SG.hu·

Kiadók és digitális rádiók: továbbra is ellenfelek?

A zeneiparban érdekelt cégek számára új kihívást jelentenek a digitális rádióadók, amelyek így, vagy úgy lehetővé teszik a lejátszott dallamok elmentését. A két tábor azonban igyekszik megtalálni a mindenki számára elfogadható megoldást.

A tengerentúlon a RIAA már jó ideje igyekszik megvalósítani a rádióadók másolásvédelmét, mivel a szervezet tagjai attól tartanak, hogy ennek hiánya újabb lökést adhat az illegális másolatoknak. A problémát azon új eszközökben látják, amelyek minden gond nélkül rögzítik az itt lejátszott zeneszámokat, vagyis lehetővé teszik a magángyűjtemények összeállítását, kibővítését. A helyzet hasonlít a rádió és a kazettás magnó esetére, ám ezúttal a kiadóknak megvan a lehetőségük arra, hogy megakadályozzák, vagy legalábbis korlátozzák a másolatok elkészítését.

A folyamatos egyeztetések eddig nem sok eredményt hoztak, mi több, tovább növekedett a feszültség a két szemben álló tábor között. "Valamilyen módon harmonizálnunk kell az új technológiákat. Ezek új lehetőségeket jelentenek a hallgatóknak és az egész zenei iparnak, de mindegyikük eltérő platformon, más-más szabályok szerint működik" - jelentette ki Mitch Bainwol, a RIAA első embere. Ezzel az újabb törvényi szabályozás szükségességére utalt, amelynek révén szeretnék elérni, hogy a hanglemezkiadók is részesedjenek a jogdíjakból. Az elmúlt időszakban többféle javaslattal is előálltak, ám ezek nagy része nem nyerte el a műsorszórók tetszését. Annyiban azonban sikerült megállapodniuk, hogy a két tábort tömörítő szervezet, vagyis a RIAA és a NAB (National Association of Broadcasters) igyekszik közelebb hozni az álláspontokat.

Az elmúlt hét levélváltással telt: Bainwol üzenetében kifejezte együttműködési hajlandóságát a műsorszórókat tömörítő szövetséggel, és egyben hangsúlyozta, hogy a korlátlan másolások megakadályozása mindkét iparág érdekében áll. David K. Rehr, a NAB elnök-vezérigazgatója saját levelében azonban minimálisnak ítélte a HD rádiók jelentőségét a kalózmásolatok elterjedésében, és úgy vélte, hogy az illegális példányok megszerzésében, illetve terjesztésében érdekelt személyek jóval több és számukra hatékonyabb eszközök közül válogathatnak. Az interneten mázsaszámra találhatnak jó minőségű és megszakítatlan anyagokat, így nincs igazán szükségük a rádióadókra ahhoz, hogy folytassák, vagy netán kiterjesszék tevékenységüket.

A vélemények tehát továbbra sem egyeznek, azonban a két fél most is érdekelt egy közös megoldásban. Hogy ez mikorra valósulhat meg, és milyen hatással lesz a világ többi részére, az még a jövő zenéje.

Kapcsolódó cikkek és linkek

Hozzászólások

Jelentkezz be a hozzászóláshoz.

© Caro2006. 01. 17.. 07:58||#23
Nem téves.
Az audio CD-n kevesebb az ellenõrzõ szektor, ezért több adat fér rá, mint data CD-ben.
Szóval attól még hogy data CD-t 150-el olvas, attól audió-t olvashat 192-vel.
De ha kiszámolod: 44100 Hz x 16 bit(2 bájt) x 2 csatorna=176400 bájt/s.
Jó most ebbõl nem tudom hogyan jön ki a 192, nem is annyi, de a lényeg, hogy nem kbit, hanem kbájt.
© IoIa2006. 01. 16.. 23:27||#22
Khmmm.... Annak idején a CD olvasók 1x-esen olvastak. Az pedig 150 kByte/sec. Mivel nem tudtak gyorsabban olvasni, de audio CD-t le tudtak játszani, ezért a 196 kiloBÁJT/s enyhén szólva is téves.
© Fenjoy2006. 01. 16.. 21:32||#21
Értem! Köszönöm Nektek!

