SG.hu
Nem biztos, hogy olyan gyorsan elveszítjük a munkánkat a gépek miatt
Az MIT Számítástechnikai és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának friss kutatása megkérdőjelezi, hogy a mesterséges intelligencia használata a munkahelyi feladatok automatizálására a jelenlegi szakaszban gazdaságilag célszerű-e.
Miközben egyre nő a mesterséges intelligencia eszközökkel kapcsolatos aggodalom a munkavállalói szervezetek között világszerte, egy új kutatás szerint a gazdaság még nem áll készen arra, hogy a gépek az emberek többségét munkanélkülivé tegyék. A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása valószínűleg sokkal lassabban fog érvényesülni, mint ahogyan attól egyesek korábban féltek, annak ellenére, hogy a technológia forradalma továbbra is uralja a címlapokat. Ez reményt keltő következményekkel jár a döntéshozók számára, akik jelenleg a mesterséges intelligencia közelmúltbeli térnyerésével kapcsolatos legrosszabb munkaerő-piaci hatások ellensúlyozásának módjait keresik.
Ma közzétett tanulmányukban az MIT Számítástechnikai és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának kutatói nem csak azt a kérdést igyekeztek számszerűsíteni, hogy az MI automatizálni fogja-e az emberi munkahelyeket, hanem azt is, hogy ez mikor következhet be. A kutatók végül arra a megállapításra jutottak, hogy a korábban a mesterséges intelligencia által veszélyeztetettnek ítélt munkahelyek túlnyomó többségének automatizálása jelenleg gazdaságilag nem előnyös a munkáltatók számára. Az egyik legfontosabb megállapítás például az, hogy a mesterséges intelligencia eszközökkel potenciálisan elvégezhető munkáknál az emberek bére csak 23%-át teszi ki annak, amennyinél már megérné őket gépekkel helyettesíteni.
Bár ez idővel változhat, az általános megállapítások arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia által okozott munkahelyi zavarok valószínűleg fokozatosan fognak kibontakozni. "Sok esetben az emberek jelenleg költséghatékonyabban és gazdaságilag vonzóbb módon végzik a munkát" - mondta Neil Thompson, a tanulmány egyik szerzője, az MIT Computer Science and AI Lab jövőbeli technológiai kutatási projektjének igazgatója. "Azt látjuk, hogy bár sok lehetőség van arra, hogy az MI helyettesítsen minket, ez nem fog azonnal megtörténni" - tette hozzá Thompson, aki szerint a munkahelyek gépek általi elvételéről szóló szalagcímek közepette "nagyon fontos elgondolkodni azon, hogy milyen gazdaságossággal lehet ezeket a rendszereket ténylegesen bevezetni".
A tanulmányban Thompson és csapata elemezte a korábban a mesterséges intelligenciának "kitett", illetve a mesterséges intelligencia által veszélyeztetett munkahelyek többségét, különösen a számítógépes látás területén. A kutatók ezután megvizsgálták az ezeket a munkaköröket jelenleg végző munkavállalók bérét, és kiszámították, mennyibe kerülhetne helyette egy automatizált eszköz alkalmazása. Egy kiskereskedelmi dolgozó például jelenleg a leltár vizuális ellenőrzéséért vagy annak biztosításáért lehet felelős, hogy az áruházban az egyes árucikkek árai pontosak legyenek. Thompson megjegyzi, hogy technikailag egy számítógépes látásra kiképzett gép is el tudná végezni ezt a munkát, de jelenleg még mindig az a leggazdaságosabb, ha a munkáltató egy emberi dolgozót fizet ezért a munkáért.
"Megvan az oka annak, hogy a mesterséges intelligencia nem terjedt el azonnal mindenhol" - mondta Thompson. "Ennek gazdasági okai vannak, ugyanúgy, ahogy ezt más technológiák esetében is látjuk" - tette hozzá. A munkaerőpiac korábbi nagy horderejű technológiai zavaraihoz hasonlóan, mint például a mezőgazdasági munkahelyeket felváltó feldolgozóipari felemelkedés, a munkahelyek MI általi megzavarása valószínűleg inkább fokozatos lesz, mint hirtelen. Ez azt jelentheti, hogy a politikai döntéshozók, a munkaadók és még a munkavállalók is már most elkezdhetnek felkészülni és alkalmazkodni ezekhez a közelgő változásokhoz.
A Nemzetközi Valutaalap éppen a múlt héten figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése világszerte a munkahelyek közel 40%-át érintheti, és hogy ez a tendencia valószínűleg tovább mélyíti majd a meglévő egyenlőtlenségeket. Az IMF vezetője, Kristalina Georgieva figyelmeztetett a legújabb előrejelzéseikre, és felszólította a kormányokat, hogy dolgozzanak szociális védőhálón vagy átképzési programok létrehozásán, hogy ellensúlyozzák a mesterséges intelligencia okozta zavarok hatásait. A Thompson és csapata által az MIT-n végzett új kutatás segítheti a döntéshozókat, hogy tudják milyen időtávon kell gondolkodniuk, amikor megoldásokat keresnek a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásainak enyhítésére. "A tanulmány lehetővé teszi számunkra, hogy elkezdjünk számokat közölni azzal kapcsolatban, hogy milyen gyorsan várható a munkavállalók kiszorulása" - mondta Thompson. "És ez lehetővé teszi, hogy az emberek elkezdjenek olyan terveket készíteni, amelyek sokkal konkrétabbak a szükséges átképzések tekintetében".
