SG.hu
Az IT-cégek szerint a távmunka betiltása nem megoldás
Az Amazon szerint a dolgozóknak az irodában kell lenniük. A Szilícium-völgy nagy része nem ért egyet.
Mint arról beszámoltunk, az Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy ötnapos irodai munkavégzésre vonatkozó szigorú utasítást adott ki. Világszerte több mint 300 000 alkalmazottjukkal közölték, hogy 2025 elejétől vissza kell térniük a hagyományos ötnapos munkahétre, ami az eddigi legszigorúbb visszatérési politika a nagy technológiai cégcsoportok között. "A világjárvány előtt nem volt magától értetődő, hogy az emberek heti két napot távolról dolgozhattak, és ez a jövőben is így lesz” - írta Jassy a személyzeti feljegyzésben. Ezzel Jassy - aki 1997 óta dolgozik az Amazonnál, segített megalapítani az Amazon Web Services-t, és 2021 közepén váltotta az alapító Jeff Bezost a vezérigazgatói poszton - egyre több olyan vezetőnek mutat példát, akik az irodába való teljes visszatérést szorgalmazzák, köztük Jamie Dimon a JPMorgan Chase-nél és Elon Musk a Teslánál.
Bár az Amazon álláspontja kevésbé drákói, mint Muské - aki 2022-ben azt mondta a Tesla munkatársainak, hogy ha nem tartózkodnak az irodában legalább heti 40 órát, akkor „mehetnek máshova dolgozni” -, ez a politika nem egyezik az Amazon riválisaival. A Flex Index nevű szoftvercég 2670 vállalat politikáját elemezte, és szerintük a 25 000-nél több alkalmazottal rendelkező technológiai cégeknek mindössze 3 százaléka tért vissza az ötnapos irodában töltött időhöz. Közel háromnegyedük strukturált hibrid mintát követ, 23 százalékuk pedig teljesen rugalmas feltételeket kínál. Az Apple, az Alphabet, a Meta és a Microsoft azok közé tartozik, amelyek - legalábbis egyelőre - a hibrid munkarend mellett döntöttek, de még ezeknek az enyhébb irányelveknek is többszöri átdolgozására került sor, és a dolgozók folyamatosan ellenálltak.
Mark Zuckerberg 2020-ban azt mondta, hogy a Facebook "a távmunka terén irányt mutató vállalat” lesz, mindazonáltal tavaly a 70 000 alkalmazott majdnem mindegyikét visszahívta az irodába legalább heti három napra. A Google humánerőforrás-vezetője tavaly júniusban közölte a munkatársakkal, hogy a teljes távmunka „csak kivételesen” lesz engedélyezett. Hozzátette, hogy az irodai jelenlétet a munkatársak azonosító kártyáin keresztül fogják ellenőrizni, és ez a teljesítményértékelésben és az előléptetésekben is szerepet fog játszani. Az Apple 2022-ben fokozatosan egyre több napi bejárást várt el: márciusban egy nappal kezdte, majd augusztusra háromra növelte a számot, annak ellenére, hogy 160 000 dolgozónak ez nagyon nem tetszett. Még a Zoom is, amelynek szoftvere nagyban elősegítette a távmunka kezdeti fellendülését a világjárvány idején, tavaly augusztusban azt mondta, hogy az irodától 50 mérföldes körzetben élő alkalmazottaknak legalább heti két napot be kell jönniük.
Az Amazon január másodikán kezdődő keményvonalas kísérletét szorosan nyomon követi a többi vezető. Jassy azt mondta, hogy a többi vezérigazgató, akikkel beszélt hasonlóan vélekedett a távmunkáról, és „gyakorlatilag mindegyikük” azt akarta, hogy a munkatársak teljes munkaidőben bentről dolgozzanak. A T-Mobile vezérigazgatója, Mike Sievert arra ösztönözte a rivális vállalatokat, hogy a munkatársaikat hozzák vissza az irodába. Sokan azonban még mindig óvakodnak a törékeny fegyverszünet felrúgásától, és a hibrid szerződéseket előnynek tekintik a fiatal mérnöki és programozói tehetségek, valamint a változatosabb hátterű jelöltek toborzásában, akik számára a rugalmasság gyakran prioritást élvez.
Prithwiraj Choudhury, a Harvard Business School professzora szerint: „Bármely vállalat, amely erőszakos, felülről lefelé irányuló bejárási politikát folytat, elveszíti a legjobb teljesítményt nyújtók egy részét, mert azoknak mindig vannak egyéb lehetőségeik.” A Pennsylvaniai Egyetem kutatása megállapította, hogy a technológiai cégeknél a távmunkahelyek 15 százalékkal több női jelentkezőt, és 33 százalékkal több az ágazatban alulreprezentált kisebbséget vonzottak.
