Berta Sándor
Már az Egyesült Államok is tart a kínai IT-ipartól
Az ázsiai ország IT ipara az elmúlt években olyan mértékű fejlődésen ment keresztül, amely már aggodalommal tölti el az Egyesült Államok vezetőit is.
A téma olyannyira fontos az USA számára, hogy fő napirendi pont volt az US-China Economic and Security Preview Commission nevű amerikai-kínai gazdasági és biztonsági kapcsolatokat vizsgáló bizottság legutóbbi ülésén is. A tizenkét tagból álló testület 2000 óta segíti az amerikai Kongresszus munkáját. A bizottság jelentése szerint a helyzet azért ad okot aggodalomra, mert Kínában az elmúlt években olyan mértékű "technológiai és szaktudás-felhalmozódás" figyelhető meg, mint korábban Tajvan esetében, még mielőtt az ország piacvezető lett volna a félvezetők gyártásának területén.
Carls Everett, a Venture Capital Accel Partners cég képviselője szerint hasonlít a helyzet az 1970-es évekbeli tajvani állapotokhoz és félő, hogy Kína hamarosan mérvadó technológiai fejlettségi szintet fog elérni. Az ázsiai nagyhatalom egyébként az elmúlt években éppen az IT-iparban, azon belül is főleg a számítástechnikában ért el kimagasló eredményeket. A világ IT- és számítástechnikai piacán egyre több a kínai cég és ezeknek egyre nagyobb a befolyásuk, elég ha csak az elmúlt hónapokból az IBM PC-részlegének a kínai Lenovo vállalat által történő megvásárlását említjük.
Talán ennek a terjeszkedésnek is köszönhető és korántsem véletlen, hogy az ázsiai-csendes-óceáni PC-piacon a Lenovo már a második helyet foglalja el a Hewlett-Packard mögött. Ráadásul Kína nem csak befektetésekkel hódít világszerte, hanem gazdasági megoldásokat is bevet azért, hogy minél több külföldi óriáscéget az országba csábítson. Egyre több vállalat létesít Kínában leányvállalatokat és tervező-, fejlesztőközpontokat vagy gyártóüzemeket, amivel mind hozzájárulnak a kínai IT-ipar felépítéséhez és megerősítéséhez.
Alan Wong, az nVidia grafikus processzor-gyártó cég senior tanácsadója azonban úgy véli, ezt a helyzetet és ezáltal a technológiai fellendülést megakadályozhatja, illetve jelentős mértékben lelassíthatja, hogy a fantasztikus gazdasági növekedés ellenére sok céget az ázsiai állam kormányának túlzott befolyása még mindig elrettent az országban való befektetéstől. Wong elmondta, hogy egyes hírek szerint a Kínában beruházó vállalatok kötelesek olyan titkosítórendszereket használni, amelyekhez a kínai kormány is rendelkezik hozzáféréssel. A kihangsúlyozottan a magánvéleményét ismertető szakember szerint mindez azt jelenti, hogy így gyakorlatilag minden, az országba bevitt technológiai információ egyúttal a kínai kormány kezébe is kerül.
A téma olyannyira fontos az USA számára, hogy fő napirendi pont volt az US-China Economic and Security Preview Commission nevű amerikai-kínai gazdasági és biztonsági kapcsolatokat vizsgáló bizottság legutóbbi ülésén is. A tizenkét tagból álló testület 2000 óta segíti az amerikai Kongresszus munkáját. A bizottság jelentése szerint a helyzet azért ad okot aggodalomra, mert Kínában az elmúlt években olyan mértékű "technológiai és szaktudás-felhalmozódás" figyelhető meg, mint korábban Tajvan esetében, még mielőtt az ország piacvezető lett volna a félvezetők gyártásának területén.
Carls Everett, a Venture Capital Accel Partners cég képviselője szerint hasonlít a helyzet az 1970-es évekbeli tajvani állapotokhoz és félő, hogy Kína hamarosan mérvadó technológiai fejlettségi szintet fog elérni. Az ázsiai nagyhatalom egyébként az elmúlt években éppen az IT-iparban, azon belül is főleg a számítástechnikában ért el kimagasló eredményeket. A világ IT- és számítástechnikai piacán egyre több a kínai cég és ezeknek egyre nagyobb a befolyásuk, elég ha csak az elmúlt hónapokból az IBM PC-részlegének a kínai Lenovo vállalat által történő megvásárlását említjük.
Talán ennek a terjeszkedésnek is köszönhető és korántsem véletlen, hogy az ázsiai-csendes-óceáni PC-piacon a Lenovo már a második helyet foglalja el a Hewlett-Packard mögött. Ráadásul Kína nem csak befektetésekkel hódít világszerte, hanem gazdasági megoldásokat is bevet azért, hogy minél több külföldi óriáscéget az országba csábítson. Egyre több vállalat létesít Kínában leányvállalatokat és tervező-, fejlesztőközpontokat vagy gyártóüzemeket, amivel mind hozzájárulnak a kínai IT-ipar felépítéséhez és megerősítéséhez.
Alan Wong, az nVidia grafikus processzor-gyártó cég senior tanácsadója azonban úgy véli, ezt a helyzetet és ezáltal a technológiai fellendülést megakadályozhatja, illetve jelentős mértékben lelassíthatja, hogy a fantasztikus gazdasági növekedés ellenére sok céget az ázsiai állam kormányának túlzott befolyása még mindig elrettent az országban való befektetéstől. Wong elmondta, hogy egyes hírek szerint a Kínában beruházó vállalatok kötelesek olyan titkosítórendszereket használni, amelyekhez a kínai kormány is rendelkezik hozzáféréssel. A kihangsúlyozottan a magánvéleményét ismertető szakember szerint mindez azt jelenti, hogy így gyakorlatilag minden, az országba bevitt technológiai információ egyúttal a kínai kormány kezébe is kerül.
