SG.hu

Nem csak a titkárnőt, de a vezérigazgatót is helyettesítheti az MI

A vezérigazgatók munkáját ugyanúgy elveheti az MI, mint ahogy az alkalmazottakét. A vezetés fontos, de a hatékonyság és a költségcsökkentés is.

Miközben a mesterséges intelligenciaprogramok átalakítják a munkahelyeket és milliók foglalkoztatását tehetik feleslegessé, az állandóan stresszes munkavállalók egy csoportja különösen sebezhetőnek tűnik. Ezek az alkalmazottak új piacokat elemeznek és trendeket észlelnek; mindkét feladatot egy számítógép hatékonyabban el tudná végezni. Idejük nagy részét a kollégákkal való kommunikációval töltik, amely fáradságos tevékenységet hang- és képgenerátorokkal automatizálják. Néha nehéz döntéseket kell hozniuk - és ki tudna még annál is jobban elfogulatlan lenni, mint egy gép? Végül pedig ezek a munkakörök nagyon jól fizetettek, ami azt jelenti, hogy a megszüntetésükkel járó költségmegtakarítás jelentős.

A vezérigazgatókat egyre inkább veszélyezteti az MI, akárcsak a sajtóközlemények íróit és az ügyfélszolgálati munkatársakat. A vállalatok alján lévő teljesen automatizált üzemeknek a csúcson is lehetnek megfelelőik, az un. automatizált lakosztályok. Ez nem csak egy jóslat. Néhány sikeres vállalat már nyilvánosan kísérletezni kezdett az MI vezető fogalmával, még ha ez egyelőre nagyrészt csak egy márkaépítési gyakorlat is lehet. Az MI-t körülbelül másfél éve - amióta az OpenAI 2022 novemberében bevezette a ChatGPT-t - minden vállalati probléma megoldásaként felmerül. A Szilícium-völgy tavaly 29 milliárd dollárt fektetett a generatív MI-be, és keményen dolgozik a termék értékesítésén. Az emberi gondolkodást utánzó MI még a jelenlegi kezdetleges formájában is egyre inkább megveti a lábát a bajba jutott, kevés vesztenivalóval rendelkező, erős vezetés híján lévő vállalatok körében.

"A bajba jutott vállalatoknál először az operatív vezetést váltják le, de valószínűleg megtartanak néhány embert, akik gondolkodnak” - mondta Saul J. Berman, az IBM korábbi vezető tanácsadó partnere. Összességében, mondta, "az MI által a vállalatoknál okozott változás ugyanolyan nagy vagy nagyobb lesz a magasabb stratégiai vezetési szinteken, mint az alsóbb szinteken”. Maguk a vezérigazgatók is lelkesnek tűnnek a kilátások miatt - vagy talán csak fatalisták.

Az EdX - a Harvard és az M.I.T. adminisztrátorai által létrehozott online tanulási platform, amely ma már a tőzsdén jegyzett 2U Inc. része - tavaly nyáron több száz vezérigazgatót és más vezetőket kérdezett meg a kérdésről. A válaszadókat felkérték, hogy vegyenek részt a felmérésben, és az edX szerint „egy kis pénzbeli ösztönzést” is kaptak. A válaszok megdöbbentőek voltak. A megkérdezett vezetők közel fele - 47 százaléka - azt mondta, hogy úgy véli, hogy a vezérigazgatói szerep „nagy részét” vagy „egészét” teljesen automatizálni kellene, vagy fel kellene váltania az MI-nek.


Amikor Anant Agarwal, az edX alapítója és az M.I.T. Computer Science and A.I. Lab korábbi igazgatója először látta a 47 százalékot, első reakciója az volt, hogy a vezetőknek valami egészen mást kellene mondaniuk. "Az első megérzésem az volt, hogy azt mondják: Cseréljetek le minden alkalmazottat, de engem ne” - mondta. „De mélyebben elgondolkodva én is azt mondanám, hogy egy vezérigazgató munkájának 80 százaléka helyettesíthető MI-vel.” Ez magában foglalja az írást, az elemzést és az alkalmazottak buzdítását. Még finomabban fogalmazva, ha az MI eléri azt szintet, amit az értékesítői ígérnek, demokratizálni fogja a felsővezetői munkát, még akkor is, ha közben visszaszorítja azt. „Régebben volt egy szakadék azok között, akik jól értettek a számoláshoz, és azok között, akik nem” - mondta Agarwal. „Aztán jött a számológép, és ez volt a nagy egyenlősítő. Hiszem, hogy az MI ugyanezt fogja tenni az írástudás terén is. Mindenki lehet vezérigazgató.”

