Az európai törvényhozás 330 igen szavazattal 151 ellenében fogadta el azt az előterjesztést, amelynek fő célja az illegális másolatok és az azokból származó üzleti haszon visszaszorítása.

Eddig számtalan olyan törvényt fogadtak már el szerte a világon, amelyeknek a célja az illegális szoftvermásolatok számának visszaszorítása volt. Ezek a kezdeményezések több-kevesebb sikerrel jártak, éppúgy, mint a különböző szakmai szervezetek, például a Business Software Alliance (BSA) felvilágosító-elrettentő kampányai. Mivel március 9-én az Európai Parlament is elfogadta szoftverkalózkodás-elleni direktíváját, most már az Európai Uniónak is van saját rendelete e témakörben.

Az Európai Unió tagországainak miniszterei várhatóan a hét végéig ratifikálják az új rendeletet, amelynek a helyi törvénybe iktatására a tagállamoknak 18 hónap áll a rendelkezésükre. Érdekesség, hogy a különböző szakmai szervezetek, mint például hazánkban is kétes népszerűségnek örvendő és tévesen "szoftverrendőrség"-ként ismert BSA lobbizása nem vezetett eredményre, a hivatalosan "irányelv"-nek nevezett jogszabálynak ugyanis nincs büntetőjogi, csak polgári jogi hatálya. Ezen kívül a jogszabálynak fontos kitétele, hogy szoftverkalózkodásért magánszemély nem vonható felelősségre, helyettük fő ellenfelekként a "szolgáltatásukért" pénzt kérő profi másolók vannak megjelölve.

Az Európa Parlament honlapján megtalálható német szöveg szerint: "Az irányelv tehát nem kötelezi arra a tagállamokat, hogy megbüntessék a magánszemélyek által, hiszékenységvől vagy jóhiszeműségből elkövetett jogsértést." Az angol nyelvű szövegrész konkrétabban fogalmaz: E szerint: "Ha például magánszemélyek zenét másolnak saját felhasználásra, akkor normális esetben ezért nem büntethetők."