Franczy
Szabályozás előtt áll a csengőhang-piac
Azok a médiapiaci csoportosulások, melyek a Napster és az MP3.com elleni peres ügyekben felperesként szerepeltek, várhatóan a közeljövőben is a híradások főszereplőivé válnak majd, hiszen most a mobiltelefonok csengőhangjaival kapcsolatban kívánnak pereskedni az ügyben érintett cégekkel. Szakértők szerint ez egyáltalán nem meglepő, hiszen Európában és Ázsiában nagyon nagy üzletet jelent a mobiltelefon csengőhangjaival való kereskedés, hiszen az ezekben a régiókban élők előszeretettel szokták lecserélni mobiltelefonjaik gyári csengőhangjait népszerű zeneszámok dallamaira, mely dallamok szerzői jogaiért az eddigiekben természetesen nem túl sok cég fizetett.
A csengőhang-piacról sok mindent elmond az az adat, miszerint Japánban az elmúlt évben 300 millió dolláros forgalmat bonyolítottak le ebben a piaci szegmensben, a mobiltelefonok gyártásával foglalkozó Nokia előrejelzései szerint pedig 2005-ben már több milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le világszinten. Szakértők szerint a csengőhang-piac meglepő módon jelenleg még teljesen szabályozatlan, ennek köszönhetően pedig a csengőhangok legalább 65 százaléka számít illegálisnak, vagyis ezekért nem fizették ki a szerzői jogdíjakat. Mostantól azonban gyökeres változásokra lehet számítani, ugyanis a Harry Fox Agency, az American Society of Composers, valamint a művészeket és kiadókat magába tömörítő ASCAP szervezet harcba kíván szállni az illegális csengőhangokat terjesztő cégekkel.
"Úgy gondolom, hogy az emberek mostanság elkezdik kizsákmányolni a zeneipart. A zenészek és a kiadók általában keményen dolgoznak, így egyáltalán nem csoda, ha szeretnének hozzájutni a munkájukért járó szerzői és kiadói jogdíjakért, éppen ezért kijelenthetem, hogy a jövőben legyen szó akár a Napsterhez hasonló vállalkozásokról, vagy a mobiltelefonos csengőhang-piacról, minden irányban komoly vizsgálatokat, sőt, ha kell, pereket indítunk" - nyilatkozta Gary Churgin, a Harry Fox Agency vezérigazgatója.
Érdekes módon az Egyesült Államokban a csengőhang biznisz még újdonságnak számít, pedig Európában már régóta divat a mobiltelefonok csengőhangjainak személyre szabása, kedvenc dallamokkal történő lecserélése. Amerikában egyébként jelenleg átlagosan 1 és 10 dollár közötti összegeket kell kifizetni a csengőhangok darabjáért.
A csengőhang-piacról sok mindent elmond az az adat, miszerint Japánban az elmúlt évben 300 millió dolláros forgalmat bonyolítottak le ebben a piaci szegmensben, a mobiltelefonok gyártásával foglalkozó Nokia előrejelzései szerint pedig 2005-ben már több milliárd dolláros forgalmat bonyolítanak le világszinten. Szakértők szerint a csengőhang-piac meglepő módon jelenleg még teljesen szabályozatlan, ennek köszönhetően pedig a csengőhangok legalább 65 százaléka számít illegálisnak, vagyis ezekért nem fizették ki a szerzői jogdíjakat. Mostantól azonban gyökeres változásokra lehet számítani, ugyanis a Harry Fox Agency, az American Society of Composers, valamint a művészeket és kiadókat magába tömörítő ASCAP szervezet harcba kíván szállni az illegális csengőhangokat terjesztő cégekkel.
"Úgy gondolom, hogy az emberek mostanság elkezdik kizsákmányolni a zeneipart. A zenészek és a kiadók általában keményen dolgoznak, így egyáltalán nem csoda, ha szeretnének hozzájutni a munkájukért járó szerzői és kiadói jogdíjakért, éppen ezért kijelenthetem, hogy a jövőben legyen szó akár a Napsterhez hasonló vállalkozásokról, vagy a mobiltelefonos csengőhang-piacról, minden irányban komoly vizsgálatokat, sőt, ha kell, pereket indítunk" - nyilatkozta Gary Churgin, a Harry Fox Agency vezérigazgatója.
Érdekes módon az Egyesült Államokban a csengőhang biznisz még újdonságnak számít, pedig Európában már régóta divat a mobiltelefonok csengőhangjainak személyre szabása, kedvenc dallamokkal történő lecserélése. Amerikában egyébként jelenleg átlagosan 1 és 10 dollár közötti összegeket kell kifizetni a csengőhangok darabjáért.