SG.hu
Az MI miatt megszűnő munkahelyeket vizsgálják az IT-cégek
Vezető vállalatok konzorciumot indítottak a mesterséges intelligencia technológiai munkaerőre gyakorolt hatásának kezelésére. Céljuk a helyzet megismerése és új lehetőségek feltárása az át- és továbbképzésekre.
Munkaerő-konzorciumot indított a Cisco, az IBM, a Google, az Intel, a Microsoft, az SAP és még számos további cég. Céljuk, hogy megismerjék a mesterséges intelligencia hatását az informatikai munkakörökre, lehetővé tegyék a munkavállalók számára a megfelelő képzési programok megtalálását és elérését, valamint összekapcsolják a vállalkozásokat a képzett és munkára kész munkavállalókkal. A csoportban olyan tanácsadók is részt vesznek, mint az Amerikai Munkaügyi Szövetség, a DigitalEurope és a Khan Academy. A kezdeti szakaszban 56 olyan munkakört fognak megvizsgálni, amelyek valószínűleg megszűnnek a mesterséges intelligencia miatt. Az IBM szerint ezek közé a szerepkörök közé tartozik a 45 legfontosabb IKT-munkakör 80 százaléka.
A csoport olyan képzési programokat fog ajánlani és támogatni, amelyek célja, hogy segítsék a diákokat, a pályamódosítókat és a meglévő informatikai dolgozókat felkészülni és átállni azokra a szerepekre, amelyeket az MI-modellek kevésbé tudnak betölteni. Fura módon a Biden-kormányzat elégedett azzal, hogy az MI-technológiát kifejlesztő IT-vállalatok vegyék át a vezetést ebben a kérdésben. "Felismerjük, hogy a gazdasági biztonság és a nemzetbiztonság elválaszthatatlanul összekapcsolódik" - mondta Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter. "Hálás vagyok a konzorciumi tagoknak, hogy csatlakoztak ehhez az erőfeszítéshez, hogy szembenézzenek a mesterséges intelligencia gyors fejlődése nyomán felmerülő új munkaerőigényekkel."
A termelékenység fokozását célzó MI-termékek - mint például a Microsoft Copilot, a Google Gemini for Workspaces vagy a SAP kódolási asszisztense, hogy csak néhányat említsünk - jelentős, bár nem mindig pozitív figyelmet kaptak az elmúlt évben. Ugyanakkor az olyan vállalatok, mint az Nvidia, az IBM és mások olyan eszközökön dolgoznak, amelyek segítenek a vállalatoknak a nagy nyelvi modellek (LLM) létrehozásában, finomhangolásában és testreszabásában. Az IBM tavaly tavasszal mutatta be Watson-X platformját, míg az Nvidia konténerekben tárolt modelleket fejlesztett ki, amelyek célja az MI-alkalmazások könnyebb elkészítése és az erőfeszítések konszolidálása.
Mindezek azon az elképzelésen alapulnak, hogy az MI hatékonyabbá teszi a dolgozókat, lehetővé téve számukra, hogy több munkát végezzenek el gyorsabban és kevesebb erőforrással. Ez a koncepció vonzó lehet azon cégek számára, melyek már most is munkaerőhiánnyal küzdenek. Az igazi aggodalom azonban az, hogy a mesterséges intelligencia csökkentheti a személyzet létszámát, ezért a bejelentés az átképzésre helyezi a hangsúlyt. "A konzorciumi tagok általánosan felismerik, hogy közös erőfeszítéseik sürgetőek és fontosak az MI terjedésével az üzleti élet minden területén, valamint a családfenntartó lehetőségeket nyújtó, befogadó munkaerő kiépítésének szükségességével" - írta közleményében az IBM.
A konzorciumi tagok célja, hogy a következő 10 évben több mint 95 millió informatikai dolgozó átképzése valósuljon meg. E munkavállalók közül sokan kétségtelenül úgynevezett "prompt engineering" - vagy ahogy John Steward komikus fogalmazott: "kérdéseket feltevő fickó" - szerepkörben találják majd magukat, ahol a mesterséges intelligencia irányításához használt utasítások kidolgozásáért lesznek felelősek. De ez sem életbiztosítás, mert a kutatók nemrég felfedezték, hogy az MI ért a legjobban az MI-nek szóló utasítások megírásához.
A dolgozók átképzése egy MI által automatizált világra felelősségteljes dolognak tűnik. De ugyanazokat az adatokat, amelyeket az MI munkaerőre gyakorolt hatásának értékelésére használnak, ugyanilyen könnyen fel lehet használni annak meghatározására, hogy mely pozíciókat kell elsőként megszüntetni, és hogy milyen gyorsan lehet ezeket a szerepeket megszüntetni. Ez a béka megfőzésének tipikus esete: forró vízbe dobva az kiugrik, de ha lassan emeljük a hőmérsékletet, végül élve megfő. Az MI ugyanilyen hatással van a munkavállalókra: ha a cégek gyorsan lépnek, a rengeteg leépítés akár destabilizálhatja az egész gazdaságot. Ha viszont fokozatosan vezetik be a mesterséges intelligenciát, az érvelés szerint a dolgozóknak lesz idejük alkalmazkodni.
