[Infinit] Az Indiában tetten érhető mély digitális szakadék következtében a lakosság túlnyomó része nem rendelkezik internet-hozzáféréssel, így jellemzően a napi híreket sem a hálóról szerzik be. Rendszerint még az internetet használók is a nyomtatott sajtóból szerzik az országgal kapcsolatos értesüléseiket. Az indiai internetes híroldalak olvasóközönsége sajátos módon a hazai hírekre éhes kivándorlók népes táborából tevődik össze.

A Computer Industry Almanac becslése szerint 2002 decemberében a mintegy egymilliárd indiai lakosból alig 16 millióan használták az internetet (ugyanakkor az Indiából kivándoroltak száma csak pl. az Egyesült Államokban kétmillióra tehető). Az internetkapcsolattal nem rendelkezők számára a gombamód szaporodó, és egyúttal egyre elfogadhatóbb minőségű internet- szolgáltatást nyújtó kiberkávézók kínálnak hozzáférési lehetőséget. Ennek dacára az indiaiak többsége nem használja a világhálót, és az indiai híroldalak olvasói is jellemzően a kivándoroltak közül kerülnek ki.

Bár az indiai csúcstechnológiai munkaerőpiac az amerikai és európai vállalati kiszervezéseknek köszönhetően jelentős fellendülésen ment keresztül, a népesség 60%-ának napi 1 dollárnál is kevesebb jut a megélhetésre. Az internethasználat elterjedésének a gyér számítógép-ellátottságon túl az is gátat szab, hogy - az ENSZ Fejlesztési Programjának adatai szerint - a vidéki háztartásoknak 40, a városiaknak pedig a 20 százaléka nem rendelkezik villanyárammal.

A legnépszerűbb, már-már szertartásosan felkeresett indiai portálnak a Times of India mellett az 1996-ban elindított Rediff.com számít, amely ma már nem kevesebb, mint 27 millió regisztrált felhasználóval büszkélkedhet. A szájt - javarészt huszon- és harmincévesekből összetevődő - olvasótábora nagyjából 50- 50 százalékban oszlik meg az Indiában élő, illetőleg a külhoni indiaiak között. A látogatók megoszlása kettős mentalitás kialakítását követelte meg a webhely készítői részéről, hiszen a kivándorlók és az anyaországban élők természetszerűleg eltérő igényeit egyaránt ki kell elégíteniük.

Az Indiában élő indiaiak elsősorban az e-mail és az azonnali üzenetküldés kedvéért kapcsolódtak a hálózatra. A Rediff az említett szolgáltatásokon kívül vásárlási lehetőséget és távolsági hívások lebonyolítására alkalmas telefonkártyákat is kínál a felhasználók számára.

A fiatalabb netgenerációt nem annyira a hírek, mintsem a szórakoztató tartalmak vonzzák a hálóra. A Rediff a webes naplókészítők kedvéért a hosting- szolgáltatás biztosítását is megkezdte, ám a naplókészítőket nem mindig tudja a blogok rendszeres frissítésére ösztökélni.

A tömeges olvasóközönség elérésének másik fő akadálya nyelvi jellegű. Az országban ugyanis tucatnál is több hivatalos nyelv és dialektus létezik, a brit fennhatóság idején behozott angol pedig jobbára a felső- és középosztály nyelve maradt. Ezenkívül a lakosság nagy része írástudatlan. A regionális lapok példányszáma messze felülmúlja az angol nyelvű sajtóét. India mozgatóereje továbbra is a regionális sajtó.

Az online jelenlét az indaiak körében összességében csekély jelentőségű, és az információk minősége sem üti meg a megfelelő mércét. Ezen a problémán alapvetően a hírügynökségek tudnának segíteni.

Az internet révén az egyes külföldre kivándorolt etnikai vagy földrajzi csoportok továbbra is tarthatják a kapcsolatot az anyaországukkal és az otthoniakkal. Az, hogy a Google ma már legalább öt indiai nyelven teszi lehetővé az interneten való keresést, nagyban hozzájárul ahhoz, hogy az újságírók és a más-más regionális nyelveket használók többet használják az internetet.

Bár az internethasználat Indiában elsősorban továbbra is a középosztályra jellemző, az internetkávézók elterjedése, a hálózati kultúrát hamar elsajátító fiatal nemzedék, valamint a - legalábbis a városi övezetekben - javuló infrastruktúra egyaránt magában hordozza annak a lehetőségét, hogy az indiai híroldalak olvasótábora akár több száz millióra növekedjen.