Berta Sándor
EU-projekt a digitális tartalmak népszerűsítéséért
Új internetes programot fogadott el az Európai Bizottság. A 2005-ben induló és 2008-ig tartó program célja, hogy népszerűsítsék és elősegítsék a több nyelvű, tartalmas online-szolgáltatások terjedését és fejlesztését az egész Európai Unióban.
A projekt részét képezi az eEurope-tervnek, a neve eContentplus és összesen 163 millió eurót különítettek el rá. Ezeknek az oldalaknak abban lesz nagy szerepük az Unió szerint, hogy elő fogják segíteni, illetve fel fogják gyorsítani a szélessávú internet elterjedését, ezáltal pedig gazdaságélénkítő szerepük is lehet a későbbiekben. Az új projektben leginkább arra koncentrálnak a szakemberek, hogy a különböző rendszerekben található információkat hozzáférhetővé tegyék és megjelenítésüket támogassák formátumtól, helytől és nyelvtől függetlenül. Ezen belül azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az adott digitális tartalmak minden különböző platform alatt elérhetők és működnek és ki tudják elégíteni a felhasználók legkülönfélébb igényeit is. Az elérhető tartalom háromféle lehet: geográfiai adatok, tananyagok és kulturális tartalom.
A digitális tartalom számos részterületből tevődik össze. Bár sokan csak legyintenek a szó hallatán, azt el kell mondanunk, hogy a szakértők ennek a piacnak az értékét 515 milliárd euróra becsülik. Az európai kultúrpiac azonban hiába gazdag, ha például a kultúrértékek jobban szét vannak szórva mint az amerikai anyagok. Ha valakit az európai kultúra érdekel több tucat helyet kell felkeresnie, ahol az információk több különböző nyelven állnak rendelkezésre.
A projekt célja Erkki Liikanen, a vállalatokért és az információs társadalomért felelős EU-biztos szerint az, hogy a hatására olyan programok induljanak be, amelyek felölelik az európai kultúrát, túlmutatnak a határokon és le tudják küzdeni a beruházásokból fakadó akadályokat. Az Unió abban segíthet, hogy a megfelelő feltételek megteremtésével az innovatívabb tartalmakat alkotókat olyan helyzetbe hozza, ahol már gond nélkül meg tudnak felelni egy nagyobb, információéhesebb és többnemzetiségű Európának.
Az internet előnyei közé tartozik a többi médiával szemben, hogy könnyebben áthidalhatók a tartalmakból és az országhatárokból adódó problémák. Amennyiben a digitális tartalmak iránti igény megnő, úgy fog ez hatni párhuzamosan a szélessávú internet-elérési és a mobilkommunikációs fejlesztésekre és az igények megnövekedésére is. Gondot okoznak még azonban a legtöbb felhasználó számára a szinte országonként eltérő jogi szabályozások, valamint a különböző technikai, kulturális és adminisztratív megoldások és szokások és az EU-ban található nyelvek sokasága is.
Bár egy új EU-iránymutatást elfogadtak a különböző jogi szabályozások által okozott bizonytalanságok eloszlatására, ám vannak további problémák. Így például minden európai uniós tagországban más és más módon és formátumban tárolják az adatokat. Különösen igaz ez például a geográfiai adatokra, amelyek 80 százalékát teljesen szétszórva tárolnak (postai irányítószámok, geográfiai koordináták, stb.). Ez pedig tovább nehezíti egy átfogó európai társadalmi információs szolgáltatás létrehozását, de megakadályozza a különböző jövőbeni nemzetközi együttműködési lehetőségeket is például a hajózásban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a katasztrófavédelemben vagy a környezetvédelemben. Szintén szinte lehetetlenné válik mobil információs adatbázisok felállítása.
A projekt részét képezi az eEurope-tervnek, a neve eContentplus és összesen 163 millió eurót különítettek el rá. Ezeknek az oldalaknak abban lesz nagy szerepük az Unió szerint, hogy elő fogják segíteni, illetve fel fogják gyorsítani a szélessávú internet elterjedését, ezáltal pedig gazdaságélénkítő szerepük is lehet a későbbiekben. Az új projektben leginkább arra koncentrálnak a szakemberek, hogy a különböző rendszerekben található információkat hozzáférhetővé tegyék és megjelenítésüket támogassák formátumtól, helytől és nyelvtől függetlenül. Ezen belül azt is meg kell vizsgálniuk, hogy az adott digitális tartalmak minden különböző platform alatt elérhetők és működnek és ki tudják elégíteni a felhasználók legkülönfélébb igényeit is. Az elérhető tartalom háromféle lehet: geográfiai adatok, tananyagok és kulturális tartalom.
A digitális tartalom számos részterületből tevődik össze. Bár sokan csak legyintenek a szó hallatán, azt el kell mondanunk, hogy a szakértők ennek a piacnak az értékét 515 milliárd euróra becsülik. Az európai kultúrpiac azonban hiába gazdag, ha például a kultúrértékek jobban szét vannak szórva mint az amerikai anyagok. Ha valakit az európai kultúra érdekel több tucat helyet kell felkeresnie, ahol az információk több különböző nyelven állnak rendelkezésre.
A projekt célja Erkki Liikanen, a vállalatokért és az információs társadalomért felelős EU-biztos szerint az, hogy a hatására olyan programok induljanak be, amelyek felölelik az európai kultúrát, túlmutatnak a határokon és le tudják küzdeni a beruházásokból fakadó akadályokat. Az Unió abban segíthet, hogy a megfelelő feltételek megteremtésével az innovatívabb tartalmakat alkotókat olyan helyzetbe hozza, ahol már gond nélkül meg tudnak felelni egy nagyobb, információéhesebb és többnemzetiségű Európának.
Az internet előnyei közé tartozik a többi médiával szemben, hogy könnyebben áthidalhatók a tartalmakból és az országhatárokból adódó problémák. Amennyiben a digitális tartalmak iránti igény megnő, úgy fog ez hatni párhuzamosan a szélessávú internet-elérési és a mobilkommunikációs fejlesztésekre és az igények megnövekedésére is. Gondot okoznak még azonban a legtöbb felhasználó számára a szinte országonként eltérő jogi szabályozások, valamint a különböző technikai, kulturális és adminisztratív megoldások és szokások és az EU-ban található nyelvek sokasága is.
Bár egy új EU-iránymutatást elfogadtak a különböző jogi szabályozások által okozott bizonytalanságok eloszlatására, ám vannak további problémák. Így például minden európai uniós tagországban más és más módon és formátumban tárolják az adatokat. Különösen igaz ez például a geográfiai adatokra, amelyek 80 százalékát teljesen szétszórva tárolnak (postai irányítószámok, geográfiai koordináták, stb.). Ez pedig tovább nehezíti egy átfogó európai társadalmi információs szolgáltatás létrehozását, de megakadályozza a különböző jövőbeni nemzetközi együttműködési lehetőségeket is például a hajózásban, a közlekedésben, a mezőgazdaságban, a katasztrófavédelemben vagy a környezetvédelemben. Szintén szinte lehetetlenné válik mobil információs adatbázisok felállítása.