Berta Sándor
Az Európai Bíróság előtt a görög játéktilalom ügye
Egy 2002 júliusában a görög parlament által egyhangúlag elfogadott, sok vitát kiváltó törvény miatt az Európai Bíróság előtt kell felelnie Görögországnak.
A jogszabály azért váltott ki sok vitát, mert kimondja: bármilyen elektronikus játék importálása az országba és árusítása szigorúan tilos. A törvény nem tesz különbséget játék és játék között, éppen ezért a hatálya alá esnek az illegális szerencsejátékok éppúgy, mint a számítógépes, konzol- vagy mobiltelefonos játékok, illetve ezek nyilvános árusítása, üzemeltetése és használata (például egy bárbeli flipperé). Mivel a jogszabály gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítette egy komplett iparág jelenét és jövőjét és munkahelyek ezreit fenyegette megszűnéssel, nem lehet csodálkozni azon, hogy a játékfejlesztők és a szórakoztató-elektronikai iparban érdekelt vállalatok a törvény elfogadása után szinte azonnal összefogtak az érdekeik védelmében, élükön az osztrák Funworld AG nevű céggel.
Az összefogásnak meg is lett az eredménye, mivel a két iparág képviselői a belső piacok védelmét kérő közös beadvánnyal fordultak az Európai Bizottsághoz (EB), ezzel párhuzamosan pedig az osztrák vállalat panaszt nyújtott be az osztrák gazdasági kamara európai uniós irodájához is. Utóbbit a kamara végül az Európai Bizottság belső piacokért felelős biztosához továbbította.
Josef Ohlinger, a Funworld AG elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy 2002 júliusa óta állandó, szinte napi kapcsolatban voltak az illetékes európai uniós hatóságokkal. A fáradozásuk meghozta a gyümölcsét, hiszen az EB végül nemrégiben úgy döntött, hogy Görögországnak a törvény miatt felelnie kell az Európai Bíróság előtt. A testület indoklása szerint a 2002. július 29-én meghozott görög jogszabály nincsen összhangban az Európai Unió "az áruk és szolgáltatások szabad mozgását biztosító" irányelvével. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó görög törvény teljesen elfogadhatatlan, mivel nem csak az illegális szerencsejátékokat tiltotta be, de a teljesen más típusú játékok forgalmazását, használatát is.
A jogszabály azért váltott ki sok vitát, mert kimondja: bármilyen elektronikus játék importálása az országba és árusítása szigorúan tilos. A törvény nem tesz különbséget játék és játék között, éppen ezért a hatálya alá esnek az illegális szerencsejátékok éppúgy, mint a számítógépes, konzol- vagy mobiltelefonos játékok, illetve ezek nyilvános árusítása, üzemeltetése és használata (például egy bárbeli flipperé). Mivel a jogszabály gyakorlatilag teljesen ellehetetlenítette egy komplett iparág jelenét és jövőjét és munkahelyek ezreit fenyegette megszűnéssel, nem lehet csodálkozni azon, hogy a játékfejlesztők és a szórakoztató-elektronikai iparban érdekelt vállalatok a törvény elfogadása után szinte azonnal összefogtak az érdekeik védelmében, élükön az osztrák Funworld AG nevű céggel.
Az összefogásnak meg is lett az eredménye, mivel a két iparág képviselői a belső piacok védelmét kérő közös beadvánnyal fordultak az Európai Bizottsághoz (EB), ezzel párhuzamosan pedig az osztrák vállalat panaszt nyújtott be az osztrák gazdasági kamara európai uniós irodájához is. Utóbbit a kamara végül az Európai Bizottság belső piacokért felelős biztosához továbbította.
Josef Ohlinger, a Funworld AG elnök-vezérigazgatója elmondta, hogy 2002 júliusa óta állandó, szinte napi kapcsolatban voltak az illetékes európai uniós hatóságokkal. A fáradozásuk meghozta a gyümölcsét, hiszen az EB végül nemrégiben úgy döntött, hogy Görögországnak a törvény miatt felelnie kell az Európai Bíróság előtt. A testület indoklása szerint a 2002. július 29-én meghozott görög jogszabály nincsen összhangban az Európai Unió "az áruk és szolgáltatások szabad mozgását biztosító" irányelvével. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a szóban forgó görög törvény teljesen elfogadhatatlan, mivel nem csak az illegális szerencsejátékokat tiltotta be, de a teljesen más típusú játékok forgalmazását, használatát is.