A robotok szerepét már régóta belengette az irodalom. A „robotfőnök” kifejezést talán először 1939-ben használta David C. Cooke egy novellában, amely a mentorálásról és a kölcsönös támogatásról szólt. Rengeteg olyan sci-fi történetet és filmet ismerünk, amely az ember-gép kapcsolatot sötéten ábrázolja, ennek ellenére úgy tűnik, hogy az emberek perverz módon érdeklőnek az ötlet iránt. Egy 2017-es, 1000 brit munkavállaló körében végzett felmérésben, amelyet egy online könyvelőcég megbízásából készítettek, 42 százalékuk azt mondta, hogy „nyugodtan” elfogadna utasításokat egy számítógéptől. Jóval a jelenlegi MI-boom előtt Jack Ma, az Alibaba kínai e-kereskedelmi vállalat akkori vezérigazgatója azt jósolta, hogy 30 év múlva „valószínűleg egy robot lesz a Time magazin címlapján, mint a legjobb vezérigazgató”. Rámutatott, hogy a robotok gyorsabbak és racionálisabbak, mint az emberek, és nem vezérlik őket olyan érzelmek, mint a düh.


Az 5000 alkalmazottat foglalkoztató NetDragon Websoft kínai online játékgyártó vállalat 2022-ben kinevezett egy „MI-vezérigazgatót”, akit Tang Ju-nak hívnak. „Hisszük, hogy az MI a vállalatirányítás jövője” - mondta a cég alapítója, Dejian Liu, hozzátéve, hogy ez része a NetDragon „metaverzumon alapuló munkaközösségébe” való bekapcsolódásának. A nőként megszemélyesített Tang Yu nem szerepel a NetDragon vezetői csapatának online tablóján, de a vállalat a múlt hónapban bejelentette, hogy a kínai digitális humánipari fórumon elnyerte "Kína legjobb virtuális alkalmazottja az évben" címet. A díjat egy másik vezető vette át helyette. A NetDragon mesterséges intelligencia-csapata többek között teljesítményértékeléssel és mentorálással foglalkozik - állítja a vállalat.

A világ másik felén a lengyel Dictador rumgyártó cég novemberben jelentette be, hogy van egy MI vezérigazgatója, Mika. A LinkedIn-en azt írják, hogy „mentes a személyes elfogultságtól, biztosítva olyan stratégiai döntések meghozatalát, amelyek a szervezet érdekeit helyezik előtérbe”. A vezérigazgatók nemzeti szövetségének vezetői talán tudnának valamit mondani erről a tendenciáról - már csak azért is, hogy tagadják -, de a szervezet honlapján nem szerepelnek a csoporthoz kapcsolódó tényleges emberi lények. A „kapcsolatfelvétel” menüponton keresztül küldött üzenetre nem érkezett válasz.


A mesterséges intelligencia szakértők szerint egy átmenet elején vagyunk, de szerint ez természetes folyamat. "Mindig is kiszerveztük a dolgokat. Most az intelligenciát szervezzük ki” - mondta Vinay Menon, aki a Korn Ferry tanácsadó cég globális MI részlegét vezeti. Figyelmeztetett, hogy „bár lehet, hogy nem lesz szükség ugyanannyi vezetőre, de vezetésre továbbra is szükség lesz”. Egyrészt az emberek olyan módon biztosítják az elszámoltathatóságot, ahogyan a gépek nem. „Az MI-t egyesek arra használhatják, hogy megvédjék az embereket a felelősségvállalástól” - mondta Sean Earley, a Teneo vezetői tanácsadó cég ügyvezető igazgatója. „Melyik az a pont, amikor már bűnösnek kell lenni egy hibáért?”

„Soha” - ezt az álláspontot képviselte nemrégiben egy vállalat a bíróságon. Egy ügyfél pert indított az Air Canada ellen, amiért az nem adta meg a gyászhelyzetre vonatkozó árkedvezményt, amelyet a légitársaság honlapján egy chatbot ígért. Az ügyfél a panaszt bíróság elé vitte. Az Air Canada azzal érvelt védekezésében, hogy nem vonható felelősségre az ügynökei, alkalmazottai vagy képviselői - köztük egy chatbot - által nyújtott információkért. A bíró a légitársaság ellen és az utas javára döntött, de az a próbálkozás, hogy egy vállalat azzal érvel, hogy a saját mesterséges intelligenciája nem megbízható, nem sok jót ígér az MI-menedzsment csapatoknak.

