Berta Sándor
Kínában előnyben vannak a hazai szoftverek
A jövőben Kína szigorúan korlátozza, hogy mely szoftverbeszerzési pályázatokon indulhatnak majd egyáltalán külföldi cégek és melyeken nem. Az új szabályozást tegnap jelentették be Pekingben.
Szigorítottak a kínai állami hivatalok szoftverbeszerzési gyakorlatán. A kínai hatóságok ezenkívül arra is ügyelni fognak, hogy megkülönböztessék egymástól a külföldi, a hazai, illetve a kínai leányvállalattal rendelkező szoftverfejlesztő cégeket. A döntés hátterében egyértelműen az a szándék áll, hogy minél kedvezőbb pozícióba kerülhessenek a külföldi vállalatokkal szemben a hazai szoftverkészítők.
Korábban Kína már jelezte, hogy akár ilyen módon is, de gátat akar szabni a tengerentúli programok országba áramlásának. Ebből már volt is nem egy kisebb-nagyobb konfliktus az ázsiai állam és az Egyesült Államok között. Nemrég például azért robbant ki vita a két nagyhatalom között, mert a pekingi városvezetés a Microsofttól vásárolt szoftvereket - ezt kifogásolták a helyi szoftverfejlesztő cégek és a kínai írott és elektronikus sajtó is bírálta ezt a döntést, végül szabályos szópárbaj és nyilatkozatháború alakult ki.
A külföldi cégeket az új szabályok értelmében csak akkor részesítik előnyben a hazai szoftverkészítőkkel szemben, ha több területen is hajlandók áldozatokra. Így például elvárás, hogy az adott tengerentúli vállalatnak legalább egy éve legyen már kínai telephelye, legyenek befektetései az országban, képezzen ki kínai alkalmazottakat és hozzon csúcstechnológiát az államba. Egy szoftverbeszerzési pályázatot azonban még ebben az esetben is csak akkor nyerhet meg egy külföldi cég, amennyiben a szoftverfejlesztési munka legalább 50 százaléka Kínában történik.
A kínai állam döntése kimondva-kimondatlanul is a hazai szoftverpiac megvédésére irányul az olyan szoftveróriások ellen, mint amilyen például a Microsoft.
 Kína szoftveripara tavaly 16%-kal nőtt |
Korábban Kína már jelezte, hogy akár ilyen módon is, de gátat akar szabni a tengerentúli programok országba áramlásának. Ebből már volt is nem egy kisebb-nagyobb konfliktus az ázsiai állam és az Egyesült Államok között. Nemrég például azért robbant ki vita a két nagyhatalom között, mert a pekingi városvezetés a Microsofttól vásárolt szoftvereket - ezt kifogásolták a helyi szoftverfejlesztő cégek és a kínai írott és elektronikus sajtó is bírálta ezt a döntést, végül szabályos szópárbaj és nyilatkozatháború alakult ki.
A külföldi cégeket az új szabályok értelmében csak akkor részesítik előnyben a hazai szoftverkészítőkkel szemben, ha több területen is hajlandók áldozatokra. Így például elvárás, hogy az adott tengerentúli vállalatnak legalább egy éve legyen már kínai telephelye, legyenek befektetései az országban, képezzen ki kínai alkalmazottakat és hozzon csúcstechnológiát az államba. Egy szoftverbeszerzési pályázatot azonban még ebben az esetben is csak akkor nyerhet meg egy külföldi cég, amennyiben a szoftverfejlesztési munka legalább 50 százaléka Kínában történik.
A kínai állam döntése kimondva-kimondatlanul is a hazai szoftverpiac megvédésére irányul az olyan szoftveróriások ellen, mint amilyen például a Microsoft.