Az Amazon néhány munkatársa az interneten öntötte ki világfájdalmát. Egyikük a LinkedIn-en azt írta, hogy új állást keres, és az ötnapos bejárást „szerencsétlennek nevezte, mert engem a megélhetés érdekel, nem pedig az élőszereplős irodai politika és a magamutogatás”. Mindazonáltal aligha van kilátás arra, hogy a vállalat meghátráljon. Jassy a politikát azon intézkedések középpontjába helyezte, amelyek célja az Amazon hírhedten kemény munkakultúrájának újjáélesztése, amelyet Bezos a kezdeti években erőltetett. Bezos egyik kiválasztott neve a vállalat számára a Relentless.com volt (jelentése irgalmatlan, könyörtelen), és a domain még ma is az Amazon.com-ra irányul.
"Nem nyilvánvaló, hogy az Amazon miért teszi ezt” - mondta Nicholas Bloom, a Stanford Egyetem közgazdászprofesszora. "Ha a társaság létszámcsökkentést akar elérni, akkor ez egy módja ennek - de az a csoport, amely távozni fog, a magasan teljesítők lesznek.” Bloom hozzátette, hogy az Amazon váltását részben a Stanford Business School kutatása is alátámaszthatja, amely szerint a dolgozók innovatívabbak és kreatívabbak a személyes megbeszéléseken, bár megjegyezte, hogy ez „nem jelenti azt, hogy minden nap be kell menni”. Saját, júliusban közzétett kutatásai szerint a hibrid munka nem kevésbé produktív, mint a teljesen személyes munkavégzés - bár a teljesen távoli munkavégzés körülbelül 10 százalékos termelékenységcsökkenéssel járt.
Az alkalmazottakat visszaterelni akaró vezetőket felbátorította a szigorodó munkaerőpiac, mivel a pandémiát követő felvételi boom lecsengésével az erőviszonyok a munkaadók felé tolódtak el. A technológiai vállalatok 2023-ban 263 000 munkahelyet szüntettek meg, és idén további tízezrek követték őket. Ha az Amazon sikerrel jár, a hozzáállása szélesebb körben elterjedhet. "Még nem rögzültek a Covid utáni munkakörülmények” - mondta David D'Souza, a CIPD, a brit HR-szakmai szervezet tagsági igazgatója. "Valahányszor egy olyan kiemelt vállalat, mint az Amazon, ilyen döntést hoz, az más szervezetekben is hasonló vitákat indít el”.
Mint arról beszámoltunk, az Amazon vezérigazgatója, Andy Jassy ötnapos irodai munkavégzésre vonatkozó szigorú utasítást adott ki. Világszerte több mint 300 000 alkalmazottjukkal közölték, hogy 2025 elejétől vissza kell térniük a hagyományos ötnapos munkahétre, ami az eddigi legszigorúbb visszatérési politika a nagy technológiai cégcsoportok között. "A világjárvány előtt nem volt magától értetődő, hogy az emberek heti két napot távolról dolgozhattak, és ez a jövőben is így lesz” - írta Jassy a személyzeti feljegyzésben. Ezzel Jassy - aki 1997 óta dolgozik az Amazonnál, segített megalapítani az Amazon Web Services-t, és 2021 közepén váltotta az alapító Jeff Bezost a vezérigazgatói poszton - egyre több olyan vezetőnek mutat példát, akik az irodába való teljes visszatérést szorgalmazzák, köztük Jamie Dimon a JPMorgan Chase-nél és Elon Musk a Teslánál.
Bár az Amazon álláspontja kevésbé drákói, mint Muské - aki 2022-ben azt mondta a Tesla munkatársainak, hogy ha nem tartózkodnak az irodában legalább heti 40 órát, akkor „mehetnek máshova dolgozni” -, ez a politika nem egyezik az Amazon riválisaival. A Flex Index nevű szoftvercég 2670 vállalat politikáját elemezte, és szerintük a 25 000-nél több alkalmazottal rendelkező technológiai cégeknek mindössze 3 százaléka tért vissza az ötnapos irodában töltött időhöz. Közel háromnegyedük strukturált hibrid mintát követ, 23 százalékuk pedig teljesen rugalmas feltételeket kínál. Az Apple, az Alphabet, a Meta és a Microsoft azok közé tartozik, amelyek - legalábbis egyelőre - a hibrid munkarend mellett döntöttek, de még ezeknek az enyhébb irányelveknek is többszöri átdolgozására került sor, és a dolgozók folyamatosan ellenálltak.
