SG.hu
Nagyon mást mond az uniós szabályozóknak és a befektetőknek a Deutsche Telekom
A Connect Europe, az EU távközlési lobbistái gyakran mondják a döntéshozóknak, hogy az iparág szenved, de a Deutsche Telekom a várakozásokat meghaladó eredményekkel büszkélkedhet. "Az Atlanti-óceán mindkét partján virágzunk” - mondta a DT vezérigazgatója a befektetőknek.
A Connect Europe lobbicsoport többször is elmondta az uniós döntéshozóknak, hogy az európai távközlési ágazatnak nincs pénze az infrastruktúrába való beruházásra. Eközben a Connect Europe tagja, a DT „erősebb, mint valaha”, és „nehéz velük versenyezni” - olvasható a cég vezérigazgatója, Timotheus Höttges által a befektetőkkel tartott találkozón bemutatott diákon. A DT Európa egyik leggyorsabban növekvő távközlési vállalata, és tovább tud növekedni - mondta a találkozón Yvette Dominique Leroy, a vállalat Európáért felelős igazgatósági tagja. A vállalat „folyamatosan befektetett az üvegszálakba és az 5G-be” - mondta.
A két érvelés összhangban van - véli a DT egyik vezető képviselője. "Az Európai Bizottság, Enrico Letta, Mario Draghi, valamint az elemzők számadatai megegyeznek abban, hogy az uniós távközlési ágazat jelenleg nem képes eleget befektetni a hálózatokba a gyenge tőkemegtérülés miatt” - mondta Maarit Palovirta, a Connect Europe vezető szabályozási ügyekért felelős igazgatója. Ez egy történelmi, az egész ágazatra kiterjedő tendencia, amelyet nem befolyásol egy-egy szolgáltató jó teljesítménye” - tette hozzá.
A Connect Europe többször is felszólított az ágazat uniós szintű deregulációjára, hogy áthidalja a „beruházási szakadékot” az EU 2030-ig szóló digitális évtizedre vonatkozó céljainak elérése érdekében. A Bizottság egyik tanulmánya 174 és 200 milliárd euró közöttire becsülte a „hiányt”, és a Bizottság a februári fehér könyvében támogatni látszott a deregulációt. A magas rangú képviselő rámutatott a DT amerikai tevékenységére, mint a pénzügyi eredmények egyik hajtóerejére, ahol a DT 52%-os tulajdonrésszel rendelkezik a T-Mobile-ban, amely a három legnagyobb mobilhálózat-üzemeltető egyike az országban. "A DT teljes bevétele 60-70%-ban az Egyesült Államokból származik, és ez lehetőséget ad arra, hogy az EU-ban is megmozgassuk az izmainkat” - mondta a vezető képviselő. De a cég tevékenysége Európában is nyereséges. A DT éves jelentése szerint 2023-ban a kamatok, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményük (EBITDA) Németországban 10,2 milliárd euró, Európa többi részén pedig 4,1 milliárd euró volt.
A Connect Europe többször elmondta az uniós döntéshozóknak, hogy a politika által szorgalmazott verseny túlzott, és hogy az iparág széttagoltsága negatívan befolyásolja a távközlési vállalatok eredményeit, amelyeknek néha egyetlen választási lehetőségük a nemzeti piacokról való kivonulás. Ezért az új uniós mandátumra vonatkozó szeptemberi politikai menetrendben felszólították az uniós döntéshozókat, hogy minimalizálják az előzetes szabályok mennyiségét, és az EU távközlési kódex (EECC) felülvizsgálata során inkább az utólagos versenyfelügyeletre összpontosítsanak. (Az amerikai versenyjog megközelítés az ex post, azaz a szabályozó csak versenyjogi probléma esetén avatkozik be, az európai pedig az ex ante, azaz a probléma lehetősége elég a bevatkozáshoz. Ezért érzik az amerikaiak azt, hogy az európaiak büntetik az ő szolgáltatóikat, és bár a két megközelítés közötti különbség csökken, az amerikaiak azt szeretnék, ha az egészet törölnék.)