© Dj Faustus2006. 01. 16.. 20:16||#20
A CD minõség - mint Caro is mondta - a 44100 Hz-es mintavételezésû, 16 bites vertikális felbontású, sztereó, tömörítetlen PCM hang (1411200 bit/sec).
Furamód az MP3-ra is ráhúzzák a "CD-minõség" jellemzõt. Régebben ez 128 kbps volt, és mostanában a szélessáv elterjedésével növekedett meg az értéke 192 kbps-re. De az MP3, akkor is MP3 marad - akárhogy is tömörítik (gyakorlatilag érdemes minél magasabb bitrátát alkalmazni, a jelenlegi minimum 192 kbps).
© Caro2006. 01. 16.. 20:05||#19
Nem, PCM audio-ban 196 kiloBÁJT/s az a CD minõség.
És ha mp3-nak ekkora(tehát 1586) kbps-t állítasz be, akkor is romlani fog.
© Fenjoy2006. 01. 16.. 19:37||#18
Láma kérdés de "láttom" sok a szakértõ...nos 192 kbit mp3 az nem CD-minõségû?! Válaszokat elõre is köszi

© Mice2006. 01. 16.. 19:18||#17
szerintem tök m1 hányszor tömörítik újra mert néhány adón így is eléggé hallgatható minõségben (256kbits) megy a zene, abból meg ha egymás után jó számok mennek már van értelme órásakat felvenni, még ha épp nem is vagdosgatás céljából

ha meg az ember felvesz egy óra zenét az meg jó olyankor amikor a net más okból nem elérhetõ (karbantartás, update etc...) olyankor meg úgyse hifibe löki az ember hanem az olcsó kis hangfalba, ott meg nem mindegy?

én pl. sose dc-ztem és én itt szoktam hallgatni a zenéket. nekem nincs ahhoz türelmem, hogy irígy és köcsögölõs senki kis f$$$ok slotnyitogatása miatt zabálja az áramot egész nap a gép.
© Dj Faustus2006. 01. 16.. 17:52||#16
" Vagyis nem kell újratömöríteni."
Ha van egy x kbps-ú bejövõ stream-em, és abból én a,b,c kbps-ú (ahol a,b,c != x) stream-eket akarok létrehozni (lásd: relay server), akkor nem kell újratömöríteni? Akkor mit kell vele csinálni? Mindenképpen át kell alakítani...

Igaz ami igaz nem annyira észrevehetõ az újratömörítés hatása, mégis jelen van.

"Már bocs.. de minden zene letölthetõ a NET-rõl, akkor miért vennék fel a rádióból? "
Már bocs, de volt (van), akinek nem volt (nincs) NET-elérése, és így jut(ott) hozzá a zenékhez (jó ez ma már elenyészõ réteg). (Lásd lck megjegyzését az 1980-as évekre - akkor még hol volt a net és az MP3?).
© IoIa2006. 01. 16.. 16:58||#15
Ezt elkerülendõ okok miatt a nagyobb adóknak többfajta elérése van, az elterjedtebb bitráták szerint. Vagyis nem kell újratömöríteni.
Kisebb adóknál persze elõfordulhat amit írsz, de azokkal nem kell foglalkozni. A nagyok úgyis leadnak mindent jó minõségben.
© Dj Faustus2006. 01. 16.. 15:25||#14
Tegyük fel, hogy az adó félnek megvan 192 kbps-es minõségben az adott szám. Mivel nincs nagy sávszélessége a streaming szervernek (mondjuk csak 128 kbps), ezért az eleve (192 kbps-el) tömörített hangot újra kell tömöríteni (128 kbps-re). És mivel a minõségromlás halmozódik a veszteséges tömörítés miatt, romlani fog a minõség.

Nem tudom végeztél-e már MP3-tesztet. Én megcsináltam a következõ metódust is:
1. Fogtam egy eredeti cd-rõl rippelt számot, elneveztem 00.wav-nak.
2. A wav-ot betömörítettem magas minõségû nagy bitrátájú tömörítéssel (pl: 00.wav->00.mp3).
3. A kapott mp3-at kitömörítettem wav-ba, melynek a neve eggyel nagyobb számot kapott, mint az mp3-é (pl: 00.mp3->01.wav)
4. Goto 2

Az 5. kitömörítés után már eléggé érezhetõ volt a minõségromlás. A 10-nél már nagyon zavaró volt. A 100-nál egyáltalán nem volt már élvezhetõ se. Az MP3 tömörítés során alkalmazott pszichoakusztikus szûrõk megtették a magukét.