Kocza Zoltán
Milliók látogatják az internetes holokausztmúzeumot
A Holokauszt Emlékmúzeum milliós látogatókörrel rendelkezik - az interneten. Egyedül áprilisban 600 ezren látogatták meg, idén pedig már 5 millióan, ezzel szemben a valódi kiállítás az egész év során mintegy 2 millió látogatóra számít.
Az amerikai holokausztmúzeum 1994-ben létesített honlapot, amit azóta folyamatosan bővítenek. Látogatóik többsége amerikai és kanadai, de sokan látogatják az Egyesült Királyságból, Izraelből vagy Kínából, a spanyol változat megjelenése után a mexikói látogatók száma is többszörösére nőtt.
A honlap úgy van felépítve, hogy a múzeumban kiállított műtárgyak megtekintésén túl azokról minél több részletet osszon meg a látogatókkal. Például a "genetikusan megfelelő" házasodási listánál - mely a náci ideológia által előírt megfelelő házasságot taglalja - egy tárlatvezető Macromedia Flash animációban fejti ki a bemutatott tárgy jelentőségét. Óriási előnye a vizuális tárlatnak az is, hogy a darabokat sokkal közelebbről meg lehet vizsgálni mint a valóságban, csak rá kell közelíteni. Az Anna Frank naplójára prezentációt készítettek és az írására leginkább hasonlító saját betűtípust fejlesztettek ki. A szöveget egy fiatal lány olvassa fel hangosan, tehát az internet tartalmilag sokkal többet nyújt, mint a fizikai kiállítás.
A tárgyak, információk egymás utániságát a felhasználó dönti el, a könyvekben lapozhatunk és tüzetesebben is meg tudjuk nézni a műtárgyak részleteit. A "Művészetek és a Politika" tárlatnál különösen hasznos a technika. Itt apró, részletes illusztrációk láthatók a második világháború időszakából. A múzeumban nagyítóval lehet megtekinteni a tárgyakat, a neten erre eleve megvan a lehetőség a "nagyítás" funkcióval. Külön érdekesség, hogy a weben olyan kiállítás is látható, amely a múzeumban nincs meg: Horvátországból kaptak egy kollekciót, amelyet még nem tudtak megfelelően összerendezni, ezért az egyes darabokat lefényképezték és élőben még nem, de a honlapon már láthatóak.
A Holokauszt Múzeum Online eredeti koncepciója szövegek és fényképek bemutatása lett volna, kihasználva az interaktív multimédia nyújtotta előnyöket. A sikeren felbuzdulva azonban új megoldásokat keresnek a múzeum valódi tárlatainak népszerűsítésére. A legtöbb kiállítás mellett már elhelyeztek lapos képernyős monitorokat, amelyen bemutatják a kiállított tárgyak jelentőségét és a témakört, ráadásul külön internetes szobákat alakítottak ki, ahol a látogatók a múzeum weblapját és a Holokauszt Enciklopédiát tanulmányozni tudják.
Terveik között szerepel olyan személyre szóló kártya kibocsátása, amely a valódi múzeumban tett látogatásokat hivatott segíteni. A kártyán a látogató érdeklődésének megfelelően kiegészítő információkat helyeznének el. Segítségével tárlatvezetésen vehetne részt a látogató. Ha például arra lenne kíváncsi, hogyan élte meg a holokausztot egy görög nő, akkor a kártya összegyűjtené a megfelelő információkat az egyes tárlókból és egyéni felfedezőutat javasolna a látogatónak.
Az amerikai holokausztmúzeum 1994-ben létesített honlapot, amit azóta folyamatosan bővítenek. Látogatóik többsége amerikai és kanadai, de sokan látogatják az Egyesült Királyságból, Izraelből vagy Kínából, a spanyol változat megjelenése után a mexikói látogatók száma is többszörösére nőtt.
A honlap úgy van felépítve, hogy a múzeumban kiállított műtárgyak megtekintésén túl azokról minél több részletet osszon meg a látogatókkal. Például a "genetikusan megfelelő" házasodási listánál - mely a náci ideológia által előírt megfelelő házasságot taglalja - egy tárlatvezető Macromedia Flash animációban fejti ki a bemutatott tárgy jelentőségét. Óriási előnye a vizuális tárlatnak az is, hogy a darabokat sokkal közelebbről meg lehet vizsgálni mint a valóságban, csak rá kell közelíteni. Az Anna Frank naplójára prezentációt készítettek és az írására leginkább hasonlító saját betűtípust fejlesztettek ki. A szöveget egy fiatal lány olvassa fel hangosan, tehát az internet tartalmilag sokkal többet nyújt, mint a fizikai kiállítás.
A tárgyak, információk egymás utániságát a felhasználó dönti el, a könyvekben lapozhatunk és tüzetesebben is meg tudjuk nézni a műtárgyak részleteit. A "Művészetek és a Politika" tárlatnál különösen hasznos a technika. Itt apró, részletes illusztrációk láthatók a második világháború időszakából. A múzeumban nagyítóval lehet megtekinteni a tárgyakat, a neten erre eleve megvan a lehetőség a "nagyítás" funkcióval. Külön érdekesség, hogy a weben olyan kiállítás is látható, amely a múzeumban nincs meg: Horvátországból kaptak egy kollekciót, amelyet még nem tudtak megfelelően összerendezni, ezért az egyes darabokat lefényképezték és élőben még nem, de a honlapon már láthatóak.
A Holokauszt Múzeum Online eredeti koncepciója szövegek és fényképek bemutatása lett volna, kihasználva az interaktív multimédia nyújtotta előnyöket. A sikeren felbuzdulva azonban új megoldásokat keresnek a múzeum valódi tárlatainak népszerűsítésére. A legtöbb kiállítás mellett már elhelyeztek lapos képernyős monitorokat, amelyen bemutatják a kiállított tárgyak jelentőségét és a témakört, ráadásul külön internetes szobákat alakítottak ki, ahol a látogatók a múzeum weblapját és a Holokauszt Enciklopédiát tanulmányozni tudják.
Terveik között szerepel olyan személyre szóló kártya kibocsátása, amely a valódi múzeumban tett látogatásokat hivatott segíteni. A kártyán a látogató érdeklődésének megfelelően kiegészítő információkat helyeznének el. Segítségével tárlatvezetésen vehetne részt a látogató. Ha például arra lenne kíváncsi, hogyan élte meg a holokausztot egy görög nő, akkor a kártya összegyűjtené a megfelelő információkat az egyes tárlókból és egyéni felfedezőutat javasolna a látogatónak.