Berta Sándor

Műholdas adatcsere lézerrel

Először cserélt adatokat egymással két műhold optikai kapcsolaton keresztül. Az európai és a japán műhold 40 ezer kilométer távolságban helyezkedett el egymástól, az adatátvitelhez lézert használtak.

A tudósok által nagyon fontos eseménynek tartott adatcserére múlt hét pénteken 3 óra 5 perckor került sor és a kísérletben a Kirari nevű japán és az Artemis nevű európai műhold vett részt. A kísérlet során az Artemisről először küldtek át sikeresen lézer segítségével adatokat és parancsokat a Jaxa nevű japán űrszervezet tulajdonában lévő Kirari műholdra.

Az igazsághoz hozzátartozik, hogy korábban, 2001-ben az Európai Űrkutatási Hivatal (ESA) már megpróbált lézersugarak segítségével adatokat továbbítani a Spot 4 nevet viselő műholdra. Akkor a két műhold összesen 1100-szor tudott adatokat cserélni egymással és a lézeres kapcsolat összesen 230 órán keresztül tartott. A mostani optikai kapcsolat azért számít nagy jelentőségűnek, mert először fordult elő, hogy két különböző űrkutatási szervezet egy-egy műholdja volt képes így kommunikálni egymással.

A lézeres kommunikáció több előnyt is kínál. Így például az ilyen kapcsolatok stabilak, ráadásul a rádiókommunikációval ellentétben itt nem kell félni zavaró interferenciáktól sem. Az optikai adatátvitel ráadásul gyorsabb is, és a szükséges eszközök is könnyebbek. Gondot csupán az okoz, hogy a műholdak több kilométer/másodperces sebességgel mozognak, éppen emiatt nagyon nehéz tökéletes kapcsolatot létesíteni. A Jaxa egyik szóvivője szerint ez olyan, mintha valaki a tokiói pályaudvarról próbálná meg eltalálni a Fujijama hegy tetején lévő tűt. A lézeres kapcsolatokban jelenleg a legnagyobb áthidalható távolság 40 ezer kilométer, tehát a Hold vagy Mars kommunikációban ez a megoldás nem alkalmazható.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • formatuq #26
    szerintem ez ebben a formaban nem igaz, minel nagyobb egy radio hullam frekvenciaja, terjedese annal jobban hasonlit a fenyere -> egyenes vonal menten
  • dez #25
    Még kifelejtetted, hogy rádióhullámokat is lehet "egyirányúsítani": mézer.
  • Luise #24
    tesztelték az akkor sláger FPS-t súlytalanságban!
  • kev #23
    Vajon miket küldözgettek 230 - órán keresztül egymásnak mérnökök ? P2P az űrben..)
  • Thrawn #22
    Még valami. Kevésbé széttartó optikával borzasztó nehéz célozni, egy 12 centiméteres optika nyalábja már csak 1 ívmásodperc, ekkora, illetve még ennél is nagyobb pontossággal kell tartani az irányt, miközben mindkét hold mozog. A célnál felfogható egységnyi felületre jutó energiamennyiség viszont a nyaláb célnál mért átmérőjének négyzetével fordítottan arányos. Tehát kisebb, ezáltal tágabb nyalábot adó, könnyebb célzást megvalósító eszközhöz nagyobb energia kell, hogy értékelhető jelet kapjon a címzett. Ellentmondó követelmények, csodák nincsenek.
  • Thrawn #21
    Rngeteg téveszme kering itt.
    A széttartás mértéke függ az alkalmazott optikától és a hullámhossztól. Minél nagyobb az optika átmérője, annál kisebb a széttartás. A Holdon hagyott tükrökre 1.5 méteres távcsővel lődöztek és azzal is fogták fel a visszaverődő fényt. Ekkora optika nyilván nagyon megnövelné egy műhold tömegét, tehát nem gazdaságos egy bizonyos méret felett. A hullámhossztól pedig úgy függ, hogy kisebb hullámhosszhoz (azonos méretű optika mellett) kisebb széttartás tartozik.

    "rádió jelet könnyebb befogni, mivel nem egyenes vonalban terjed..."

    Huhh, mekkora tévedés. Egyenes vonalban terjed. A látható fény és a rádióhullám egyaránt elektromágneses hullám, más-más hullámhosszal. Legfeljebb az ionoszféra bizonyos hullámhosszú rádióhullámokat visszaver (rövidhullámú rádiózás) de vákuumban bizony egyenes vonalban terjed.

    "Tényleg.. mi lesz akkor ha ez a terroristák kezébe kerül??"

    Lődözni nem fognak vele, az biztos, ahhoz nem elegendő az energiája. Reagan csillagháborús terveiben szerepeltek ilyen fegyverek, de az iszonyatos energiaigényt egy pusztító nyaláb létrehozásához nagyon nehéz biztosítani, még itt a Földön is. A tervek között kisméretű nukleáris bomba is szerepelt, mint energiaforrás.
  • dez #20
    Oké, ezért írtam, hogy talán van ilyen is. De pl. egy lézerdióda fénye pont annyira széttartó, mint bármely LED-é. Még nem szedtél szét lézerpointert? Vagy pl. a hologram készítéshez való, némileg már komolyabb lézerek elé is kell lencse. (Mármint közvetlen eléjük - persze utána van még 1-2 "sugár-nyitó" lencse is, ami rávetíti a tárgy teljes méretére.)
  • BiroAndras #19
    Normálisan a lézerfény csak nagyon picit széttartó. A generálás módjából következik ez. A fény rengetegszer oda-vissza verődik a berendezésben, így csak egy adott irányú komponens marad meg, amit erősítenek. Az erősítés pedig indukált emisszióval történik, ami nem növeli a széttartást.
  • CsabiDuke #18
    Én is akarok ilyet otthonra!!!
  • irkab1rka #17
    "ráadásul a rádiókommunikációval ellentétben itt nem kell félni zavaró interferenciáktól sem"

    Vagy inkább a lehallgatástól.