Leroy szerint azonban a DT jelenleg nem akar kivonulni az európai országokból. A DT Németországon kívül hét uniós országban van jelen: Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Ausztriában, Lengyelországban, Horvátországban, Magyarországon és Szlovákiában, de két nyugat-balkáni országban is működik, Észak-Macedóniában és Montenegróban. "Miközben a DT nyereséget termel az EU-ban és az európai piacokon, aggódik amiatt, ami az iparág többi részével történik Európában" - mondta a DT vezető képviselője. A Vodafone 2023-ban kivonult Spanyolországból és Olaszországból, a Telecom Italia pedig két vállalatra bontotta olaszországi infrastrukturális és mobil tevékenységét, az előbbit eladva az amerikai KKR magántőkealapnak.
A DT „jól teljesít azokban az országokban, ahol három mobilszolgáltató van” - mondta. A DT 2022-ben elhagyta Hollandiát, és jelenleg a romániai üzletágát is felszámolja - tette hozzá. A „három mobilhálózat-üzemeltető” körüli vita része a Bizottság és az inkumbens távközlési szolgáltatók közötti konszolidációs vitának, akik szerint ez a megfelelő szám a verseny biztosításához a nemzeti piacokon. (Egyesek szerint a három szolgáltató az oligopol piac, ahol a szereplők egyeztetni tudnak egymással, mások szerint az már versenypiac.) Margrethe Vestager tízéves versenypolitikai biztosi tevékenysége alatt az uniós hatóság legtöbb döntése azt az alapelvet követte, hogy egy adott országban a szolgáltatók előnyös száma négy. "A négy mobilszolgáltatóval rendelkező országokban alacsonyabb az egy felhasználóra jutó tőkekiadási szint, mint a három mobilszolgáltatóval rendelkező európai országokban” - mondta a vezető képviselő, utalva a Bizottság júniusban közzétett versenyjelentésére.
A Bizottság jelentése azonban megállapította, hogy „nagyon óvatosan kell eljárni az ilyen következtetések levonásakor”, mivel a három mobilszolgáltatóval rendelkező országok kisebb piacok, kevesebb felhasználóval, ami befolyásolja a beruházási költségeket. "Természetes, hogy egy olyan szolgáltató, mint a DT olyan piaci struktúrára törekszik, amelyben nagyon kevés szolgáltató van, hogy nagyobb részesedést szerezzen a piaci bevételekből” - mondta Pinar Serdengecti, az Európai Versenyképes Távközlési Szövetség (ECTA) verseny- és szabályozási igazgatója. A "három-négy vita" nem szól a DT-nek az uniós jólétre és versenyképességre gyakorolt hatásáról - mondta Serdengecti. "Például az üvegszál kiépítettség Németországban az egyik legrosszabb Európában, és gyakorlatilag nem létezik az Egyesült Államokban” - mondta.
A négy mobilhálózat-üzemeltetővel rendelkező piacokon a fogyasztói árak 7%-9%-kal alacsonyabbak, mint a három mobilhálózat-üzemeltetővel rendelkező piacokon - áll a bizottsági jelentésben. Németországban az üvegszálas hálózat kiépítettsége 2024-ben 30% alatt van, szemben a franciaországi 82%-kal, a ciprusi 77%-kal és a 64%-os uniós átlaggal - közölte a Bizottság. A T-Mobile nemrégiben jelentette be, hogy a KKR-rel közös vállalatot hoz létre az üvegszál kiépítésére 2024 júliusában.
A távközlési ágazat azt szorgalmazza, hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a távközlési vállalatokra és az amerikai tech-cégekre, mivel a két iparág konvergál. Érveik között szerepel, hogy az amerikaiak olyan felhőszolgáltatásokat nyújtanak, amelyekre a távközlési szolgáltatóknak szükségük van szolgáltatásaik digitalizálásához. Leroy a befektetők előtt pozitív fejleményként mutatta be a felhőalapúvá válást, amelyből a DT nagy hasznot fog húzni. "Sokkal inkább felhőbe akarjuk helyezni a hálózatunkat és az informatikánkat” - mondta, hozzátéve, hogy a felhőbe helyezést 40%-ról 70%-ra kell növelni.
Az ilyen szabályozási játéktérre vonatkozó felhívások azonban a távközlési szolgáltatók protekcionizmusának felelnek meg, mondta Daniel Friedlaender, a CCIA Europe vezető alelnöke és vezetője. A távközlési szolgáltatóknak nem kellene „szabályozói beavatkozást követelniük, mivel ez mindenkinél nagyobb kárt okozna nekik” - mondta.
