SG.hu

Internet Magyarországon - csak Románia nem előzőtt meg minket

A magyar piac az előzetes várakozásoknak megfelelően, 10 százalék körüli növekedéssel zárta az évet - állítják az IDC-vel egybehangzóan az Informatikai Vállalkozások Szövetségének szakértői.

Az IDC kutatásai szerint világviszonylatban 2003-ban 1,9 %-os növekedés történt az IT piacon, a következő 5 év átlagos növekedési rátáját azonban 5-6% közé jósolják. Magyarországon a számítástechnikai eszközök piaca az IVSZ előzetes becslése szerint 14-18%-ot, a szoftver-piac 12-14%-ot, a távközlési piac 6-8%-ot, az Internet piac pedig 20 és 25% között nőtt az előző évhez képest. Ezek -az egyes piacokon bekövetkezett egységár-csökkenésekkel együtt- összességében mintegy 10%-os bevétel-növekedést hoztak a magyarországi ITC piac vállalkozásainak. Az általános gazdasági recesszió következtében az állam és a nagyvállalatok is elhalasztották azokat az informatikai nagyberuházásokat, amelyek a magyar informatikai cégeknek évente több százmillió dolláros megrendelést és jelentős fejlődési esélyt jelentenek.

Az információs társadalom építésében egyre élénkülő nemzetközi versenyt tekintve hazánk pozíciói romlottak: a rendelkezésre álló, nehezen összevethető hazai és nemzetközi kutatások alapján hazánk a számok tükrében Magyarország az információs társadalom kiépítésében egyre inkább lemarad, nem csupán a fejlett nyugat-európai országokhoz, hanem a csatlakozó országokhoz képest is. Itthon 25% körüli az Internet penetráció, amely évente 3%-ot nő (WIP 2003), ez az érték jelentősen elmarad az Európai Unió 50% körüli átlagához képest. Több kutatóintézet egybevágó mérései szerint a régió vezető országa Ausztria, ahol a lakosság 53%-a Internet használó, ez a szám Szlovénia esetében 50%, Csehország esetében 33%. Magyarország éppen csak megelőzi Romániát, de elmarad Szlovákia és Horvátország mögött. (INFINIT:Internet penetráció KÓD Gazdasági- és Médiakutató Intézet). A TNS kutatásai szerint a vizsgált országok között Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel az elektronikus kormányzat használatában.

Magyarország általános, innováció és technológia tekintetében megítélt versenyképessége az utóbbi évben romlott a korábbi időszakhoz képest. A Világgazdasági Fórum kimutatása alapján az ország technológiai versenyképesség tekintetében 10 helyett vesztett, a 31. helyre csúszott vissza a ranglistán. Megelőztek bennünket olyan országok, mint Szlovákia, és Csehország. Az első félévben nem indult érdemi méretű állami nagyprojekt, ami igen jelentős egy olyan piacon, ahol 30-40 %-os az állam szerepe.

A Kormányzat tevékenységét tekintve a 2003-as év eredményei között említhető az új Elektronikus Hírközlési Törvény, amely új verseny-, jogi- és együttműködési kereteket biztosít a távközlési szolgáltatók számára. Az IT szektornak ez előrelépést jelent, hiszen kiegyensúlyozottabbá és a felhasználók számára érzékelhetően olcsóbbá teheti a távközlési szolgáltatásokat. Ugyancsak jelentős eredménye a tavalyi évnek az eEurope program célkitűzéseivel összhangban elkészült Magyar Információs Társadalom Stratégia (MITS), amelynek elkészítésében az Informatikai Vállalkozások Szövetsége intenzíven részt vett. Ezenkívül elindult néhány nagyon fontos program is, például a Sulinet Expressz Program, amelynek keretében 20 milliárd forint feletti forgalom mellett körülbelül 25 ezer darab számítógép és százezres nagyságrendű egyéb elektronikai, informatikai termék került a fogyasztókhoz. Magyarországon 2003-ban az IDC szerint 290 ezer PC fogyott el. Ez mindenféleképpen nagyon komoly lökés, Magyarországon a háztartási számítógép-elterjedtség meglehetősen alacsony, 33 % körüli, amely a program segítségével közelíthet az Európai Uniós átlaghoz.