Miközben egyre nő a mesterséges intelligencia eszközökkel kapcsolatos aggodalom a munkavállalói szervezetek között világszerte, egy új kutatás szerint a gazdaság még nem áll készen arra, hogy a gépek az emberek többségét munkanélkülivé tegyék. A mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatása valószínűleg sokkal lassabban fog érvényesülni, mint ahogyan attól egyesek korábban féltek, annak ellenére, hogy a technológia forradalma továbbra is uralja a címlapokat. Ez reményt keltő következményekkel jár a döntéshozók számára, akik jelenleg a mesterséges intelligencia közelmúltbeli térnyerésével kapcsolatos legrosszabb munkaerő-piaci hatások ellensúlyozásának módjait keresik.
Ma közzétett tanulmányukban az MIT Számítástechnikai és Mesterséges Intelligencia Laboratóriumának kutatói nem csak azt a kérdést igyekeztek számszerűsíteni, hogy az MI automatizálni fogja-e az emberi munkahelyeket, hanem azt is, hogy ez mikor következhet be. A kutatók végül arra a megállapításra jutottak, hogy a korábban a mesterséges intelligencia által veszélyeztetettnek ítélt munkahelyek túlnyomó többségének automatizálása jelenleg gazdaságilag nem előnyös a munkáltatók számára. Az egyik legfontosabb megállapítás például az, hogy a mesterséges intelligencia eszközökkel potenciálisan elvégezhető munkáknál az emberek bére csak 23%-át teszi ki annak, amennyinél már megérné őket gépekkel helyettesíteni.
Bár ez idővel változhat, az általános megállapítások arra utalnak, hogy a mesterséges intelligencia által okozott munkahelyi zavarok valószínűleg fokozatosan fognak kibontakozni. "Sok esetben az emberek jelenleg költséghatékonyabban és gazdaságilag vonzóbb módon végzik a munkát" - mondta Neil Thompson, a tanulmány egyik szerzője, az MIT Computer Science and AI Lab jövőbeli technológiai kutatási projektjének igazgatója. "Azt látjuk, hogy bár sok lehetőség van arra, hogy az MI helyettesítsen minket, ez nem fog azonnal megtörténni" - tette hozzá Thompson, aki szerint a munkahelyek gépek általi elvételéről szóló szalagcímek közepette "nagyon fontos elgondolkodni azon, hogy milyen gazdaságossággal lehet ezeket a rendszereket ténylegesen bevezetni".
A tanulmányban Thompson és csapata elemezte a korábban a mesterséges intelligenciának "kitett", illetve a mesterséges intelligencia által veszélyeztetett munkahelyek többségét, különösen a számítógépes látás területén. A kutatók ezután megvizsgálták az ezeket a munkaköröket jelenleg végző munkavállalók bérét, és kiszámították, mennyibe kerülhetne helyette egy automatizált eszköz alkalmazása. Egy kiskereskedelmi dolgozó például jelenleg a leltár vizuális ellenőrzéséért vagy annak biztosításáért lehet felelős, hogy az áruházban az egyes árucikkek árai pontosak legyenek. Thompson megjegyzi, hogy technikailag egy számítógépes látásra kiképzett gép is el tudná végezni ezt a munkát, de jelenleg még mindig az a leggazdaságosabb, ha a munkáltató egy emberi dolgozót fizet ezért a munkáért.
"Megvan az oka annak, hogy a mesterséges intelligencia nem terjedt el azonnal mindenhol" - mondta Thompson. "Ennek gazdasági okai vannak, ugyanúgy, ahogy ezt más technológiák esetében is látjuk" - tette hozzá. A munkaerőpiac korábbi nagy horderejű technológiai zavaraihoz hasonlóan, mint például a mezőgazdasági munkahelyeket felváltó feldolgozóipari felemelkedés, a munkahelyek MI általi megzavarása valószínűleg inkább fokozatos lesz, mint hirtelen. Ez azt jelentheti, hogy a politikai döntéshozók, a munkaadók és még a munkavállalók is már most elkezdhetnek felkészülni és alkalmazkodni ezekhez a közelgő változásokhoz.
A Nemzetközi Valutaalap éppen a múlt héten figyelmeztetett arra, hogy a mesterséges intelligencia térnyerése világszerte a munkahelyek közel 40%-át érintheti, és hogy ez a tendencia valószínűleg tovább mélyíti majd a meglévő egyenlőtlenségeket. Az IMF vezetője, Kristalina Georgieva figyelmeztetett a legújabb előrejelzéseikre, és felszólította a kormányokat, hogy dolgozzanak szociális védőhálón vagy átképzési programok létrehozásán, hogy ellensúlyozzák a mesterséges intelligencia okozta zavarok hatásait. A Thompson és csapata által az MIT-n végzett új kutatás segítheti a döntéshozókat, hogy tudják milyen időtávon kell gondolkodniuk, amikor megoldásokat keresnek a mesterséges intelligencia munkaerőpiacra gyakorolt hatásainak enyhítésére. "A tanulmány lehetővé teszi számunkra, hogy elkezdjünk számokat közölni azzal kapcsolatban, hogy milyen gyorsan várható a munkavállalók kiszorulása" - mondta Thompson. "És ez lehetővé teszi, hogy az emberek elkezdjenek olyan terveket készíteni, amelyek sokkal konkrétabbak a szükséges átképzések tekintetében".