Gyurkity Péter
A kalózkodás növekedésére figyelmeztetnek a kereskedők
Az európai országok közül most az Egyesült Királyság viszonteladói hívják fel a szoftvercégek - különösen a Microsoft - figyelmét arra, hogy egyre növekszik a kalózszoftverek aránya a kereskedelmi csatornákban.
A Microsoft brit partnereinek növekvő aggodalmáról a ZDNet számolt be, hangsúlyozva, hogy a viszonteladók szempontjából az utóbbi időben tovább romlott a helyzet. Szerintük ugyanis a szigetországban ismét emelkedik a kalózszoftverek aránya, és ez a folyamat az egész piacot óriási veszéllyel fenyegeti. Ez még annak ellenére is így van, hogy a szoftvercég szintén minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tesz az illegális másolatok visszaszorítására.
Az ágazatban érdekelt vállalatokat tömörítő Business Software Alliance (BSA) adatai szerint a kalózszoftverek jelenléte és terjedése évente mintegy egy milliárd angol font veszteséget jelent Európában. Korántsem igaz tehát az a megállapítás, hogy a fejlett nyugat-európai országokban visszaszorulóban vannak az illegális másolatok, és a kalózkodás növekvő súlya a kevésbé szerencsés országokra, régiókra jellemző. Ez már csak azért is érdekes, mert a BSA jelentése korábban az európai szoftverpiac stabil növekedését jósolta, amely az idei év végére elérheti a 109 milliárd eurót. Ez kétszeres növekedést jelent a 2000-es szinthez képest, ami nem kis teljesítmény, tekintve, hogy a 2001-es események után jó ideig az egész iparág stagnált.
A viszonteladók szerint azonban az elmúlt években a feketepiac jókora csapást mért a legális csatornákra, és mára ismét súlyos problémát jelent. A híroldalnak nyilatkozó egyik kereskedő példaként említette egyik riválisát, akinek igen csábító, mindössze 50 fontért kínálták a Microsoft Small Business Server szoftvert. Karen Dallyn, a Linx Technology részéről eközben arról beszélt, hogy a vállalatok csak kellő felvilágosításával oldhatják meg a problémát. Nyugaton tehát még mindig ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, mint évekkel ezelőtt, és egyelőre nem látni a fényt az alagút végén.
Itthon a BSA épp a napokban indította legújabb országos kampányát, amely a NagyvizIT nevet kapta. A kampány legfontosabb célkitűzése, hogy országos szinten felmérje annak okát, a szervezet szerint miért nőtt tavaly az illegális szoftverhasználat aránya, valamint jogi és szakmai tanácsokkal segítsen a kis- és középvállalkozásoknak szoftverállományuk felmérésében, szoftvergazdálkodásuk kialakításában. A szoftveriparág legjelentősebb szereplőit meglepte a májusban közzétett IDC statisztika, miszerint az európai uniós csatlakozást követő évben Magyarországon, 2%-kal, 44%-ra nőtt az illegális szoftverhasználat, mely a kelet-közép európai régióban a szoftverillegalitási arány legnagyobb mértékű romlását jelenti.
A Microsoft brit partnereinek növekvő aggodalmáról a ZDNet számolt be, hangsúlyozva, hogy a viszonteladók szempontjából az utóbbi időben tovább romlott a helyzet. Szerintük ugyanis a szigetországban ismét emelkedik a kalózszoftverek aránya, és ez a folyamat az egész piacot óriási veszéllyel fenyegeti. Ez még annak ellenére is így van, hogy a szoftvercég szintén minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tesz az illegális másolatok visszaszorítására.
Az ágazatban érdekelt vállalatokat tömörítő Business Software Alliance (BSA) adatai szerint a kalózszoftverek jelenléte és terjedése évente mintegy egy milliárd angol font veszteséget jelent Európában. Korántsem igaz tehát az a megállapítás, hogy a fejlett nyugat-európai országokban visszaszorulóban vannak az illegális másolatok, és a kalózkodás növekvő súlya a kevésbé szerencsés országokra, régiókra jellemző. Ez már csak azért is érdekes, mert a BSA jelentése korábban az európai szoftverpiac stabil növekedését jósolta, amely az idei év végére elérheti a 109 milliárd eurót. Ez kétszeres növekedést jelent a 2000-es szinthez képest, ami nem kis teljesítmény, tekintve, hogy a 2001-es események után jó ideig az egész iparág stagnált.
A viszonteladók szerint azonban az elmúlt években a feketepiac jókora csapást mért a legális csatornákra, és mára ismét súlyos problémát jelent. A híroldalnak nyilatkozó egyik kereskedő példaként említette egyik riválisát, akinek igen csábító, mindössze 50 fontért kínálták a Microsoft Small Business Server szoftvert. Karen Dallyn, a Linx Technology részéről eközben arról beszélt, hogy a vállalatok csak kellő felvilágosításával oldhatják meg a problémát. Nyugaton tehát még mindig ugyanazokkal a gondokkal küszködnek, mint évekkel ezelőtt, és egyelőre nem látni a fényt az alagút végén.
Itthon a BSA épp a napokban indította legújabb országos kampányát, amely a NagyvizIT nevet kapta. A kampány legfontosabb célkitűzése, hogy országos szinten felmérje annak okát, a szervezet szerint miért nőtt tavaly az illegális szoftverhasználat aránya, valamint jogi és szakmai tanácsokkal segítsen a kis- és középvállalkozásoknak szoftverállományuk felmérésében, szoftvergazdálkodásuk kialakításában. A szoftveriparág legjelentősebb szereplőit meglepte a májusban közzétett IDC statisztika, miszerint az európai uniós csatlakozást követő évben Magyarországon, 2%-kal, 44%-ra nőtt az illegális szoftverhasználat, mely a kelet-közép európai régióban a szoftverillegalitási arány legnagyobb mértékű romlását jelenti.
