SG.hu
Jensen Huang szerint az európaiak nem vesznek elég GPU-t
Az európai nemzeteknek többet kell befektetniük a mesterséges intelligenciába, ha csökkenteni akarják a lemaradást az USA és Kína között - mondta Jensen Huang, az Nvidia vezérigazgatója Koppenhágában tett látogatásán, ahol felavatták Dánia új Gefion szuperszámítógépét.
"Az EU-nak fel kell gyorsítania a mesterséges intelligencia terén elért haladást” - mondta. "Minden országban ébredezik a felismerés, hogy az adat nemzeti erőforrás”. Huang természetesen úgy véli, hogy a szakadék áthidalásának eszköze az MI-infrastruktúra, konkrétan az Nvidia GPU-k. "Melyik ország engedheti meg magának, hogy ne rendelkezzen ezzel az infrastruktúrával?” - tette fel a kérdést újságírói találkozó során. "Ahogy minden ország felismerte, hogy szükség van kommunikációra, közlekedésre, egészségügyre, alapvető infrastruktúrára, úgy minden ország alapvető infrastruktúrája biztosan a mesterséges intelligencia gyártása kell, hogy legyen”.
A nagyjából 30 perces beszélgetés során Jensen dicsérte a generatív mesterséges intelligencia technológiákban rejlő lehetőségeket az új technológiák fejlesztésének előmozdítására, különösen a biológia és a gyógyszerkutatás területén - ez a dán gyógyszeripari óriás Novo Nordisk egyik fő célja, amely a Gefion telepítését finanszírozza. "A számítógéppel támogatott gyógyszerkutatás korszakának még ebben az évtizedben el kell jönnie” - mondta Huang.
A dán istennőről elnevezett rendszer az Nvidia közel kétéves DGX H100 SuperPOD architektúráján alapul, és 191 csomópontot tartalmaz, amelyek összesen 1528 H100 GPU-t tartalmaznak. Hagyományos szuperszámítógépeket tekintve a rendszer a világ 20 legerősebb rendszere között van, legalábbis papíron mindenképpen. A 102 petaFLOPS-os FP64 csúcsteljesítményével a rendszer a 14. helyen álló Perlmutter és az Nvidia saját Selene szuperszámítógépe között foglal helyet a Top500 legfrissebb rangsorának 15. helyén. A Gefiont azonban Dánia "legnagyobb szuverén MI-szuperszámítógépeként” hirdetik, ami azt jelenti, hogy valószínűleg sokkal több időt tölt majd jóval kisebb pontosságú számításokkal. Az FP8-as szinten a gép nagyjából 6 exaFLOPS MI-teljesítménnyel büszkélkedhet, bár a képzéshez a rendszer valószínűleg inkább 16 bites adattípusokat használ. Ezzel a pontossággal a rendszer még mindig elég erős, 1,5 exaFLOPS rendszerteljesítményt biztosít.
A gépet a Novo Nordisk által támogatott Danish Center for AI Innovation (Dán Mesterséges Intelligencia Innovációs Központ) üzemelteti majd, és a kvantumszámítástól kezdve a fertőző betegségeken át az éghajlatváltozásig és az élelmiszerbiztonságig mindenféle dolgot tanulmányozni fognak vele. Az Nvidia számára a rendszer a jelek szerint egyfajta reklámot jelent más európai nemzeteknek a „szuverén mesterséges intelligencia” értékéről. "Egy szuperszámítógép nemzeti földön való elhelyezése alapot nyújt az országok számára, hogy saját infrastruktúrájukat használják, miközben olyan MI-modelleket és alkalmazásokat építenek, amelyek tükrözik egyedi kultúrájukat és nyelvüket” - írta a GPU-óriás egy blogbejegyzésben.
Huang azért fektet nagy hangsúlyt Európára, mert az Nvidia egyre csökkenő kilátásokkal néz szembe Kínában az USA által indított kereskedelmi háború miatt. Az Nvidia évek óta nem adhatja el Kínába a legerősebb GPU-it, pedig sokat dolgoztak azért, hogy megfeleljenek az amerikai exportszabályoknak. Többek között többször is olyan speciális gyorsítókat fejlesztettek ki, amelyeket úgy terveztek, hogy éppen az amerikai Kereskedelmi Minisztérium teljesítménykorlátjai alatt maradjanak. De ezeket a teljesítménykorlátokat nyilvánvalóan nem fogják indexálni, ami azt jelenti, hogy ahogy a hazai alternatívák felzárkóznak, az Nvidia versenyképessége Kínában előbb-utóbb erodálódni fog. Sőt, az USA még szigorúbb korlátozásokat vezethet be a GPU-k Kínában történő értékesítésére, miután a héten kiderült, hogy a Huawei a szankciókat megszegve hátsó csatornákon keresztül a TSMC-nél gyártotta le saját fejlesztésű chipjeit.
