Informatika és tudomány

Berta Sándor

Növekvő kritika a Google kínai cenzúrája miatt

Az Egyesült Államokban, de a világ más országaiban is egyre nő a kritika a Google azon döntésével kapcsolatban, miszerint együttműködik a kínai hatóságokkal, és cenzúrázni fogja a saját új keresőjét.

Nemrég tibeti diákok tüntettek a Google székháza előtt, akik plakátjaikon arra hívták fel a vállalat vezetőinek a figyelmét, hogy a kínai engedmények nem egyeztethetők össze a cég jelmondatával, ami Don't be evil vagyis "ne légy rossz" és azt követelték, hogy a Google vonja vissza a cenzúrázásba való beleegyezését. Ám a világ jelenleg legnépszerűbb online keresőjét üzemeltető konszernek nemcsak az utcai tüntetők ellenszenvével kell megküzdenie, a politikusok bírálataival is.

Chris Smith, New Jersey-i republikánus kongresszusi képviselő kezdeményezte, hogy az amerikai kongresszus idén február közepén külön napirendi pontban foglalkozzon a Google és más keresők, illetve egyéb amerikai cégek kínai tevékenységével. A blogerek szintén megfogalmazták a maguk lesújtó véleményét a vállalatról. Többen áttervezték a Google feliratot, egy egész kis gyűjtemény lelhető fel például Michelle Malkin internetes naplóoldalán.

Ezenkívül létrejött egy Open letter to Google nevű portál is, ahol bárki leírhatja a véleményét a cég kínai cenzúrát pártoló magatartásáról. Amennyiben kellő számú bejegyzés gyűlik össze, úgy a véleménycsokrot - nyílt levélként - elküldik a konszern vezetőinek. Bár Szergej Brin, a Google társalapítója néhány nappal ezelőtt megpróbálta megmagyarázni az internetes társadalomnak, hogy miért is egyeztek bele a kínai cenzúra támogatásába, egyre nyilvánvalóbbá válik, hogy érvelése csak olaj volt a tűzre.

Nagyon hosszú időnek kell még eltelnie, amíg a cég képes lesz feledtetni ezt a lépést, és egyáltalán nem biztos, hogy az emberek meg fogják bocsátani a vállalatnak a cenzúra pártolását.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • echo #68
    "Miert nem hagyjuk inkabb, hogy ok talaljak ki, mi lenne szamukra a legjobb?"

    Hát talán ez a nehéz kérdés. Hogy tényleg hagyhatjuk e. Mert pont az emberi jogokat sértő államok is azt szokták mondani, hogy hagyják őket békén, mert az usa-ban is volt nem olyan régen még hivatalosan is faji megkülönböztetés, meg hát a franci forradalomnak is mészárlás lett a vége, majd ők is túljutnak ezen a fázison maguktól. Csak hát azért ez nem bizos hogy helyes érvelés, pláne ha megkérdezzük róla az épp elnyomottakat, hogy tetszik e nekik. Nem akarok állást foglalni, fogalmam sincs. Leginkább úgy tűnik egyik lehetőség sem jó válasz.

    (egyébként az emberiség ügyét csak úgy értettem, hogy ami sérti az emberi jogokat, az az. Tehát ehhez nem bizos, hogy kell egy külső cél. ELég ha az adott helyen nem gondolja úgy egy csoport(legyen akár az a többség), hogy tudja mi a jó a maradáknak, még ha látszólag azok mást is mondanak)
  • dnes82 #67
    Minden pontban igazat kell adnom neked, DE ilyen alapon egyetlen vilagmeretu orszag lenne a legszerencsesebb mukodesi forma. Raadasul ez az "emberiseg ugye" dolog ellenkezik az emberi mivoltunkkal. Mivel nincs kulso (Foldunkon tulmutato) veszelyforras, amely ellen ossze kellene fognunk, ezert senki sem azert tesz valamit, hogy jot tegyen az "emberiseg ugyenek", hanem pusztan azert, hogy sajat maganak, illetve a csoportjanak jot tegyen. Miert akarjuk megmondani az elnyomott kinai embereknek, hogy szerintunk mi a helyes? ..Hogy aztan mi nyomjuk el oket? Miert nem hagyjuk inkabb, hogy ok talaljak ki, mi lenne szamukra a legjobb? A nyugatnak korantsem lenne olyan kenyelmes a fotelja, ha nem lenne - a nyugatiakhoz kepest- sokszorta tobb szegeny ember a vilagon.

    Valoban ertekes gondolatokat irtal, csak az a baj, hogy ezek az eszmek nincsenek osszefuggesben a vilag mukodesevel.
  • Piscator #66
    Egyik diktatúra sem volt jó.
    A nemzetszociság erős, agresszivebb volt. Utólag nézve több kárt, nagyobb idő/térbeli eloszlásban sajna kommunizmus,marxizmus csinált.
    A kiválasztott nép, és tőlük függetlenül a baloldal propaganda gépezetének köszönhetően sokan el sem hiszik, nem tudják, mit csinált a baloldal.
  • echo #65
    "Szerintem abban azert meg kellene allapodni, hogy azert orszag egy orszag, mert valamilyen szinten fuggetlen a tobbitol."