Az idei évben induló Közháló-Sulinet program - azáltal, hogy több ezer új iskola, intézmény és közösségi hozzáférési pont számára biztosít nagy sávszélességű Internet csatlakozást - már 2004-ben érzékelhetően hozzájárulhat Magyarország digitális felzárkóztatásához. A Nemzeti Fejlesztési terv Gazdasági Versenyképesség Operatív Programjának pályázatai -melynek előkészítésében, véleményezésében az IVSZ is részt vett- már idén több, mint 8 milliárdos forrást csatornázhatnak a szektorba.

Az IVSZ jelentős hangsúlyt helyez a magyarországi IT szektor hatékony képviseletére az Európai Unióban, idén harmadik éve tagja, éppen igazgatósági tagja is az EICTA szervezetnek. "Az IVSZ a jövőben folytatja az előző évben megkezdett törekvését, amelynek lényege a magyar gazdaság versenyképességének elősegítése az Európai Unióban, valamint hazánk előkelő helyének biztosítása a globális munkaaerő piacon. E célok elérésében elengedhetetlen a politika, a gazdaság, az ipar, az állam, és a civil társadalom együttműködése. Az információs gazdaság fejlesztése egész százalékos GDP-növekedéssel járulhat hozzá Magyarország makrogazdasági mutatóinak javulásához." - tette hozzá dr. Kóka János, az IVSZ elnöke.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • valaé valaé ná #28

    Jó neked.
    Én sajnos egész nap netezek. De rájöttem, hogy ennek az ADSL az oka. Szóval rá vagyok kényszerítve. A rohadékok.
  • MrTressy #26
    romániában pl még dsl sincsen szóval...
  • valaé valaé ná #25
    Rá vagy kényszerítve, hogy éjjel-nappal internetezz ?
    Ezt netfüggőségnek hívják :)
  • valaé valaé ná #23
    Még egy dolog.
    Ha NEM ELÉRHETŐ, akkor hogy lehet rákényszerítve ?
  • valaé valaé ná #22
    Vazze nem vitatkozok veled, mert látom, hogy igen gyenge a felfogásod.
    Két dolog:
    1.Sokkal több helyen elérhető a szélessáv, mint a Közép-Európai országok legtöbbjében.
    2. 1000 forintból 33 órát azaz napi kb. 1 órát lehet netezni éjfél és reggel 7 között plusz internet költség nélkül az ingyenes szolgáltatóknál.
    Van akinek a szar se elég büdös.

  • Cat #21
    két dolog, mert látom nem érted
    1. NEM ELÉRHETŐ országosan a szélessáv, még budapesten sem! Összességében nagyon kis területen lehet előfizetni!
    2. havi ezer ftbol netezni? te hol élsz? kezdek kételkedni, hgoy létezik ekkora tudatlanság a földön, a szándékos félrevezetés a részedről már bűn
  • valaé valaé ná #20
    Az a vicces, hogy a statisztikák szerint rákölt ennyit a mobiljára.
  • valaé valaé ná #19
    Pont azt írtam, hogy nem kerül 10000 forintba a modemmel a netezés mint régen.
    Amióta van díjmegosztás havi 1000 forintból is lehet netezni a Freewebbel jónéhány órát. És ez az ezer forint nem annyi mint 6 éve.

    Akinek meg nincs ezer forintja erre az ne internetezzen.


    Az hogy nagyon sok helyen hozzáférhető a szélessáv az egy k.rva nagy dolog. Lehet rinyálni, hogy ausztriában olcsóbb, de egy ilyen országban mint a miénk az is csoda, hogy egyáltalán kiépítették országosan.

    Volt régebben itt egy összehasonlítás, amiből kiderült, hogy az európai középmezőnybe tartozunk a szélessáv árakkal. A modemes internetezés sem olcsó sehol a világon.
    Nagyon nem bírom ezt a telhetetlen méhecske hozzáállást.
  • JZO #18
    ja és sokaknak napi megélhetési gondjaik vannak, hol fog fizetni NETért 10-12e HUFot!
  • JZO #17
    "Magyarország az utolsó előtti helyen szerepel az elektronikus kormányzat használatában" - meg kel nézni a kormányzati honlaokart, egytől egyik selejtesek!

    Ami pedig a véleményemet illeti, az előttem szólók alaposan összefoglalták. SUX az egész NEt ellátottság, bár már kezd javulni, már ide is elért az ADSL (évekig vártam rá). De egy 5000 fős településen 26 embert tudtak összeszedni, 25 kellett, hogy megérje a Matávnak.
    A parasztokat nem érdekli a NET, azt sem tudják mire val, nem akarják megtanulni és tényleg büszkék arra, hogy hülyék.