt.

    Kaadi: Ebben igazad van. De európának is van szoftver ipara. arról nem is beszélve, hogy a világon már sehol sem látják szívesen az m$-t.
    A novell amikor lenyelte a suse-t, akkor jött el a suse igazi ideje. ugyanis a Suse alapból fizetős volt, aho lap rofessionalt csak dobozosan lehetett megvenni, és egy 1 Cd-s Personal edition-t lehetett letölteni. A Novell kétfelé is lépett. Egyrészt a feléptíése, ügyfélkre, és méretei miatt sokkal jobb szupporot tud nyújtani nagyvállalti könyezetben (enterprise server), másrészt fenntartandó a népszerűség eltűnt adobozos professional, és PE termék, és a közösségnek pedii az OpenSuse született meg. Sokkal jobb a szitu, mitn mondjuk 2 éve.

    Jelenleg a windows mobile a harmadik helyen áll. Megelőzi komoly fölénnyel a symbian (~76%), utánna jön a linux (~17%) és csak utánna a windows.
  • Kaadi #19
    Sajnos az EU meg nagyon is sebezheto (nem ugy mint Kina) mert nincsenek igazan eros nagyvallalatai, akik az USA-val konkuralo IT termekeket allitananak elo. Ezert az EB muszaly valahogy egyensulyt tartson kozottuk mert a MS-re ugyanugy ra van szorulva mint az Oracle-re vagy az IBM-re. Nem tudom mennyire lehet sikeres egy ossz-EUs szoftverfejlesztesi program (Kina modeljere) amely vegre megtorne a MS helyzetet. Az EU-nak nincs tapasztalata es sajnos eddig is csak szivott (lasd: a Novell lenyelte a Suse-t es vallalativa tette a Linuxot). Ha a Motorolla es meg nehany PDA gyarto (pl. HP, Dell, Palm) beerosit akkor a Nokia is vesziteni fog a mostani helyzetebol pontosan a Windows Mobile terhoditasa miatt. Az EU-nak nem eleg standardizalnia, muszaly fejlesztenie is, mint Kinanak.
  • Max Damage #18
    Még ilyen sem volt soha, de az MS-el kell egyet értenem...

    Annak megvan az oka hogy az ő programjuk az elterjedt és nem a konkurenseké... Ezért meg is érdemlik hogy megtartsák a formátumukat, az az övék... Fordított helyzetben nem hiszem hogy az Oracle, és a Sun ugyanúgy megnyitná őket... Ezeknek a cégeknek is megvan adva a lehetőség saját fájltípus készítéséhez, attól hogy nem az ő programjuk az elterjedt azért meg nem MS-t kell okolni, hanem inkább az ilyen "ha nem tudok progit írni akkor majd bíróság meg ilyenek útján próbálom kicsit baszogatni őket" típusú cégekkel...

    Nem ad nekik esélyt, ez versenyhelyzet, az MS monopolként működik, nem is kell hogy adjon esélyt a többi cégnek, dolgozzanak meg a sikerért... Ennyi!