A Connect Europe lobbicsoport többször is elmondta az uniós döntéshozóknak, hogy az európai távközlési ágazatnak nincs pénze az infrastruktúrába való beruházásra. Eközben a Connect Europe tagja, a DT „erősebb, mint valaha”, és „nehéz velük versenyezni” - olvasható a cég vezérigazgatója, Timotheus Höttges által a befektetőkkel tartott találkozón bemutatott diákon. A DT Európa egyik leggyorsabban növekvő távközlési vállalata, és tovább tud növekedni - mondta a találkozón Yvette Dominique Leroy, a vállalat Európáért felelős igazgatósági tagja. A vállalat „folyamatosan befektetett az üvegszálakba és az 5G-be” - mondta.
A két érvelés összhangban van - véli a DT egyik vezető képviselője. "Az Európai Bizottság, Enrico Letta, Mario Draghi, valamint az elemzők számadatai megegyeznek abban, hogy az uniós távközlési ágazat jelenleg nem képes eleget befektetni a hálózatokba a gyenge tőkemegtérülés miatt” - mondta Maarit Palovirta, a Connect Europe vezető szabályozási ügyekért felelős igazgatója. Ez egy történelmi, az egész ágazatra kiterjedő tendencia, amelyet nem befolyásol egy-egy szolgáltató jó teljesítménye” - tette hozzá.
A Connect Europe többször is felszólított az ágazat uniós szintű deregulációjára, hogy áthidalja a „beruházási szakadékot” az EU 2030-ig szóló digitális évtizedre vonatkozó céljainak elérése érdekében. A Bizottság egyik tanulmánya 174 és 200 milliárd euró közöttire becsülte a „hiányt”, és a Bizottság a februári fehér könyvében támogatni látszott a deregulációt. A magas rangú képviselő rámutatott a DT amerikai tevékenységére, mint a pénzügyi eredmények egyik hajtóerejére, ahol a DT 52%-os tulajdonrésszel rendelkezik a T-Mobile-ban, amely a három legnagyobb mobilhálózat-üzemeltető egyike az országban. "A DT teljes bevétele 60-70%-ban az Egyesült Államokból származik, és ez lehetőséget ad arra, hogy az EU-ban is megmozgassuk az izmainkat” - mondta a vezető képviselő. De a cég tevékenysége Európában is nyereséges. A DT éves jelentése szerint 2023-ban a kamatok, adózás, értékcsökkenés és amortizáció előtti eredményük (EBITDA) Németországban 10,2 milliárd euró, Európa többi részén pedig 4,1 milliárd euró volt.
A Connect Europe többször elmondta az uniós döntéshozóknak, hogy a politika által szorgalmazott verseny túlzott, és hogy az iparág széttagoltsága negatívan befolyásolja a távközlési vállalatok eredményeit, amelyeknek néha egyetlen választási lehetőségük a nemzeti piacokról való kivonulás. Ezért az új uniós mandátumra vonatkozó szeptemberi politikai menetrendben felszólították az uniós döntéshozókat, hogy minimalizálják az előzetes szabályok mennyiségét, és az EU távközlési kódex (EECC) felülvizsgálata során inkább az utólagos versenyfelügyeletre összpontosítsanak. (Az amerikai versenyjog megközelítés az ex post, azaz a szabályozó csak versenyjogi probléma esetén avatkozik be, az európai pedig az ex ante, azaz a probléma lehetősége elég a bevatkozáshoz. Ezért érzik az amerikaiak azt, hogy az európaiak büntetik az ő szolgáltatóikat, és bár a két megközelítés közötti különbség csökken, az amerikaiak azt szeretnék, ha az egészet törölnék.)
Leroy szerint azonban a DT jelenleg nem akar kivonulni az európai országokból. A DT Németországon kívül hét uniós országban van jelen: Horvátországban, Csehországban, Görögországban, Ausztriában, Lengyelországban, Horvátországban, Magyarországon és Szlovákiában, de két nyugat-balkáni országban is működik, Észak-Macedóniában és Montenegróban. "Miközben a DT nyereséget termel az EU-ban és az európai piacokon, aggódik amiatt, ami az iparág többi részével történik Európában" - mondta a DT vezető képviselője. A Vodafone 2023-ban kivonult Spanyolországból és Olaszországból, a Telecom Italia pedig két vállalatra bontotta olaszországi infrastrukturális és mobil tevékenységét, az előbbit eladva az amerikai KKR magántőkealapnak.