Mark Zuckerberg 2020-ban azt mondta, hogy a Facebook "a távmunka terén irányt mutató vállalat” lesz, mindazonáltal tavaly a 70 000 alkalmazott majdnem mindegyikét visszahívta az irodába legalább heti három napra. A Google humánerőforrás-vezetője tavaly júniusban közölte a munkatársakkal, hogy a teljes távmunka „csak kivételesen” lesz engedélyezett. Hozzátette, hogy az irodai jelenlétet a munkatársak azonosító kártyáin keresztül fogják ellenőrizni, és ez a teljesítményértékelésben és az előléptetésekben is szerepet fog játszani. Az Apple 2022-ben fokozatosan egyre több napi bejárást várt el: márciusban egy nappal kezdte, majd augusztusra háromra növelte a számot, annak ellenére, hogy 160 000 dolgozónak ez nagyon nem tetszett. Még a Zoom is, amelynek szoftvere nagyban elősegítette a távmunka kezdeti fellendülését a világjárvány idején, tavaly augusztusban azt mondta, hogy az irodától 50 mérföldes körzetben élő alkalmazottaknak legalább heti két napot be kell jönniük.
Az Amazon január másodikán kezdődő keményvonalas kísérletét szorosan nyomon követi a többi vezető. Jassy azt mondta, hogy a többi vezérigazgató, akikkel beszélt hasonlóan vélekedett a távmunkáról, és „gyakorlatilag mindegyikük” azt akarta, hogy a munkatársak teljes munkaidőben bentről dolgozzanak. A T-Mobile vezérigazgatója, Mike Sievert arra ösztönözte a rivális vállalatokat, hogy a munkatársaikat hozzák vissza az irodába. Sokan azonban még mindig óvakodnak a törékeny fegyverszünet felrúgásától, és a hibrid szerződéseket előnynek tekintik a fiatal mérnöki és programozói tehetségek, valamint a változatosabb hátterű jelöltek toborzásában, akik számára a rugalmasság gyakran prioritást élvez.
Prithwiraj Choudhury, a Harvard Business School professzora szerint: „Bármely vállalat, amely erőszakos, felülről lefelé irányuló bejárási politikát folytat, elveszíti a legjobb teljesítményt nyújtók egy részét, mert azoknak mindig vannak egyéb lehetőségeik.” A Pennsylvaniai Egyetem kutatása megállapította, hogy a technológiai cégeknél a távmunkahelyek 15 százalékkal több női jelentkezőt, és 33 százalékkal több az ágazatban alulreprezentált kisebbséget vonzottak.
Az Amazon néhány munkatársa az interneten öntötte ki világfájdalmát. Egyikük a LinkedIn-en azt írta, hogy új állást keres, és az ötnapos bejárást „szerencsétlennek nevezte, mert engem a megélhetés érdekel, nem pedig az élőszereplős irodai politika és a magamutogatás”. Mindazonáltal aligha van kilátás arra, hogy a vállalat meghátráljon. Jassy a politikát azon intézkedések középpontjába helyezte, amelyek célja az Amazon hírhedten kemény munkakultúrájának újjáélesztése, amelyet Bezos a kezdeti években erőltetett. Bezos egyik kiválasztott neve a vállalat számára a Relentless.com volt (jelentése irgalmatlan, könyörtelen), és a domain még ma is az Amazon.com-ra irányul.
"Nem nyilvánvaló, hogy az Amazon miért teszi ezt” - mondta Nicholas Bloom, a Stanford Egyetem közgazdászprofesszora. "Ha a társaság létszámcsökkentést akar elérni, akkor ez egy módja ennek - de az a csoport, amely távozni fog, a magasan teljesítők lesznek.” Bloom hozzátette, hogy az Amazon váltását részben a Stanford Business School kutatása is alátámaszthatja, amely szerint a dolgozók innovatívabbak és kreatívabbak a személyes megbeszéléseken, bár megjegyezte, hogy ez „nem jelenti azt, hogy minden nap be kell menni”. Saját, júliusban közzétett kutatásai szerint a hibrid munka nem kevésbé produktív, mint a teljesen személyes munkavégzés - bár a teljesen távoli munkavégzés körülbelül 10 százalékos termelékenységcsökkenéssel járt.
Az alkalmazottakat visszaterelni akaró vezetőket felbátorította a szigorodó munkaerőpiac, mivel a pandémiát követő felvételi boom lecsengésével az erőviszonyok a munkaadók felé tolódtak el. A technológiai vállalatok 2023-ban 263 000 munkahelyet szüntettek meg, és idén további tízezrek követték őket. Ha az Amazon sikerrel jár, a hozzáállása szélesebb körben elterjedhet. "Még nem rögzültek a Covid utáni munkakörülmények” - mondta David D'Souza, a CIPD, a brit HR-szakmai szervezet tagsági igazgatója. "Valahányszor egy olyan kiemelt vállalat, mint az Amazon, ilyen döntést hoz, az más szervezetekben is hasonló vitákat indít el”.