    Persze, de a kérdés az, hogy kiterjed e ez azokra az esetekre is amikor ott bent szerintünk(!) valami csúny dolgot művelnek. És ez demiokrácián belül is probléma!! elvileg, ha egy egyesület/egyház betartja az ország törvényeit, nem csinál semmi Btk ba ütközőt, akkor azt csinálnak amit akarnak. A probléma akkor jelentkezik, ha azt vesszük észre hogy aki belép ebbe a közösségbe(önként!) annak valahogy megcsappan a vagyona és erősen nő az esélye, hogy öngyilkos lesz(ez sacc a scientológiai egyház). Elvileg belügy mert önként teszi törvényesen. De azért mégis valahogy nem stimmel. A két kérdés szerintem hasonló és kétségeim vannak van e rájuk egyszerű válasz.

    "A csoport erdeke mindig az egyen erdeke elott kell hogy legyen."

    Ezt nem pontosan értem, hogy jön ide. Mert imo: Közösségi érdek=egyéni érdekek összege. Általában pont az mosódik el, hogy az amit a közösség érdekének neveznek, az fedésbe van e az egyéni érdekekkel.

    "Ha a demokraciat eroszakosan terjesztjuk az ujabb kereszteshaboruhoz vezet."

    Itt ebben az esetben nem a demokráciáról van szó, mert elképzelhető olyan állam is ahol pl egy sejk uralkodik, de nem sértik az emberi jogokat. A kérdés az, lehet e hagyni, ha ezeket sérti egy állam. Tételenűl nézheti e a nyugat a kénylemes foteljából. Arról a határról van szó ameddig belügy valami és ahonnan már az emberiség ügye.(szerintem)
  • echo #64
    Ja, a 60asom wbtist 55ösére ment bocs.
  • dnes82 #63
    Ilyen szinten ez mar filozofia. Szerintem abban azert meg kellene allapodni, hogy azert orszag egy orszag, mert valamilyen szinten fuggetlen a tobbitol. A csoport erdeke mindig az egyen erdeke elott kell hogy legyen. Maskent egyszeruen nem mukodne semmi. Ha a demokraciat eroszakosan terjesztjuk az ujabb kereszteshaboruhoz vezet.
  • dnes82 #62
    Pont ezt irom, hogy ismerjek el azt, amit a kinaiak akarnak (a kormanyuk altal). Ok cenzurat akarnak. Ennyi.
  • echo #61
    Azért nem ilyen fekete fehér a kérdés, mert ha feltételezünk valamiféle egyetemes emberi jogokat, akkor elvileg számon kérhető annak betartása. Persze itt az lesz a kérdés, hogy ki mondja meg hogy mik is ezek az egyetemes emberi jogok. Elvileg mondhatnánk, hogy senkinek nincs ehez joga, teljesen belügy. De azért amikor az van, hogy kiírtanak egy kisebbséget teljesen(kvázi demokratikus egyetértés alapján) vagy afrikában kivágják a lányok klitoriszát, akkor azért nehéz azt mondani, hogy bár nem könnyű megállapítani, hogy mik ezek az emberi jogok de azért vannak. És ha vannak akkor pedig aki vét ellenük, az számonkérhető nem? És kb ezért lehet csesztetni a google-t is, mert ha kína ilyen alapvető emberi jogokat sért, akkor esetleg ők ehhez járulnak hozzá.
  • echo #60
    + sajoatinak: Jó, de elvileg a demokratikus valami pont arról szól, hogy nem az történik amit egy elit akar, hanem az amit a full közösség. Tehát, ha a többség megszavaz valamit ami a te nézetedből abszurditás, akkor sem tudom, hogy hogy magyaráznád, hogy ne az legyen ha egyszer ők úgy akarnak élni. Ugyan ez a gond az 1-5 pontos rendszerrel is, mire föl kapna valaki ötször annyi szavazati jogot. Ha az a kérés, hogy ki-ki milyen környezetben akar élni, miért ér többet a művelt ember szava. Nehéz ezt igazolni. Ha a többség mondjuk technológia ellenes, kényszerítheted őket az ő érdekükben a jóra (mint egy gyereket)?
    (a diktatúrák valahogy mindig úgy indultak(a kommunisták is), hogy vannak valakik akit jobban tudják, hogy mi a többieknek a jó és bár most van egy kis kényszer(nem az lesz amit a többség akar), de ők tudják, hogy ez hosszú távon jó lesz. Sacc így igazolják a sajtó szabadság korlátozását: amit mi építünk az hosszú távon a legjobb rendszer. A sajtó ezt alá ásná. Ergo igazolt, hogy korlátozzuk azt.))
  • sajoati #59
    hm, belelolvastam. van ami tetszik benne, és van ami nem. (pl. a lokális, decentralizált gazdaság-irányítás nagy baklövés.)
    midenesetre az ilyen próbálkozásokra szükség van, hogy kiutat adjanak a ma rendszerének kilátástalanságába süppedt embereknek.
További bejegyzések a fórumban...