Munkaerő-konzorciumot indított a Cisco, az IBM, a Google, az Intel, a Microsoft, az SAP és még számos további cég. Céljuk, hogy megismerjék a mesterséges intelligencia hatását az informatikai munkakörökre, lehetővé tegyék a munkavállalók számára a megfelelő képzési programok megtalálását és elérését, valamint összekapcsolják a vállalkozásokat a képzett és munkára kész munkavállalókkal. A csoportban olyan tanácsadók is részt vesznek, mint az Amerikai Munkaügyi Szövetség, a DigitalEurope és a Khan Academy. A kezdeti szakaszban 56 olyan munkakört fognak megvizsgálni, amelyek valószínűleg megszűnnek a mesterséges intelligencia miatt. Az IBM szerint ezek közé a szerepkörök közé tartozik a 45 legfontosabb IKT-munkakör 80 százaléka.
A csoport olyan képzési programokat fog ajánlani és támogatni, amelyek célja, hogy segítsék a diákokat, a pályamódosítókat és a meglévő informatikai dolgozókat felkészülni és átállni azokra a szerepekre, amelyeket az MI-modellek kevésbé tudnak betölteni. Fura módon a Biden-kormányzat elégedett azzal, hogy az MI-technológiát kifejlesztő IT-vállalatok vegyék át a vezetést ebben a kérdésben. "Felismerjük, hogy a gazdasági biztonság és a nemzetbiztonság elválaszthatatlanul összekapcsolódik" - mondta Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter. "Hálás vagyok a konzorciumi tagoknak, hogy csatlakoztak ehhez az erőfeszítéshez, hogy szembenézzenek a mesterséges intelligencia gyors fejlődése nyomán felmerülő új munkaerőigényekkel."
A termelékenység fokozását célzó MI-termékek - mint például a Microsoft Copilot, a Google Gemini for Workspaces vagy a SAP kódolási asszisztense, hogy csak néhányat említsünk - jelentős, bár nem mindig pozitív figyelmet kaptak az elmúlt évben. Ugyanakkor az olyan vállalatok, mint az Nvidia, az IBM és mások olyan eszközökön dolgoznak, amelyek segítenek a vállalatoknak a nagy nyelvi modellek (LLM) létrehozásában, finomhangolásában és testreszabásában. Az IBM tavaly tavasszal mutatta be Watson-X platformját, míg az Nvidia konténerekben tárolt modelleket fejlesztett ki, amelyek célja az MI-alkalmazások könnyebb elkészítése és az erőfeszítések konszolidálása.
Mindezek azon az elképzelésen alapulnak, hogy az MI hatékonyabbá teszi a dolgozókat, lehetővé téve számukra, hogy több munkát végezzenek el gyorsabban és kevesebb erőforrással. Ez a koncepció vonzó lehet azon cégek számára, melyek már most is munkaerőhiánnyal küzdenek. Az igazi aggodalom azonban az, hogy a mesterséges intelligencia csökkentheti a személyzet létszámát, ezért a bejelentés az átképzésre helyezi a hangsúlyt. "A konzorciumi tagok általánosan felismerik, hogy közös erőfeszítéseik sürgetőek és fontosak az MI terjedésével az üzleti élet minden területén, valamint a családfenntartó lehetőségeket nyújtó, befogadó munkaerő kiépítésének szükségességével" - írta közleményében az IBM.
A konzorciumi tagok célja, hogy a következő 10 évben több mint 95 millió informatikai dolgozó átképzése valósuljon meg. E munkavállalók közül sokan kétségtelenül úgynevezett "prompt engineering" - vagy ahogy John Steward komikus fogalmazott: "kérdéseket feltevő fickó" - szerepkörben találják majd magukat, ahol a mesterséges intelligencia irányításához használt utasítások kidolgozásáért lesznek felelősek. De ez sem életbiztosítás, mert a kutatók nemrég felfedezték, hogy az MI ért a legjobban az MI-nek szóló utasítások megírásához.
A dolgozók átképzése egy MI által automatizált világra felelősségteljes dolognak tűnik. De ugyanazokat az adatokat, amelyeket az MI munkaerőre gyakorolt hatásának értékelésére használnak, ugyanilyen könnyen fel lehet használni annak meghatározására, hogy mely pozíciókat kell elsőként megszüntetni, és hogy milyen gyorsan lehet ezeket a szerepeket megszüntetni. Ez a béka megfőzésének tipikus esete: forró vízbe dobva az kiugrik, de ha lassan emeljük a hőmérsékletet, végül élve megfő. Az MI ugyanilyen hatással van a munkavállalókra: ha a cégek gyorsan lépnek, a rengeteg leépítés akár destabilizálhatja az egész gazdaságot. Ha viszont fokozatosan vezetik be a mesterséges intelligenciát, az érvelés szerint a dolgozóknak lesz idejük alkalmazkodni.