Moszkva jegyzékben követelt konzuli hozzáférést a Telegram közösségimédia-szolgáltató őrizetbe vett alapítójához, Pavel Durovhoz, de Párizs az üzletember francia állampolgárságát tekinti elsődlegesnek - jelentette ki Marija Zaharova, az orosz külügyminisztérium szóvivője."Jegyzéket küldtünk, hozzáférést követelve. De neki (Durovnak) francia állampolgársága van, amelyet Franciaország elsődlegesnek tekint" - mondta a Zaharova.

A francia és orosz állampolgársággal rendelkező Durovot őrizetbe vették a Le Bourget repülőtéren, ahová magángéppel érkezett Azerbajdzsánból. Az üzletember körözési listán szerepelt Franciaországban, egyebek között azért, mert a Telegram nem volt hajlandó együttműködni az ország hatóságaival. Párizsi sajtóértesülések szerint "az orosz Zuckerberg" ellen terrorizmus, kábítószer-kereskedelem, csalás és pénzmosás támogatása címén emelhetnek vádat és akár húszévi szabadságvesztést is kiszabhatnak rá. Durovot - aki kettős francia és egyesült arab emírségekbeli állampolgársággal rendelkezik - egy előzetes rendőrségi vizsgálat részeként tartóztatták le, amely szerint a Telegram moderátorok hiánya és a rendőrséggel való együttműködés hiánya okán lehetővé tette a bűncselekmények széles körét. A nyomozást egy kiberbiztonsági csendőrségi egység és a francia nemzeti csalásellenes rendőri egység vezeti. A nyomozási bíró a szervezett bűnözésre specializálódott.

A dubaji székhelyű Telegramot Durov alapította, aki 2014-ben hagyta el Oroszországot, miután nem volt hajlandó eleget tenni az ellenzéki közösségek bezárására vonatkozó követeléseknek a VK közösségi médiaplatformján, amelyet eladott. A közel egymilliárd felhasználóval rendelkező, titkosított alkalmazás különösen nagy befolyással bír Oroszországban, Ukrajnában és a volt Szovjetunió köztársaságaiban. A Facebook, a YouTube, a WhatsApp, az Instagram, a TikTok és a WeChat után a legfontosabb közösségi médiaplatformok közé sorolják.

Durov - akinek a Forbes becslése szerint 15,5 milliárd dolláros vagyona van - áprilisban azt mondta, hogy egyes kormányok megpróbáltak nyomást gyakorolni rá, de az alkalmazásnak „semleges platformnak” kell maradnia, és nem „geopolitikai szereplőnek”. Durov a titkosított üzenetküldő alkalmazás ötletét a kommunikáció eszközeként találta ki, miközben Oroszországban nyomás alá helyezték. A titkosítást öccse, Nyikolaj tervezte. "Inkább vagyok szabad, minthogy bárkitől is parancsokat fogadjak el” - mondta Durov áprilisban az Oroszországból való távozásáról és a cégének otthont kereséséről, amelynek során Berlinben, Londonban, Szingapúrban és San Franciscóban is megfordult.

Miután Oroszország 2022-ben megkezdte ukrajnai invázióját, a Telegram lett a fő forrása a háborúról és a konfliktust övező politikáról szóló, mindkét oldalról érkező szűretlen - és néha véres és félrevezető - tartalmaknak. A platform egyes elemzők szerint a háború „virtuális csataterévé” vált, amelyet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és tisztségviselői, valamint az orosz kormány is nagymértékben használ. A párizsi orosz nagykövetség vasárnap közölte, hogy a francia hatóságok elzárkóznak az együttműködéstől, és nem adtak tájékoztatást arról, hogy mi alapján vették őrizetbe Durovot. A diplomáciai képviselet kapcsolatban áll az üzletember jogi képviselőjével.