    Érdekes, a Linuxos disztri készítői miért nem perelgetik soha az MS-t? Pedig aztán kiszorítja őket szintén... Talán azért mert tudják hogy inkább fejleszteni kell mint magyarázni és szídni a konkurenciát!
  • Kaadi #17
    Vegre egy normalis vita!
    A MS az uj office fejlesztesevel pontosan abba az iranyba tart hogy nyitott fajlformatumokkal dolgozzon es lecserelje a regi (zart) standardokat. Ez ervenyes lesz a szoveg, tablazat es prezentacio formatumaira. Mas teren mar leteznek kompatibilitast es egyuttmukodest lehetove tevo standardok. Mint azt Ubuntu is mondta az adatbazisoknak pl. a SQL a standard, amihez az ODBC tarsul. En magam is sikeresen kapcsoltam MS termeket (Access-t pl.) mas programok/rendszerek (Oracle, MySQL) bazisaihhoz.
    Felmerul egy kerdes: ha a formatumokat szabadda teszik akkor ki hatarozza meg a fejlodes iranyat? tegyuk fel hogy az ODF most elfogadasra talal, de 6-12 honap mulva megint ellentet fog megjelenni a szabad es a ceges fejlesztok kozott a jovot illetoen. Jo pelda erre a memoriak piaca es a DVD standard. ugyanabbol a termekbol kiindulva tobb megoldas szuletett es most nem tudjak eldonteni kie legyen a szabvany. Valoszinuleg emlekeztek meg a DVD+-R(W) meg RAM vitakra. Mi lett az eredmeny? a felhasznalo mindaddig szivott amig az eszkozgyartok nem epitettek be mindegyiket a termekeikbe. A dokumentumokkal is pont ez lesz.
    Van meg egy kerdes: a dokumentumok biztonsaga (hozzaferesi jogosultsag). A szabad fejlesztoi kozosseg minden bizonnyal benne lenne egy nagyon eros biztonsagi modell alkalmazasaban, ezzel azonban a hatosagok nem lesznek megelegedve, mert nem fogjak tudni feltorni/elemezni ha erre szukseg van. Letrejonne egy aggressziv verseny is a fejlesztoi csoportok kozott hogy ki tud biztonsagosabban tartalmat kodolni es az eredmeny megint az inkompatibilitas lenne. A MS-nak mar vannak tartalom-management megoldasai, az OpenOffice es mas termekek nem is pedzettek meg a temat, mert nincs egyenes kapcsolat a szerver kornyezettel (javitsatok ki ha tevednek).
    A kozintezmenyek (Eu, kormanyok) erdekei ellentetesek valamelyest a vallalatokeval: ok azt szeretnek hogy minden dokumentum nyitott legyen, barmit lehessen cenzurazni, ellenorizni, bizonyitekkent felhasznalni. A vallalatok ezzel szemben minel nagyobb biztonsagra tartanak igenyt hogy megvedhessek uzleti titkaikat (neha meg az allammal szemben is). Ha az ellenorzest csak a kozintezmeny kezebe adod, akkor elveszited a sajat tartalmad feletti ellenorzest. A telekomunikacio jo pelda a fenti ervelesemre: mara oda jutottunk hogy a szolgaltatok tagadjak, de vegulis teljes allami ellenorzes ala engedtek a telefonalast, internetezest es SMS uzenetkuldest. Az EU (amitol a mindent megvalto ODF standardot varod) mara mar rendorallamot epit es videokamerakkal kiegeszitve az eleted minden mozzanatat meg akarja figyelni. Adjal nekik meg egy szabad dokumentumformatumot egy gyenge titkositasi eljarassal es maris a Sztalini (vagy Hitleri, ha ot jobban kedveled) korszakban vagyunk.
  • bokonon #16
    Amikor az SCO perelte az IBM-et, a M$ pedig 50 mó USD-ért SCO részvényt vásárolt, az nem cseszegetés? Vagy a M$ cseszegethet, de őt nem cseszegethetik?
    A M$ azért adja (esetleg) kedvezménnyel a programokat, mert így eltereli a figyelmet az opensource megoldásokról, valamint ha valaki megtanul használni egy rendszert akkor (az esetek többségében) nehezen áll át másik rendszerre, ergo később amikor már nem tanuló(nem jogosult kedvezményre), akkor kemény pénzért megveszi a M$ terméket, ez nem filozófiai kérdés hanem ügyes üzleti húzás.
    A M$-nak joga van megvédeni a saját formátumait, de akkor egy szóval se hangoztassa az "együttműködést"!