A DT „jól teljesít azokban az országokban, ahol három mobilszolgáltató van” - mondta. A DT 2022-ben elhagyta Hollandiát, és jelenleg a romániai üzletágát is felszámolja - tette hozzá. A „három mobilhálózat-üzemeltető” körüli vita része a Bizottság és az inkumbens távközlési szolgáltatók közötti konszolidációs vitának, akik szerint ez a megfelelő szám a verseny biztosításához a nemzeti piacokon. (Egyesek szerint a három szolgáltató az oligopol piac, ahol a szereplők egyeztetni tudnak egymással, mások szerint az már versenypiac.) Margrethe Vestager tízéves versenypolitikai biztosi tevékenysége alatt az uniós hatóság legtöbb döntése azt az alapelvet követte, hogy egy adott országban a szolgáltatók előnyös száma négy. "A négy mobilszolgáltatóval rendelkező országokban alacsonyabb az egy felhasználóra jutó tőkekiadási szint, mint a három mobilszolgáltatóval rendelkező európai országokban” - mondta a vezető képviselő, utalva a Bizottság júniusban közzétett versenyjelentésére.
A Bizottság jelentése azonban megállapította, hogy „nagyon óvatosan kell eljárni az ilyen következtetések levonásakor”, mivel a három mobilszolgáltatóval rendelkező országok kisebb piacok, kevesebb felhasználóval, ami befolyásolja a beruházási költségeket. "Természetes, hogy egy olyan szolgáltató, mint a DT olyan piaci struktúrára törekszik, amelyben nagyon kevés szolgáltató van, hogy nagyobb részesedést szerezzen a piaci bevételekből” - mondta Pinar Serdengecti, az Európai Versenyképes Távközlési Szövetség (ECTA) verseny- és szabályozási igazgatója. A "három-négy vita" nem szól a DT-nek az uniós jólétre és versenyképességre gyakorolt hatásáról - mondta Serdengecti. "Például az üvegszál kiépítettség Németországban az egyik legrosszabb Európában, és gyakorlatilag nem létezik az Egyesült Államokban” - mondta.
A négy mobilhálózat-üzemeltetővel rendelkező piacokon a fogyasztói árak 7%-9%-kal alacsonyabbak, mint a három mobilhálózat-üzemeltetővel rendelkező piacokon - áll a bizottsági jelentésben. Németországban az üvegszálas hálózat kiépítettsége 2024-ben 30% alatt van, szemben a franciaországi 82%-kal, a ciprusi 77%-kal és a 64%-os uniós átlaggal - közölte a Bizottság. A T-Mobile nemrégiben jelentette be, hogy a KKR-rel közös vállalatot hoz létre az üvegszál kiépítésére 2024 júliusában.
A távközlési ágazat azt szorgalmazza, hogy ugyanazok a szabályok vonatkozzanak a távközlési vállalatokra és az amerikai tech-cégekre, mivel a két iparág konvergál. Érveik között szerepel, hogy az amerikaiak olyan felhőszolgáltatásokat nyújtanak, amelyekre a távközlési szolgáltatóknak szükségük van szolgáltatásaik digitalizálásához. Leroy a befektetők előtt pozitív fejleményként mutatta be a felhőalapúvá válást, amelyből a DT nagy hasznot fog húzni. "Sokkal inkább felhőbe akarjuk helyezni a hálózatunkat és az informatikánkat” - mondta, hozzátéve, hogy a felhőbe helyezést 40%-ról 70%-ra kell növelni.
Az ilyen szabályozási játéktérre vonatkozó felhívások azonban a távközlési szolgáltatók protekcionizmusának felelnek meg, mondta Daniel Friedlaender, a CCIA Europe vezető alelnöke és vezetője. A távközlési szolgáltatóknak nem kellene „szabályozói beavatkozást követelniük, mivel ez mindenkinél nagyobb kárt okozna nekik” - mondta.