"Az EU-nak fel kell gyorsítania a mesterséges intelligencia terén elért haladást” - mondta. "Minden országban ébredezik a felismerés, hogy az adat nemzeti erőforrás”. Huang természetesen úgy véli, hogy a szakadék áthidalásának eszköze az MI-infrastruktúra, konkrétan az Nvidia GPU-k. "Melyik ország engedheti meg magának, hogy ne rendelkezzen ezzel az infrastruktúrával?” - tette fel a kérdést újságírói találkozó során. "Ahogy minden ország felismerte, hogy szükség van kommunikációra, közlekedésre, egészségügyre, alapvető infrastruktúrára, úgy minden ország alapvető infrastruktúrája biztosan a mesterséges intelligencia gyártása kell, hogy legyen”.
A nagyjából 30 perces beszélgetés során Jensen dicsérte a generatív mesterséges intelligencia technológiákban rejlő lehetőségeket az új technológiák fejlesztésének előmozdítására, különösen a biológia és a gyógyszerkutatás területén - ez a dán gyógyszeripari óriás Novo Nordisk egyik fő célja, amely a Gefion telepítését finanszírozza. "A számítógéppel támogatott gyógyszerkutatás korszakának még ebben az évtizedben el kell jönnie” - mondta Huang.
A dán istennőről elnevezett rendszer az Nvidia közel kétéves DGX H100 SuperPOD architektúráján alapul, és 191 csomópontot tartalmaz, amelyek összesen 1528 H100 GPU-t tartalmaznak. Hagyományos szuperszámítógépeket tekintve a rendszer a világ 20 legerősebb rendszere között van, legalábbis papíron mindenképpen. A 102 petaFLOPS-os FP64 csúcsteljesítményével a rendszer a 14. helyen álló Perlmutter és az Nvidia saját Selene szuperszámítógépe között foglal helyet a Top500 legfrissebb rangsorának 15. helyén. A Gefiont azonban Dánia "legnagyobb szuverén MI-szuperszámítógépeként” hirdetik, ami azt jelenti, hogy valószínűleg sokkal több időt tölt majd jóval kisebb pontosságú számításokkal. Az FP8-as szinten a gép nagyjából 6 exaFLOPS MI-teljesítménnyel büszkélkedhet, bár a képzéshez a rendszer valószínűleg inkább 16 bites adattípusokat használ. Ezzel a pontossággal a rendszer még mindig elég erős, 1,5 exaFLOPS rendszerteljesítményt biztosít.
A gépet a Novo Nordisk által támogatott Danish Center for AI Innovation (Dán Mesterséges Intelligencia Innovációs Központ) üzemelteti majd, és a kvantumszámítástól kezdve a fertőző betegségeken át az éghajlatváltozásig és az élelmiszerbiztonságig mindenféle dolgot tanulmányozni fognak vele. Az Nvidia számára a rendszer a jelek szerint egyfajta reklámot jelent más európai nemzeteknek a „szuverén mesterséges intelligencia” értékéről. "Egy szuperszámítógép nemzeti földön való elhelyezése alapot nyújt az országok számára, hogy saját infrastruktúrájukat használják, miközben olyan MI-modelleket és alkalmazásokat építenek, amelyek tükrözik egyedi kultúrájukat és nyelvüket” - írta a GPU-óriás egy blogbejegyzésben.
Huang azért fektet nagy hangsúlyt Európára, mert az Nvidia egyre csökkenő kilátásokkal néz szembe Kínában az USA által indított kereskedelmi háború miatt. Az Nvidia évek óta nem adhatja el Kínába a legerősebb GPU-it, pedig sokat dolgoztak azért, hogy megfeleljenek az amerikai exportszabályoknak. Többek között többször is olyan speciális gyorsítókat fejlesztettek ki, amelyeket úgy terveztek, hogy éppen az amerikai Kereskedelmi Minisztérium teljesítménykorlátjai alatt maradjanak. De ezeket a teljesítménykorlátokat nyilvánvalóan nem fogják indexálni, ami azt jelenti, hogy ahogy a hazai alternatívák felzárkóznak, az Nvidia versenyképessége Kínában előbb-utóbb erodálódni fog. Sőt, az USA még szigorúbb korlátozásokat vezethet be a GPU-k Kínában történő értékesítésére, miután a héten kiderült, hogy a Huawei a szankciókat megszegve hátsó csatornákon keresztül a TSMC-nél gyártotta le saját fejlesztésű chipjeit.