SG.hu

Az uniós távközlési vállalatok a tech-cégek fokozottabb szabályozására szólítanak fel

A legnagyobb európai távközlési szolgáltatókat képviselő szövetség szerdán közzétett állásfoglalásában újabb ütést mért az amerikai tech-cégekre az európai szabályozásért folytatott egyre élesedő harcban.

Az Európai Távközlési Hálózatüzemeltetők Szövetsége (ETNO, az EU legnagyobb távközlési szolgáltatóit tömörítő iparági csoport) az amerikai tech-cégekkel szembeni versenyfeltételek kiegyenlítésére szólított fel - áll a dokumentumban. Az ártalmatlannak tűnő mondat határozott álláspontot képvisel az európai összekapcsolási infrastruktúra jövőjéről folyó heves vitában. Az olyan tartalomszolgáltatók, mint a Netflix és a YouTube egyre nagyobb mennyiségű sávszélességet fogyasztanak. A távközlési szolgáltatók azzal érvelnek, hogy ők viselik a távközlési infrastruktúra biztosításának beruházási költségeit, miközben az amerikaiak kaszálják le a profit nagy részét. Ráadásul a távközlési szolgáltatókra nehezebb szabályozási teher nehezedik - érvelnek.

"A szerződések időtartamára és felmondására vonatkozó különleges követelmények, a csomagajánlatokra vonatkozó korlátozások, valamint a vészhelyzeti kommunikáció továbbítására vonatkozó kötelezettségek még mindig szabályozási eltéréseket jelentenek köztünk és az amerikai tech-cégek által nyújtott kommunikációs szolgáltatások között" - mondta Paolo Grassia, az ETNO közpolitikai vezető igazgatója. Úgy tűnik, hogy a tartalomszolgáltatók által generált forgalom mennyiségéhez viszonyított díjazás ötlete elvesztette erejét Brüsszelben, így az Európai Bizottság - és most már a távközlési szolgáltatók is - az egyenlő szabályozási feltételek gondolata felé fordulnak. "Az uniós szabályozási keretnek egyenlő versenyfeltételeket kell biztosítania azáltal, hogy az összehasonlítható szolgáltatásokra ugyanazokat a szabályokat alkalmazza" - áll az ETNO dokumentumában.

A dokumentum válasz a Bizottságnak a távközlés jövőjéről szóló februári fehér könyvére, valamint az ágazat uniós jövőjéről szóló nyilvános konzultációra, amely vasárnap (június 30-án) zárul. A Bizottság fehér könyve indította el az egyenlő versenyfeltételekről szóló vitát, a távközlési infrastruktúrák "felhősítésének" (cloudification) homályos fogalmával, vagyis a távközlési és a felhőalapú infrastruktúrák konvergenciájával. Konkrétan felsorolják a két ágazat közötti számos szabályozási eltérést a 2018-as uniós távközlési törvény, az Európai Elektronikus Hírközlési Kódex (EECC) hatályát illetően.

Tóth László, a mobilszolgáltatók világméretű lobbiszervezete, a GSMA európai vezetője elmondta, hogy a távközlési szabályozásnak a technológiai változásokkal együtt kell fejlődnie, és lehetőleg a teljes kapcsolódási értékláncra vonatkoznia kell. A legtöbb vállalkozáshoz hasonlóan a távközlési szolgáltatók is házon belüli szerverekről a felhőbe helyezik át informatikai infrastruktúrájukat, amelyet három, gyakran hiperskalálóknak nevezett amerikai vállalat ural: az Amazon Web Services, a Google Cloud és a Microsoft Azure. A holland versenyhatóság becslése szerint 2020-ban ezek a vállalatok az EU felhőpiaci részesedésének 75-90%-át képviselik.

Ugyanakkor a távközlési szolgáltatók világszerte azt tapasztalják, hogy sávszélességük egyre nagyobb részét ezek a digitális vállalatok fogyasztják el. A Netflix, a Google, a Meta és az Amazon 2022-ben a teljes szélessáv 45,7%-át vette igénybe Franciaországban - közölte az ország szabályozó hatósága, az Arcep egy 2023-as jelentésében. Uniós szinten azonban nincsenek összesített adatok - mondta a távközlési szabályozó hatóságok uniós testületének (BEREC) szóvivője.

Persze az IT-cégek is beruháznak a távközlési infrastruktúrába: 2018 és 2021 között 89 milliárd eurót fektettek be az INCOMPAS, egy olyan amerikai iparági csoport megbízásából készült tanulmány szerint, amelyhez olyan cégek tartoznak, mint az Amazon és a Netflix, és amelyet az Analysys Mason londoni tanácsadó cég készített. E beruházások nagy része azonban a technológiai cégek saját adatközpontjait érinti. Ugyanezen tanulmány szerint a 2018-2021 közötti teljes globális beruházásaiknak csupán mintegy 6%-a ment távközlési és kézbesítési hálózatokra, azaz például adatátvitelt biztosító tenger alatti kábelekre és domainnév-szolgáltatásokat végző infrastruktúrára, amely a forgalmat a megfelelő internetcímekre irányítja.

"Az uniós távközlési szolgáltatók azért fektettek be és növekedtek sikeresen az elmúlt években, mert a fogyasztók több online tartalmat és szolgáltatást használnak" - mondta Daniel Friedlaender, az Amazont, a Google-t és a Metát képviselő Computer and Communications Industry Association (CCIA) irodavezetője. Friedlaender szerint bármilyen szabályozási változtatás mesterséges lenne, és csak a legnagyobb uniós távközlési szolgáltatók egy maroknyi csoportjának kedvezne. "Tekintettel a felhőszolgáltatók és a távközlési szolgáltatók eltérő jellegére, a szabályozás kiterjesztése nem indokolt" - írta a CCIA májusban a BEUC fogyasztói szövetség és számos digitális jogvédő szervezet által aláírt állásfoglalásában. "Az EGKSZ hatályának kiterjesztése trójai falóvá válhat", és végül a "küldő fizet" elv további bevezetését eredményezheti - közölte a CCIA februárban.

A küldő fizet elv - más néven méltányos részesedési adó - az EU-ban a távközlési sávszélesség legnagyobb részét használó vállalatokra vetne ki díjat. A pénzeszközöket a távközlési szolgáltatók karbantartási és beruházási költségeire fordítanák. Számos különböző érdekelt fél ellenezte ezt a kezdeményezést, a BEREC pedig elutasította azt, mondván, hogy "nincs bizonyíték az ingyenélésre". Bár úgy tűnik, hogy a "küldő fizet" elv elvesztette vonzerejét, az ETNO dokumentuma még mindig támogatja azt.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!