Alex

A magánlevelezés rontja a termelékenységet

A Clearswift egy felmérésben vizsgálta a munkahelyi e-mail használatot. A 2004 decemberében 4500 dolgozó által kitöltött online kérdőív tanúságai szerint Egyesült Királyságban, az Egyesült Államokban és Németországban a munkavállalók közel 40 százaléka naponta legalább egy órát tölt azzal, hogy munkaidőben barátainak, rokonainak leveleket ír, vagy vicceket és más - az üzletmenet szempontjából - kevésbé lényeges dolgokat küldözget a vállalati levelezőrendszeren keresztül.

Csak minden tizedik dolgozó állítja, hogy soha nem használja személyes célokra a vállalati levelezőrendszert. A felmérése kimutatta, hogy a vállalati termelékenység körülbelül hét százalékkal javulna, ha a dolgozók munkával töltenék azt az időt, ami jelenleg magáncélú levelezéssel telik el. "A felmérés eredménye szerint egy 100 főt foglalkoztató cégnél évente 1700 munkanap vész el amiatt, hogy az alkalmazottak magáncélra használják a vállalati levelezőrendszert. Ez nagyjából hét dolgozó teljes munkaidejét jelenti." - mondta el David Guyatt, a Clearswift vezérigazgatója.

A felmérés jelentős eltéréseket mutatott ki a különböző munkakörök és országok között. Az IT munkatársak 29 percet, így átlagosan öt perccel kevesebbet töltenek naponta a magánlevelekkel, mint más dolgozók. Azonban - akár informatikai, akár más területeken - az amerikai dolgozók fordítják a legtöbb időt a személyes levelezésre. A nem informatikával foglalkozó munkatársak Amerikában évente legalább 21 napot töltenek magánlevelezéssel, ami az összes ország között a legmagasabb. A németországi IT dolgozók töltik ugyanakkor a legkevesebb időt személyes ügyeikkel, évente 12,5 napot. A német IT alkalmazottak közel 30 százaléka saját bevallása szerint soha nem használta a vállalati levelezőrendszert magáncélra.

"A vállalati rendszerek személyes levelezésre történő használata csak egy fajtája a vállalati szektort sújtó jogosulatlan e-mail tevékenységnek." - mondta el David Guyatt. "A nem megfelelő e-mail használat egyebek mellett munkahelyi zaklatási perekhez, illetve levélszemét és vírusok megjelenéséhez vezet. A vállalatoknak világos házirendek formájában kell lefektetniük a dolgozók web- és e-mail használatának szabályait annak érdekében, hogy a termelékenység ne szenvedjen hátrányt." - tette hozzá David Guyatt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • BlackRose #22
    a 9 nő a legjobb... Egyébként teljesen igazad van. Én úgy állok hozzá a dolgoknak, hogy az elején bevonom a fontosabb fejlesztőket, néhány komoly egyeztetés és véleménycsere után felvázolom a minimális, és optimális határidőket és persze a kellő erőforrásokat, aztán a felső vezetőséggel és a megrendelővel szemben bőségessen alkalmazom a játék elméletet és sohasem engedek a minimum alá, de álltalában sikerül valahol az optimális időkeretre megegyezni. Ha nem akkor elúszik a meló (volt már ilyen is), de az nem nagy kár, ugyanis mindég jobb elvesziteni valamit mint belefulladni. Különben a jelenlegi Success Rate az általam ellenőrzött projekteken 83.7% ami magas számnak tekinthető, de én nem vagyok megelégedve... és maximum 2.7%-al mentünk túl a megbeszélt határidőn, ami szintén nagyon jó eredmény. Na persze akik a projekteken dolgoznak, ritkán (esetleg a projekt végső szakaszában) dolgoznak 8 órán túl, és szabad szombat, vasárnap is megvan nekik. Persze ezt a legnehezebb megmagyarázni a felső vezetőségnek, hogy minek ez, mert ha napi 12 órát nyomnák és szombat, vasárnap is, akkor kész lenne a projekt hamarább. Az én válaszom az szokott lenni, hogy nem, akkor nem lenne kész a projekt soha, bár nem az kellő szinten. Na ezt megmagyarázni nem lehet (nekem még nem sikerült, pedig aztán komoly bizonyítékok vannak rá), és mit csinálok ez esetben... hát benyújtom a vállópert vagyis tudtukra adom nekik, hogy én így nem dolgozok. Hogy mi az eredmény... hát közepes, volt már, hogy elhalgadtak, de volt már olyan is, hogy másnap új cégnél kezdtem melózni... ki kell alakítani egy őnbecsülő és mástbecsülő hozzáállást és ha megy mindkét irányban akkor OK, ha nem akkor meg köszönöm szépen. Én ezzel azt értem el, hogy azok akik nem becsülik a munkámat nem is hívnak, azok meg akik igen azok megbecsülik végig és nem okoskodnak egy elfogadható határon felül. A legrosszabb elfogadni valamit amit nem tudsz megcsinálni. Persze azért mondom, hogy a management a felelős, nem a fejlesztők, de sokszor a fejlesztőknek kell megatenni az első lépést, nem úgy, hogy "...én ezt nem birom", hanem úgy, hogy "...idehalgas Jozsi, de tapasztalatból mondom neked, hogy gondold át, mert azt hiszem, hogy nem fogjuk tudni minőségessen megoldani a problémákat ilyen szűk idő alatt... és nézz ide megmutatom neked, számításaim szerint..." hát most lehet, hogy nem lesz értelme, de meg kell próbálni, lehet, hogy a Jozsi akkor elkezd gondolkozni és valami változást hoz magával... na sok szerencsét.
  • pemga #21
    Jó öreg Pareto? :) Én még csak 3-4 éve melózok, de megjártam pár kultúrkört, hát elég nagy a szórás. Egy olyan emberrel találkoztam, aki hasonlóképp állt hozzá, mint Te, hogy nem fekszik be a vevő 2 hónapos határidejének (ez a "sales"-hozzáállás, amikor nem tudjuk mit tudunk teljesíteni, de eladunk bármi áron), hanem ki meri mondani, hogy biza egy teljes átállás az pár év. (A végén ugyis annyi lesz, csak kérdés ki fizeti ki a különbséget.) Ekkor jön a klasszikus manéger-mese, hogy 9 nő egy hónap alatt megszül egy gyereket, tehát tegyünk rá még több embert a projektre. Na, ilyen hozzáállásból láttam a legtöbbet :).

