Berta Sándor
Számítógép-emberi agy interfészen dolgozik a Sony
Ian Pearson brit kutató szerint azonban ez még csak a kezdet. Az eléggé érdekesnek nevezhető jövőkép szerint újabb és újabb megoldásokkal válhatnak elvileg halhatatlanná a gazdag földlakók.
Sokszor felmerül a kérdés, meddig ember és mikortól gép valaki vagy valami. Van-e, lehet-e szellem egy számítógépben? Többek között ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ a British Telecom cég megbízásából Ian Pearson. Szerinte az agy gépbe tételére a gazdagoknak már 2050 körül lehetőségük lesz, míg a szegényebb állampolgároknak egy ilyen beavatkozásra még 2070-2080-ig várniuk kell majd.
A hazánkban tavaly ősszel előadást tartó neves jövőkutató szerint 2050-ben akár mindennapossá válhatnak azok a beavatkozások, amikor egy gazdag embernek kiveszik az agyát és egy, addig jelentősen tökéletesített számítógép-emberi agy interfész segítségével összekötik egy géppel.
Sokan így válhatnának halhatatlanná, de kérdés persze hogy milyen áron és ki vállalkozna egy ilyen műtétre? S hogy ezenkívül mi mindenre lesz még jó egy ilyen interfész? Nos, Pearson véleménye szerint például a filmeket vagy a számítógépes játékokat teljesen más módon élhetjük majd át, más élményekkel fog gazdagodni világképünk.
A Sony 2000-ben védette le az azóta többször, legutóbb éppen az idén februárban módosított US 2004/267118-as szabadalmi számú találmányát, amely még közelebb hozná az ízek, az érzések, a szagok, az illatok és az érzelmek észlelését. Ráadásul állításuk szerint mindez jelentős és komoly külső beavatkozás nélkül valósulna meg: a japán cégóriás tervei szerint az agy meghatározott területeit ultrahanggal stimulálnák, azonban jelenleg mindez csak a terv és az ötlet szintjén mozog.
Az ilyen, a számítógépek és az emberi agyak közötti összeköttetést biztosító interfészek fejlesztését elsősorban a szórakoztató elektronikai ipar támogatja és sürgeti. De ugyanilyen érdekes téma az ellenkező irányú kapcsolatokat biztosítása is, melyeknek segítségével az agy képes lenne befolyásolni a számítógépek működését. Így elérhetővé válna, hogy az ember akarata képes legyen megmozdítani egy egeret vagy különböző parancsokat adni a számítógépnek.
A kiborgok (embergép) a filmvásznon és a sci-fi írók képzeletében már léteznek egy ideje, ám a valódi életben való megjelenésükre még várnunk kell. Igaz történtek már érdekes és biztató kísérletek, ám messze van még az a korszak, amikor valóban kiborgokról beszélhetünk.
Egy neurális számítógép adatbázisában akár több száz vagy több ezer emberi agy is megválthatná a hallhatatlansághoz vezető útra szóló jegyét, igaz, csak amíg nem történik egy áramkimaradás vagy egy hardverhiba miatti fennakadás. Marvin Minsky, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatója úgy véli, hogy egy ilyen jövőkép nagyon is könnyen valóra válhat. Addig azonban még dollármilliárdokra, kísérletek százaira és hosszú évtizedekre van szükség. S persze nem szabad elfeledkezni az eközben felmerülő etikai-morális kérdésekről sem.
Sokszor felmerül a kérdés, meddig ember és mikortól gép valaki vagy valami. Van-e, lehet-e szellem egy számítógépben? Többek között ilyen és ezekhez hasonló kérdésekre keresi a választ a British Telecom cég megbízásából Ian Pearson. Szerinte az agy gépbe tételére a gazdagoknak már 2050 körül lehetőségük lesz, míg a szegényebb állampolgároknak egy ilyen beavatkozásra még 2070-2080-ig várniuk kell majd.A hazánkban tavaly ősszel előadást tartó neves jövőkutató szerint 2050-ben akár mindennapossá válhatnak azok a beavatkozások, amikor egy gazdag embernek kiveszik az agyát és egy, addig jelentősen tökéletesített számítógép-emberi agy interfész segítségével összekötik egy géppel.
Sokan így válhatnának halhatatlanná, de kérdés persze hogy milyen áron és ki vállalkozna egy ilyen műtétre? S hogy ezenkívül mi mindenre lesz még jó egy ilyen interfész? Nos, Pearson véleménye szerint például a filmeket vagy a számítógépes játékokat teljesen más módon élhetjük majd át, más élményekkel fog gazdagodni világképünk.
A Sony 2000-ben védette le az azóta többször, legutóbb éppen az idén februárban módosított US 2004/267118-as szabadalmi számú találmányát, amely még közelebb hozná az ízek, az érzések, a szagok, az illatok és az érzelmek észlelését. Ráadásul állításuk szerint mindez jelentős és komoly külső beavatkozás nélkül valósulna meg: a japán cégóriás tervei szerint az agy meghatározott területeit ultrahanggal stimulálnák, azonban jelenleg mindez csak a terv és az ötlet szintjén mozog.
Az ilyen, a számítógépek és az emberi agyak közötti összeköttetést biztosító interfészek fejlesztését elsősorban a szórakoztató elektronikai ipar támogatja és sürgeti. De ugyanilyen érdekes téma az ellenkező irányú kapcsolatokat biztosítása is, melyeknek segítségével az agy képes lenne befolyásolni a számítógépek működését. Így elérhetővé válna, hogy az ember akarata képes legyen megmozdítani egy egeret vagy különböző parancsokat adni a számítógépnek.
A kiborgok (embergép) a filmvásznon és a sci-fi írók képzeletében már léteznek egy ideje, ám a valódi életben való megjelenésükre még várnunk kell. Igaz történtek már érdekes és biztató kísérletek, ám messze van még az a korszak, amikor valóban kiborgokról beszélhetünk.Egy neurális számítógép adatbázisában akár több száz vagy több ezer emberi agy is megválthatná a hallhatatlansághoz vezető útra szóló jegyét, igaz, csak amíg nem történik egy áramkimaradás vagy egy hardverhiba miatti fennakadás. Marvin Minsky, a Massachusetts Institute of Technology (MIT) kutatója úgy véli, hogy egy ilyen jövőkép nagyon is könnyen valóra válhat. Addig azonban még dollármilliárdokra, kísérletek százaira és hosszú évtizedekre van szükség. S persze nem szabad elfeledkezni az eközben felmerülő etikai-morális kérdésekről sem.