    Az OpenDocument szabványos formátum, a gond az, hogy a M$ nem tartja be a szabványok előírásait (html,xml stb.) ezért ha valaki szabványos dokumentumot készít más (nem M$) környezetben, akkor az a legtöbbször hibásan fog megjelenni egy M$ rendszeren (vice-versa is igaz lehet). Amit az ODF kapcsán követelnek a M$-tól, hogy az ODF implementálását a szabványokank megfelelően végezze el, vagy tegye nyilttá a saját megoldását.
  • ubuntu #15
    A filecserélő szolgáltatások futtatása logikus lépés ott ahol azt a törvények nem tiltják, vagy legalább a tiltás nem megy át napi gyakorlatba. Így tehermentesíthetik külső országos és drága külföldi kapcsolataikat. De mint írtam ez magyarországon már nem engedhető meg. Persze alkalmaznak apró trükköket errefelé is a szolgáltató, de azok hétpecsétes titkot, nem reklámozott extra szolgáltatások.
    Az a probléma, hogy a szofverrendszerek fejleszése olyan új kihívásokat hozott, ahol mára teljesen megbukott a hagyományos piacgazdasági modell. Nyilvánvalóan, kompatibilitási okokból a klasszikus kereskedelmi szoftverfejlesztés irányában olyan tendenciák érvényesülnek, amelynek a végén csak egy maradhat, mint a hegylakó c. filmben :-)
    Ésszerűbb egy kvázi-szabvány platform, egyfajta fileformátum azonos típusú állományokra mint több egymással inkompatibilis megoldás.
    De ezek végül monopolgazdasághoz vezetnek, ami már viszont ártalmas jelenség a piacgazdaság rendszerében. Ez a belső ellentmondás teszi alkalmatlanná a klasszikus piacgazdaságot szofverfejlesztés továbbvitelére.
    A megoldást az immár két évtizedes múltra visszatekintő szabad szoftver kultúra jelenti. A szabad szoftver világ belső törvényei egyszerre biztosítják a kompatibilitást és a sokféleség, ezáltal a verseny fentmaradását. A nyílt kód lehetővé teszi, hogy különböző elgondolásokon alapuló szoftverek együtt tudjanak működni egymással, szabványoknak megfelelően. Gnome-Kde, Firefox-Konqueror, Linux-Free/net/openBSD-opensolaris versenyeznek egymással mégsem szorítja ki egyik a másikat, ígyn nem lesz elpazarolva az addig befektetett jelentős munka. Nem az erősebb cég terméke marad fent, hanem a jobb megoldás egy problémára, amit a többi átvehet a másiktól és a verseny folytatódik tovább.
    Az EU, és újabban a távolkelet felismerte, a jövőben már nincs szüksége a Microsoftra, ezért pont olyan aggresszív módon bánik vele, ahogy a Ms bánt régebben piaci ellenfeleivel. Valóban nem fair sokszor de maguknak köszönhetik a bajt. Steve Ballmer ma az IT ipar Hitlere, még akkor sem működnek vele együtt ha egy egy területen a rövid távú érdekek úgy kívánnák. Churchillnak sem volt közvetlen érdeke a nácik elleni háború, de lengyelországgal majd a többi európai állammal folytatott gátlástalan politikája arra akövetkeztetésre juttatta az angolokat, hogy azokkal nem lehet tárgyalni csak eltüntetni őket a föld színéről. Ma a mobiltelefongyártó nagynevű cégket jórésze elvből nem használ Ms smartphonet, mert látták mi történt a Ms korábbi partnereivel, és nem akarta a sorsukra jutni. Jóllehet a a symbiannal vannak problémák, és a smartphone egyre gyilkosabb versenyt jelent nekik. Ám ezzel is csak a saját mumusát erősíti redmond, mert ma már olyan gyárók is mint a symbiant uraló Nokia egyre inkább a linuxban keresik a mobilok jövőjét.
    A Sun direkt fejleszti az Openofficet. A OOo fejlesztőinek 80% ma fizetett Sun alkalmazott, a maradék nagyrészét pedig a Novell fizeti.
    Még egy apróság, az SQL!=MicrosoftSQL, mégcsak nem is ők alkották meg a Structured Query Languageet, azaz az SQL-t hanem az IBM. Egyébként ma már szabvány. Szóval az Oracle is használja az SQL-t mégha nincs is benne a nevében.
További bejegyzések a fórumban...