    A dokumentáció már megint más kérdés, sajnos láttam olyan is, amikor a specifikációt direkt a megrendelő csinálta pocsékra, hogy ha bármi probléma lenne, ne neki kelljen fizetni. Manéger-gyerek meg nem értette, aláírta, beszívtuk :). De ebbe ne menjünk most bele, ez külön műfaj és nem kapcsolódik szorosan a munkahelyi légkör témához.

    Ennek az egész alul/túlfoglalkoztatásnak ált. egy eredménye szokott lenni: rövid távon anyagi vonzatai vannak, hosszútávon nő a "hiányzás", majd a fluktuáció. Romlik a közhangulat, még tovább nő a fluktuáció, stb-stb. Nem éri meg az a kis ráfordítást és odafigyelést az elégedettség? Tényleg olcsóbb egy új "jó munkásember" beillesztése? Másrészt, az IT is a munkaerőpiacon válogat, szerintük az elégedetlen ember nem mond semmit az új munkahelyén meg a haverjainak?
  • BlackRose #20
    Azt mondják az IT projektek 70%-a megbukik és csak 20%-át lehet éppen csak félig sikeresnek mondani, ez leginkább éppen azért van így, mert a vezetőség kifog egy hülye időkeretet, a fejlesztők meg álltalában ezt lenyelik... elég régota vagyok az IT-ben sőt 3 éve vezetői pozícióban, és tudom, hogy ez sajnos így igaz, mert minden projekten komoly összeütközésem van a felsőbb vezetéssel csupán azért, mert nem fogadom el a marhára rövid határidőket de már rögtön az elején. Eddig 2 cégnél dolgoztam a CMMI bevezetésén éppen azokból az okokból, hogy a fejlesztési ciklus jobban kezelhető legyen és még ebben az esetben is a cég vezetősége rekoridő alatti bevezetésről álmodozott. Szóval ez olyan mint a tojásfőzés, lehet 1 perc alatt is, de akkor az még nyers tojás... egy komolyabb huzavona után sikerül meggyőznöm a felső vezetést, hogy elfogadhatatlan a kerelmük, és ekkor indul meg az igazi munka. Na most ami a teljesítményalapú munkaterhelést illeti, az IT-ben ez tökéletessen megoldható, csak néhány dologhoz kell tartani magunkat, na de ez már régen kijönne ebből a topicból ha most itt részletes software development process-eket irnánk le, de megemlíteném, hogy sok Best Practices és egy nagyon fontos dolog amit úgy hívnak, hogy Personal Software Process a fontos. Ez főleg kis csapatoknál lényegessen csökkenti a projektól való eltérést. Na meg minden fejlesztői stósznak van valami nagy "hátránya" pl. a RUP-nál azt lehet tapasztalni, hogy kell a csapatba olyan ember(ek) aki tud objekt orientált gondolkodást kifejteni (tapasztalatból mondom, hogy erre csak kevesebb mint 10% fejlesztő képes, a többi csak vonszolja magát), ha ez hiányzik a csapatból akkor az egéssznek nincs sok értelme, a dokumentáláson túl. Akkor pl. a leggyakrabb marhaság, hogy vagy semilyan specifikáció után dolgoznak, vagy egy 200 oldalas vaskos kötetet irkáltatnak le valakivel ami aztán ott rodhad a polcon, tehát gyakorlatilag itt is specifikáció nélkül dolgoznak. A csapatban sokszor nem tudni ki a task tulajdonossa, és ami még rosszabb, ha 2-nél több ember felelős egy dologért és nem tudnak megegyezni akkor a főnökük dönt, holott ő tud a legkevesebbet az ügyről... na de mesélhetnék még sokat az érdekes történetekből az igazság az, hogy a fejlesztők legtöbbször kivannak szolgálva a tudást mélyen hiányló vezetőségnek, de munkahelyüket féltve nem mernek beleszólni hanem elfogadják a melót és aztán nyomják napi 12+ órán át, és persze, hogy ilyen stressz teli munkakörnyezetben némi kikapcsolódásra is szükség van.
    Benoke - azt a 2 órás melót meg azért irtam le, mert ez is megtörténik, néha találkozunk esetekkel amikor a vezetőség alulmunkáltat egy fejlesztőt, mert nem akarja saját pozícióját elveszteni, ugyanis olyan melót adnak neki amit ő már régen kinőt. Ez ritka de megtőrténik, holott az ilyen fejlesztők kellene, hogy legyenek a vezetők... ahol így van ott nincs is nagy baj, de sajnos kevés helyen van így.
  • Ackro #19
    "a vállalati szektort sújtó jogosulatlan e-mail tevékenységnek"