Az elmúlt évben a munkahelyi MI-vel kapcsolatos viták nagy része arról szólt, hogy a dolgozók veszélyben vannak, hacsak nem építik be az új technológiát a munkájukba - természetesen anélkül, hogy hagynák, hogy a munkájukat elvégezze egy MI. Az automatizálás történelmileg veszélyezteti a munkavállalókat, miközben a befektetők és a vezetők számára előnyös. Most fordult a kocka. A kutatók úgy vélik, hogy a vezetői szintű automatizálás még az alacsonyabb szintű dolgozóknak is segíthet. "Valakinek, aki már eléggé előrehaladott karriert futott be, és már meglehetősen önmotivált, talán már nincs is szüksége emberi főnökre” - véli Phoebe V. Moore, az Essex-i Egyetem üzleti iskolájának menedzsment és a munka jövője professzora. „Ebben az esetben az önmenedzselést segítő szoftverek még fokozhatják is a dolgozók tevékenységét.”

A világjárvány felkészítette az embereket erre. Sok irodai dolgozó dolgozott otthonról 2020-ban, és még mindig elég sokan dolgoznak, legalább hetente néhány napot. A kommunikáció a kollégákkal és a vezetőkkel gépeken keresztül történik. Már csak egy kis lépés, hogy egy olyan géppel kommunikáljunk, amelynek a másik végén nincs ember. "Néhányan szeretik az emberi főnök szociális vonatkozásait” - mondta Moore. „De a Covid után sokan azzal is megbarátkoznak, hogy nincs.”

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • lovejigsaw #19
  • Cat #18
    Abból a hibás elképzelésből indulsz ki, hogy az élet értelme a munka. Nem az. Legalábbis nekem biztosan, és sok más embernek sem. Az csak egy muszáj dolog, de nagyon jól el tudom foglalni magam értelmes tevékenységgel nélküle is.
  • Kotomicuki #17
    Azért, mert még mindig nem ismerik be, hogy alapjövedelmet csak megadóztatott munkából/termelésből lehet adni - amit a "teszteken" a még dolgozók által megtermeltből biztosítanak - , de ezt munka nélkül nem lehet előállítani -> egy paradoxon az egész.

    Elhiszem, hogy ez az "alapjövedelem" vkiknek jól jönne - bebetonozná őket a legfölső, érinthetetlen kasztba és visszavonhatatlan teljhatalmat biztosítana nekik a bolygó fölött, miközben a minimum naiv tömegek elhiszik, hogy ez jó nekik - és ezért semmilyen eszköztől nem riadnak vissza ennek propagálására, de az emberiségnek és annak a fejlődésének nagyon nem tenne jót. (Gyakorlatilag egy fenntarthatatlan és a bukás szélén álló rendszert cserélnének le egy még fenntarthatatlanabbra, ezzel is előrébb hozva a pusztulást/önpusztítást.)

    Most még azért lehet tényező a tömeg, mert van vmilye (vagyona és az intézményesített választási csalások miatt eléggé elinflálódott választási joga - meg még nem áll ott a robotika, hogy a letális tömegoszlató fegyvereket a megbízóikra nézve biztonságosan kezelhesse és a tömeg munkáját átvegye), de ha ezt egy juttatásra cserélnék, akkor már csak a juttató félnek volna..., mindene és tőle függenének a tömegek, hiszen akár nem is kell(ene) adnia, ezzel kényszerítve a tömegeket olyanra, ami nem állna az érdekükben, de a pillanatnyi fönnmaradásuk érdekében el kellene fogadniuk azt..., és ez ismétlődne a tömeg, mint immár teljesen haszontalan kolonc megszüntetéséig - ami, finom lépésekben már ma is megy a színfalak mögött és az "alapjövedelem" ennek csak egy (beetető) darabja.

