SG.hu
Európai műholdkonstellációt hoznak létre 2027-re
Európai űr- és távközlési vállalatai partnerséget alakítottak, hogy garantálják a régió "kommunikációs szuverenitását".
Egyre több az EU ellenőrzésén kívül eső nagy műholdas internetkonstelláció, mint például a Starlink vagy a készülő Kuiper-projekt, ezért az Európai Parlament és az EU-tagállamok tavaly megállapodtak abban, hogy 2,4 milliárd eurót fektetnek be az IRIS² (Infrastructure for Resilience, Interconnectivity and Security by Satellite) néven futó projekt megvalósításába. Ez a tervek szerint kormányzati és magánszervezetek számára fog kereskedelmi szolgáltatást fog nyújtani. Most több európai űr- és távközlési szakértelemmel rendelkező vállalat közölte, hogy partnerséget alakítottak, hogy válaszoljanak az Európai Bizottság pályázati felhívására. A csoportban az iparág olyan nagy nevei, mint az Airbus Defence and Space, az Eutelsat, a Hispasat, a SES és a Thales Alenia Space alkotja a "nyílt konzorciumnak" nevezett csoport főszereplőit. Közös nyilatkozatukban a vállalatok közölték, hogy a konzorcium más technológiai cégek, köztük a Deutsche Telekom, az OHB, az Orange, a Hisdesat, a Telespazio és a Thales szolgáltatásaira is támaszkodik majd.
Az IRIS² fő célja, hogy biztonságos kommunikációra szolgáló űralapú rendszert hozzon létre, hogy az uniós kormányoknak és ügynökségeknek ne kelljen harmadik országok által üzemeltetett infrastruktúrára támaszkodniuk e szolgáltatások nyújtásához. A projekt célja az is, hogy a magánszektor számára lehetővé tegye kereskedelmi távközlési szolgáltatások működtetését és nagy sebességű szélessávú összeköttetés biztosítását, különösen a földi hálózatok által nem jól ellátott területeken. A projekt megvalósításának várható költségei a becslések szerint legalább 6 milliárd eurót tesznek ki, amelyből az EU a megállapodás szerint 2,4 milliárd eurót biztosít, a fennmaradó részt pedig várhatóan a magánszektor beruházásaiból fedezik.
Az IRIS² megvalósítása valószínűleg fokozatosan történik majd. Az Európai Bizottság reményei szerint az első műholdak 2024-ben már a kezdeti szolgáltatások nyújtására alkalmasak lesznek, a teljes működési képesség pedig 2027-re valósul meg. A finanszírozás tavalyi jóváhagyásakor Thierry Breton európai biztos történelmi eseményként üdvözölte a döntést, mondván: "Az IRIS² az európai autonómia, az összekapcsolhatóság és az ellenálló képesség irányadójává teszi az űrkutatást". Ugyanakkor azt is elmondta, hogy bár az IRIS² megépítése a "nagy európai űrkutatási iparágak know-how-jára" támaszkodik majd, a munka 30 százalékát várhatóan startupok végzik majd, ami ebben a sok nagyvállalatból álló konzorciumban nem biztos, hogy megvalósul.
Egy ilyen rendszer jó hír lenne a fogyasztók és a vállalkozások számára is, hogy a nehezen elérhető területeken is biztosítva legyen a csatlakozási lehetőség. Az Európai Bizottság nem kívánta kommentálni a konzorciumot és annak ajánlatát.
Egyre több az EU ellenőrzésén kívül eső nagy műholdas internetkonstelláció, mint például a Starlink vagy a készülő Kuiper-projekt, ezért az Európai Parlament és az EU-tagállamok tavaly megállapodtak abban, hogy 2,4 milliárd eurót fektetnek be az IRIS² (Infrastructure for Resilience, Interconnectivity and Security by Satellite) néven futó projekt megvalósításába. Ez a tervek szerint kormányzati és magánszervezetek számára fog kereskedelmi szolgáltatást fog nyújtani. Most több európai űr- és távközlési szakértelemmel rendelkező vállalat közölte, hogy partnerséget alakítottak, hogy válaszoljanak az Európai Bizottság pályázati felhívására. A csoportban az iparág olyan nagy nevei, mint az Airbus Defence and Space, az Eutelsat, a Hispasat, a SES és a Thales Alenia Space alkotja a "nyílt konzorciumnak" nevezett csoport főszereplőit. Közös nyilatkozatukban a vállalatok közölték, hogy a konzorcium más technológiai cégek, köztük a Deutsche Telekom, az OHB, az Orange, a Hisdesat, a Telespazio és a Thales szolgáltatásaira is támaszkodik majd.
Az IRIS² fő célja, hogy biztonságos kommunikációra szolgáló űralapú rendszert hozzon létre, hogy az uniós kormányoknak és ügynökségeknek ne kelljen harmadik országok által üzemeltetett infrastruktúrára támaszkodniuk e szolgáltatások nyújtásához. A projekt célja az is, hogy a magánszektor számára lehetővé tegye kereskedelmi távközlési szolgáltatások működtetését és nagy sebességű szélessávú összeköttetés biztosítását, különösen a földi hálózatok által nem jól ellátott területeken. A projekt megvalósításának várható költségei a becslések szerint legalább 6 milliárd eurót tesznek ki, amelyből az EU a megállapodás szerint 2,4 milliárd eurót biztosít, a fennmaradó részt pedig várhatóan a magánszektor beruházásaiból fedezik.
Az IRIS² megvalósítása valószínűleg fokozatosan történik majd. Az Európai Bizottság reményei szerint az első műholdak 2024-ben már a kezdeti szolgáltatások nyújtására alkalmasak lesznek, a teljes működési képesség pedig 2027-re valósul meg. A finanszírozás tavalyi jóváhagyásakor Thierry Breton európai biztos történelmi eseményként üdvözölte a döntést, mondván: "Az IRIS² az európai autonómia, az összekapcsolhatóság és az ellenálló képesség irányadójává teszi az űrkutatást". Ugyanakkor azt is elmondta, hogy bár az IRIS² megépítése a "nagy európai űrkutatási iparágak know-how-jára" támaszkodik majd, a munka 30 százalékát várhatóan startupok végzik majd, ami ebben a sok nagyvállalatból álló konzorciumban nem biztos, hogy megvalósul.
Egy ilyen rendszer jó hír lenne a fogyasztók és a vállalkozások számára is, hogy a nehezen elérhető területeken is biztosítva legyen a csatlakozási lehetőség. Az Európai Bizottság nem kívánta kommentálni a konzorciumot és annak ajánlatát.