    úristen, mostaztán milesz? felháborító, hogy egyesek munkaidőben esznek, vécéznek, kávét isznak, beszélgetnek és ami a legmegrázóbb, emailt küldözgetnek mindenfelé! szerintem ezeket az embereket a helyszínen tarkón kéne lőni, meg azt is aki ilyen felmérésekből tengeti a tyúxaros életét... idióta dilettánsok akik bőrfotelbükben unatkozva mindenféle baromságokat találnak ki!
  • Benoke #18
    Az ilyen órás számítgatások ot buknak meg ha a nagytudású vezetés egy 2 napos melóra rászán 4 órát, és a maradék 4 órában azt csinálsz amit akarsz.
  • pemga #17
    A teljesítményalapú bérezés akkor működőképes, ha tudod valamihez kötni, amit mérni is tudsz. (Pl. egy sales-esnél ez egyszerűbb.) IT-ban nehéz azonos nehézségű és méretű egységekre bontani a taszkokat, hogy mérhető legyen (vagy mindenhez egyesével pénzösszeget rendelni?, ez is idő) Pláne, ha jelentős mennyiségű tervezés is van benne. Szerintem is az lenne a legjobb, ha így működhetne, de még nem sikerült rájönnöm, hogyan :). (Egy helyen hallottam, hogy fejlesztőkkel csináltak ilyen próbajáratot :)). Úgyhogy én inkább az olyan motivátorokat kedvelem, mint pl. pingpong-asztal (érdekes módon, amikor volt, minden időre meglett, még roppant súlyos határidő esetén is), a hajcsár módszer ellen pedig a többség automatikusan védekezik és a szükséges minimumra törekszik, amivel még nem piszkálják (ez alap-pszichológia, nem mai találmány). De ehhez bizonyosfokú érettség kell, mind a management mind az IT-kopácsok részéről :). És még erre jönnek rá a kulturális eltérések (elvárások, szokások), ami IT-ben elég intenzíven előjön, gyakoriak a vegyes team-ek.
  • irkab1rka #16
    Ez is csak egy ostoba hírkeltő felmérés.

    Ki az aki elhiszi, hogy valaki 8 órát dolgozk megállás nélkül, mint egy jól karbantartott robot. Ecsím még egy targoncát is leállítanak töltésre nap közben.

    Amúgy meg ha nem kapnék vicces leveleket időnként, akkor az istennek nem bírnám a 9-12 órát végig. David Guyatt meg felkerült a feketelistámra LOL.
  • Nd #15
    ha valaki 8 óra helyett 2 ora alatt tud megcsinálni egy adott munkát, akkor fix hogy 4x annyit sóznak rá. Ugyhogy manapság nem érdemes kitünni ilyennel...
  • BlackRose #14
    Szerintem a management a hibás, ugyanis ha rendessebben szerveznék meg a munkát és szétosztanák a foglalkoztatottak között akkor azoknak nem lenne idejük naponta 1 órát vesztegélni. Különben most már túlságossan elavult a munkát munkaidőhöz kötni, inkább a teljesítmény a fontos, ha valaki megképes csinálni a feladatot 2 óra alatt akkor az ő dolga, hogy mit csinál a maradék 6 órában, akár haza is mehet, ha meg nem képes 8 óra alatt sem akkor meg kérem szépen nincs azon a munkahelyen keresni valója (persze ez csak akkor érvényes, ha a menagerek jó munkát végeznek és nem dobnak valaki nyakába embertelen mennyiségű munkát - és ez sajnos álltalában így van, az embereknek nem elég a 8, sőt sokszor a 12-14 óra sem...) De ezt persze nem veszik észre a kedves szakértők, vagy esetleg tévednék?
  • Frank99 #13
    qvára igaz...