Alex
A mobiltelefonok és a nyomtatott sajtó
Újságírók szerint az új kommunikációs módszerek - mint a mobiltelefonok üzenetküldési lehetősége - azonnali voltuk és közvetlenségük miatt a rádió, a televizió és a nyomtatott sajtó piacát veszélyeztetik.
A Los Angeles Times, USA Today és a New York Post neves napilapok kiadói európai kollégáikkal egy kétnapos megbeszélésen cserélték ki nézeteiket az iparágat általánosan sujtó csökkenő példányszám problémájával kapcsolatban. A spanyol El Mundo lap újságírója, Pedro J. Ramirez véleménye szerint a most felnövő generáció hatalmas kihívás elé állítja a hagyományos médiaágakat, mivel ők már a fontos hírekről, pletykákról szinte azonnal értesülnek SMS üzenetekben. Példaként a március 11-én Madridban 191 halálos áldozatot követelő robbantásokat hozta fel, ahol ráadásul a napilapokban állandóan a kormány hivatalos álláspontja szerepelt, miszerint az ETA baszk terrorszervezet a felelős, nem pedig az Al-Kaida.
Európa más országaiban sem rózsás a helyzet, hisz például a fejlett világban Olaszországban a legkisebb az újságvásárlók aránya: 10-ből mindössze egy ember vesz napilapot, míg a japánoknál egyharmad az arány.
Gondos piackutatások megállapították, hogy a fiatalok véleménye szerint az újságok nyelvezete elavult, és sokszor a tévében már látott baleseteket vagy a valóságshow-k eseményeit közlik hírként. A hatást erősíti a mobiltelefonszolgáltatók piaci versenye, bekapcsolódásuk a tartalomszolgáltató iparba, mivel már szinte mindegyiknél elő lehet fizetni a fontos eseményekről, hírekről azonnal tudósító SMS-ekre. A tendencia elemzésénél a bulvár folytonos és egyenlőre megállíthatatlannak tűnő erősődését sem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel a pletykák elolvasására a mobiltelefon kis kijelzője is tökéletesen megfelel.
A találkozón az amerikaiak is beszámoltak tapasztalataikról, álláspontjuk szerint speciálisan a fiatalok számára szoló újságokat kell inditani, ahonnan természetes módon szokhatnak át a komolyabb lapokra. Lachlan Murdoch, a New York Posft vezetője az ausztráliai fejlődésről beszélt, ahol oktatási programokba kapcsolódtak be, és különszámokat készítettek például az iskolai sporteseményekről, továbbá magukat a fiatalokat is bevonták az újságkészítés folyamatába.
A Los Angeles Times, USA Today és a New York Post neves napilapok kiadói európai kollégáikkal egy kétnapos megbeszélésen cserélték ki nézeteiket az iparágat általánosan sujtó csökkenő példányszám problémájával kapcsolatban. A spanyol El Mundo lap újságírója, Pedro J. Ramirez véleménye szerint a most felnövő generáció hatalmas kihívás elé állítja a hagyományos médiaágakat, mivel ők már a fontos hírekről, pletykákról szinte azonnal értesülnek SMS üzenetekben. Példaként a március 11-én Madridban 191 halálos áldozatot követelő robbantásokat hozta fel, ahol ráadásul a napilapokban állandóan a kormány hivatalos álláspontja szerepelt, miszerint az ETA baszk terrorszervezet a felelős, nem pedig az Al-Kaida.
Európa más országaiban sem rózsás a helyzet, hisz például a fejlett világban Olaszországban a legkisebb az újságvásárlók aránya: 10-ből mindössze egy ember vesz napilapot, míg a japánoknál egyharmad az arány.
Gondos piackutatások megállapították, hogy a fiatalok véleménye szerint az újságok nyelvezete elavult, és sokszor a tévében már látott baleseteket vagy a valóságshow-k eseményeit közlik hírként. A hatást erősíti a mobiltelefonszolgáltatók piaci versenye, bekapcsolódásuk a tartalomszolgáltató iparba, mivel már szinte mindegyiknél elő lehet fizetni a fontos eseményekről, hírekről azonnal tudósító SMS-ekre. A tendencia elemzésénél a bulvár folytonos és egyenlőre megállíthatatlannak tűnő erősődését sem lehet figyelmen kívül hagyni, mivel a pletykák elolvasására a mobiltelefon kis kijelzője is tökéletesen megfelel.
A találkozón az amerikaiak is beszámoltak tapasztalataikról, álláspontjuk szerint speciálisan a fiatalok számára szoló újságokat kell inditani, ahonnan természetes módon szokhatnak át a komolyabb lapokra. Lachlan Murdoch, a New York Posft vezetője az ausztráliai fejlődésről beszélt, ahol oktatási programokba kapcsolódtak be, és különszámokat készítettek például az iskolai sporteseményekről, továbbá magukat a fiatalokat is bevonták az újságkészítés folyamatába.