    Az, hogy itt tart az emberiség az sok millió ember, sok millió munkaórájába került az évezredek alatt, mindezt lerombolni/eldobni és egyik pillanatról a másikra behelyettesíteni vmi "nem dolgozóval"..., miközben pontosan azért van halálán a jelenlegi rendszer, mert túl sokat vesznek ki belőle a "nemdolgozók"...
    Ha arra nem képesek, hogy (közteherviseljenek és) tisztességes munkabért adjanak, akkor miért lennének, nagy hirtelen olyan jók, hogy eltartsák a tömegeket?! Mert a végén vkinek mégiscsak ki kell fizetnie a számlát...
  • Andrevv #16
    Ott van pl. Dél-Korea, sok a munkanelküli fiatal, ezért az állam ad nekik pénzt. Sok országban volt már időszakosan, csak éppen egyes "hülyék" nem tudnak róla. A legtöbb esetben nem is nevezik alapjövedelemnek, se UBI-nak, helyette növelik a minimalbért, aki meg nem dolgozik az kapja a szocialis segélyt, újabban "minimális felzárkóztatási jövedelem" ami szintén egyre nagyobb. Romaniában pl. már nagy probléma, hogy egyre több ember nem akar dolgozni, mert nekik bőven elég amit az állam ad, de megadják, mert ők képezik a második legnagyobb szavazóbázist a nyugdíjasok után. Aki többre vágy, az megy nyugatabbra ahol többet adnak, bár ez körülmenyesebb, nem részletezem. Miért lenne szükségem alufóliára, az rejtély...
    Utoljára szerkesztette: Andrevv, 2024.06.06. 14:15:21
  • militavia #15
    Egy ötlet, amit soha senki nem vesz komolyan. Ahol kisminta tesztet csináltak, ott sem volt siker. A sok hülye meg kész ténynek veszi ezt az egészet. LOL
  • Pityu83 #14
    Nem kell ehhez alufólia sapka az alapjövedelem az létezik már tervben és valószínű már van ahol tesztelik is.A legnagyobb baj az mikor ha valaki hisz az összeesküvés elméletekben azt lehülyézik miközben sok elméletnek nevezett összeesküvés valóra válik szép lassan.De tudom mikor az embereket arra kondicionálják,hogy ezt kinevessék vagy semmibe vegyék nekik fel sem tűnik,hogy már benne élnek vagy megvalósult.Sőt sokszor még tapsolnak is annak ami már megvalósult mert azt adják be ennek csak pozitív haszna van a negatívat meg nem is veszik tudomásul.De nekem mindegy ki mit akar hinni vagy látni az ő dolga.
  • militavia #13
    Hogy a modell, amit leírtál faszság és nem működik. Csekélység. De értem én, hogy a fóliasipkás hülyegyerekek immúnisak a valóságra.
  • Andrevv #12
    Nem beszél hülyeséget. A cél az, hogy az emberek csak fogyasztók legyenek, minden munka automatizált legyen. Mindenkinek lesz egy alapjövedelme amiért semmit nem kell tennie, vagy éppen csak egy gombot nyomogasson. A cégek tulajdonosai pedig fényűző életet élhessenek. Mi ebben olyan érthetetlen?
  • militavia #11
    Már Henry Ford is felismerte, hogy olyan árú terméket kell gyártani, amit a SAJÁT munkásai is megengedhettek maguknak.
    Az, hogy valami 100+ évvel később annyira hülye, hogy ezt nem ismeri fel, az régen elbuktatja a cégét, mire ősszejönne a fóliasipkás terv.

    Persze aki egy luxus kocsit rak össze, annak nem telik rá, de a full mass consumer termékek erről szólnak.
    Utoljára szerkesztette: militavia, 2024.06.05. 09:36:02
  • Kotomicuki #10
    De igazából a nagytőkés tényleg nem jut el addig, hogy a neki dolgozók a - jobb esetben valódi értéket előállító - gyárának a termékeinek a vásárlói is egyben és a humán munkaerő leépítésével (számban, bérezésben, jogokban, stb.) csak a saját pozícióját gyengíti, ami vészesen közeleg ahhoz a ponthoz, ahonnan már nem lehet visszatérni a "régi", még működőképes társadalmi felálláshoz, helyette összeomlik a "rendszer" és mindent maga alá temet, mert a szabadjára engedett kapzsiság és önzés olyan mértékű pusztítás végez a körforgásban, ami magát, ezt az ökoszisztémát semmisíti meg, annak minden alkotóelemével, amibe beletartozik a túl gazdag is...

    Igen, van bunker, meg benne évekre való ellátmány, de ez egy idilli állapot "leírása" és mint azt az életből már tudjuk, mindig történik vmi gebasz, vagy elmúlnak azok az évek és utána..., amire nem hinném, hogy a bunkerlakókat felkészítették, vagy ő önjelöltségeik készen állnak ezen kihívások leküzdésére. De akkor már túl késő lesz beismerni, hogy elbaxták..., ezt is.