A moszkvai francia nagykövetség előtt egy magányos tüntető egy táblát tartott a magasba: „Liberté pour Pavel Durov”, azaz Szabadságot Pavel Durovnak
Oroszország 2018-ban kezdte blokkolni a Telegramot, miután az alkalmazás nem volt hajlandó eleget tenni egy bírósági végzésnek, amely hozzáférést biztosított az állambiztonsági szolgálatoknak a felhasználók titkosított üzeneteihez. Az intézkedés számos harmadik féltől származó szolgáltatást megszakított, de a Telegram ottani elérhetőségére kevés hatással volt. A tiltó végzés azonban tömeges tüntetéseket váltott ki Moszkvában, és bírálatokat váltott ki a nem kormányzati szervezetek részéről. A Telegram azt állítja, hogy „elkötelezett a felhasználók magánéletének és az emberi jogoknak, például a szólás- és gyülekezési szabadságnak a védelme mellett”.

Dmitrij Medvegyev, az orosz biztonsági tanács elnökhelyettese a Telegram-csatornáján hangot adott véleményének, miszerint Durov hibát követet el azzal, hogy Oroszországot elhagyva "világpolgárrá" akart válni, mert a nyugati országok számára ő egy kiszámíthatatlan és veszélyes orosz maradt. Mint írta, személyesen figyelmeztette az üzletembert arra, hogy minden országban komoly problémái lesznek, ha kitart az elvi álláspontja mellett, és nem fog együttműködni a bűnüldöző szervekkel súlyos bűncselekmények ügyében. "Macron, azonnal tűnj el Franciaországból! Durov hadserege eljön érted" - figyelmeztette a francia elnököt Medvegyev az X közösségi platformon.

"Amint a Telegram vezető pozícióba került Oroszországban, egyértelmű volt, hogy a nyugati, főként amerikai titkosszolgálatok mindent megtesznek Durov és platformja ellenőrzésére. Ismerve Durov álláspontját - azt, hogy minimálisra csökkentse a bármely állam általi ellenőrzés lehetőségét - az is világos volt, hogy konfliktusra kerülhet sor" - mondta Kirill Kabanov, az orosz elnöki emberi jogi tanács tagja a NEWS.ru-nak. Kabanov szerint Durov azt remélte, hogy nem keveredik konfliktusba a Nyugattal. Rámutatott, hogy a Telegram ma már nemcsak szórakoztató és informatív tartalmú platform, hanem a "különleges hadművelet" résztvevőinek kommunikációs eszköze is. Álláspontja szerint Washington ebben az ügyben saját céljaira használta fel Párizst.

Tatyjana Moszkalkova, az orosz elnök emberi jogi biztosa úgy vélekedett, hogy a letartóztatás valódi célja a Telegram bezárása, mert ezen az internetes platformon "meg lehet tudni az igazságot a világ aktuális eseményeiről". Az intézkedés szerinte "tiltakozást vált ki mindazokból, akik a szólásszabadságért és a többpólusú világ építéséért küzdenek". Anton Gorelkin, az orosz alsóház információpolitikai bizottságának helyettes vezetője az Interfaxnak azt mondta, hogy az orosz hatóságoknak továbbra is vannak kifogásai a Telegrammal szemben, ám annak blokkolásáról az utóbbi időben nem esett szó. Oroszországban 2018-ban történt kísérlet a Telegram elérhetetlenné tételére.

Jekatyerina Mizulina, a Biztonságos Internet Ligájának vezetője Telegram-bejegyezésében szintén felvetette, hogy az őrizetbe vétel hátterében az Egyesült Államok állhat. Szerinte az online szolgáltató az utóbbi időben "nagyon "nyugtalanította" Washingtont, amiért kényes információkat terjesztett bizonyos országokban. Hozzáfűzte, hogy a Telegram vezetőségének Nyugat felé való nyitottsága nem segített Durovon. Margarita Szimonyjan, az orosz állami RT médiavállalat főszerkesztője megjegyezte: Durov azért hagyta el Oroszországot, hogy ne kelljen együttműködnie az orosz szakszolgálatokkal, ám a hasonló nyugati szervekkel ezt megtette. "Minimum szigorúan betartotta az előírást, hogy blokkolják az RT-t azokban az országokban, ahol szankciók alatt állunk. Nem segített" - írta Szimonyjan a Telegram-csatornáján. "Mi a lényege a Durov-történetnek? Lecsukták, hogy elvegyék tőle a (biztonsági) kulcsokat. És oda fogja adni őket" - tette hozza Szimonyjan, és azt javasolta, hogy mindenki törölje a Telegramról az érzékeny információkat.