Idén mindkét vezető chipgyártó, az Intel és az AMD is rengeteg új technológiát vezetett be x86-os processzorainál, kezdve a HyperThreading-től egészen az x86-64-ig. Azonban ez még csak a masszív teljesítménynövelés kezdete volt, ugyanis egyes hírek szerint az Intel már jövőre az összes piaci szegmensben megkezdi kétmagos processzorainak gyártását.

Rengeteg módja van annak, hogy a processzorok teljesítményét növeljék, és a chipgyártók a történelem során már ezek szinte mindegyikét ki is használták valamilyen formában. A három alapvető tényező, ami egy processzor sebességét meghatározza az órajel, a gyorsítótár mérete, és a többi részegységgel történő kommunikáció, az I/O (input/output) sebessége. Bizonyos pont után azonban már nem hatékony az órajel további növelése, és a gyártók kénytelenek mikroarchitektúrális változtatásokat eszközölni. Ezek a változtatások lehetnek multimédiás/ vektorszámításokhoz való utasításkészletek, és egyéb memóriakezelési, illetve utasításrendezési, kezelési algoritmusok.


Az Intel szerint a teljesítményfokozás útja az egy processzoron belüli több mag
Mostanra már valóban akkorára nőtt a processzorok teljesítménye, hogy nem elég ilyen fajta optimalizációkat végrehajtani rajtuk, hanem sokkal effektívebb a műveleti egységet egyszerűen megduplázni vagy megsokszorozni. Így a processzor több művelet egyidejű végrehajtására lesz képes, és effektíve többszöröződik a teljesítmény is. Ezen eljárás első megvalósítása az Intel féle virtuális multiprocesszoros feldolgozás, vagy ismertebb nevén a HyperThreading. Itt a processzoron belül egyetlen mag van, de az két munkaegységre osztja szét a feldolgozandó szálakat. A történelem során az ilyen többmagos, több szálon dolgozó processzorok nem az asztali gépek piacára voltak jellemzőek, az Intel csak nemrég óta adja ilyen technológiával a processzorait. Most azonban úgy tűnik, hogy a cég 2005-től már valódi két magos processzorokat fog kínálni.

Az Intel első kétmagos környezetben együttműködésre képes processzora a Montecito magos Itanium 2 chip lesz, amely 2005 közepén jelenik majd meg. A processzor nagy teljesítményű többprocesszoros rendszerekben fog dolgozni, és 24 MB harmadszintű gyorsítótárat tartalmaz majd. A Montecitot a többi piacon az alacsonyabb költségű Millington és LV Millington mag fogja kiegészíteni. Az első 65 nm-es többmagos processzor pedig 2006-ban a Tukwila kódnevű lesz.


Meglepő módon az Intel már 2005 közepe táján a mobil piacon is be fogja mutatni a többmagos Pentium M családot. A Jonah kódnevű chip várhatóan két Dothan magot fog tartalmazni, és 65 nm-es gyártási eljárással fog készülni. Ez a processzor állítólag energiatakarékos üzemmódban ki tudja majd kapcsolni az egyik magot, és csak akkor megy mindkettő, ha hálózati áramról üzemel a notebook. A Jonah teljesítményfelvétele így várhatóan 45 Watt körül alakul, magfelülete pedig kb. 100-120 négyzetmilliméter lesz. A Jonah utódjai a távoli jövőben megjelenő Merom, Conroe, és a Gilo nevű processzorok lesznek, amelyek várhatóan már 64 biten működnek majd. A Conroe (2006) egyébként várhatóan az Intel első desktop gépek piacára szánt kétmagos IA32e processzora lesz.

Az Intel közlése szerint elsőként a két darab IA32e magot tartalmazó Tulsa fog megjelenni 2005-ben. Ez lesz az első kétmagos Xeon MP processzor, tehát a kétmagos megoldás előbb a szerver piacra jelenik meg. A HyperThreading technológiának köszönhetően ez a chip akár négy szálon is tud majd egyszerre dolgozni, konkurenciát állítva ezzel más, többprocesszoros szervereket gyártó cégeknek is.


Ami a nagy teljesítményű desktop, és munkaállomásokba szánt processzorokat illeti, ott a kétmagos megoldások 2006-ban törnek csak be a Nehalem architektúrával, ami ugyancsak IA32e utasításkészlettel rendelkezik.

Az Intel még 2003-ban jelentette be a terveit, miszerint a Montecitoba integrálja majd a magok egymás közötti kommunikációját és munkaelosztását lebonyolító speciális arbiter buszrendszerét. Erről egyelőre nincs bővebb információ, azonban logikusnak tűnik, hogy az arbiter buszrendszert az Intel jövőbeli két, vagy többmagos processzorai fogják majd igazán kihasználni. Az Intel Vanderpool technológiájának köszönhetően az ilyen processzorral szerelt gépek majd akár két, vagy több virtuálisan független munkaállomássá is átalakíthatóak lesznek.