SG.hu
Az MI miatt átírná a szerzői jogi törvényt Franciaország
A francia képviselők módosítani akarják az EU szerzői jogi szabályait, hogy azok a generatív mesterséges intelligenciára is vonatkozzanak.
A francia nemzetgyűlés digitális és postai főbizottsága (CNSP) olyan véleményt tett közzé, amelyben az uniós szerzői jogi irányelv módosítását ajánlja egy nemzetközi mesterséges intelligenciáról szóló szerződés kidolgozása és az uniós mesterséges intelligenciáról szóló törvény felülvizsgálata érdekében. "Hogyan lehet azonosítani a művészek eredeti műveit? Hogyan lehet a mesterséges intelligencia által létrehozott műveket azonosítani? Hogyan biztosítsuk a szerzők díjazását, akiknek a műveit felhasználták? Hogyan kezeljük azon művészek munkáit, akik elutasítják, hogy a tartalmukat az MI felhasználja? Ezek olyan kérdések, amelyek a generatív mesterséges intelligencia fényében a szerzői jogi irányelv felülvizsgálatát teszik szükségessé" - mondta Mireille Clapot parlamenti képviselő, a CNSP elnöke.
Bár Clapot és kollégái üdvözlik a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt, úgy vélik, hogy a szerzői jogi irányelvet módosítani kell majd a mesterséges intelligencia terén a közelmúltban bekövetkezett technológiai fejlődés miatt. Az EU szerzői jogi irányelve 2019 áprilisában lépett hatályba, három évvel a ChatGPT nyilvános megjelenése előtt, amely gyorsan a világ leghíresebb chatbotjává vált. Az, hogy ki ellenőrzi az ilyenek mögött álló nagy teljesítményű mesterséges intelligencia modellekbe táplált adatokat, az egyik legfontosabb, e bomlasztó technológia jövőjét meghatározó frontvonalnak tűnik. Decemberben a The New York Times mérföldkőnek számító pert indított az OpenAI ellen szerzői jogok megsértése miatt.
A francia bizottság tudatában van a generatív mesterséges intelligenciák által használt szerzői jogokkal kapcsolatos védőintézkedéseknek és az átláthatóságra vonatkozó záradékoknak. A képviselők mégis úgy vélik, hogy a következő jogalkotási megbízatás során a szerzői jogi irányelvet át kell dolgozni, hogy "figyelembe vegyék a generatív MI következményeinek szellemi és ipari tulajdonát", további részletek nélkül idézve néhány "jogi kiskaput".
A "Franciaország 2030" vízió keretében egy nemzeti MI-bizottság irányítja a jövőbeli MI-beruházásokat, és egyúttal összehangolja a stratégiát a minisztériumok között. Ez jelenleg a gazdasági, az oktatási, az ökológiai, a védelmi és az egészségügyi minisztérium képviselőiből áll. Annak érdekében, hogy a szerzői jogi megfontolások beépüljenek a nemzeti MI-stratégiába, a francia törvényhozók azt javasolták, hogy a kulturális minisztérium is legyen a koordinációs csoport tagja.
A mesterséges intelligenciáról szóló törvényt illetően a bizottsági vélemény röviden részletezi a rendelet tartalmát és az EU Tanácsában képviselt francia álláspontot. A képviselők szerint a Thierry Breton francia biztos által a legutóbbi, decemberi politikai háromoldalú egyeztetés után bemutatott szöveg "úgy tűnt, megtalálta az egyensúlyt". A globális színtérre tekintve egy ajánlás azt javasolja, hogy Franciaország diplomáciai erejét használják fel egy, az ENSZ tengerjogi egyezményéhez hasonló nemzetközi MI-szerződés kidolgozására. Az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló nemzetközi szerződéssel kapcsolatos kezdeményezését idézik anélkül, hogy utalnának az Egyesült Államok által vezetett offenzívára, amely a magánszektort mentesítené a szerződés alól, ami ellentétes lenne az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényének szellemével.
A törvényhozók az izraeli visszakövetelési záradékokat idézik arról, hogy a közpénzeket vissza kell fizetni az államnak, ha egy vállalatot külföldi gazdasági szereplőnek adnak el - a törvényhozók ugyanilyen mechanizmus bevezetését javasolják a közpénzből finanszírozott MI startupok esetében. Emellett a befektetők bizalmának megerősítése érdekében javasolják a korai fázisban lévő mesterséges intelligenciával foglalkozó induló vállalkozások finanszírozásának megkönnyítését. Ebben a befektetőbarát szellemben a vélemény nem javasolja és nem is zárja ki, hogy a francia adatvédelmi hatóság, a CNIL legyen az MI-ért felelős szabályozó hatóság. "Egyesek a CNIL-t a fejlődést akadályozó intézménynek tekintik. Ezért óvatosnak kell lenni, még szimbolikusan is, mert bár bízom a CNIL szakértelmében, az MI-ért felelős nemzeti hatóságként való kijelölése negatív innovációs jelzésnek tekinthető" - zárja Clapot. A vélemény azt is javasolja, hogy az EU digitális évtizedének célkitűzéseivel összhangban a nőket még inkább ösztönözzék a mesterséges intelligencia ágazatba való belépésre.
Bár Clapot és kollégái üdvözlik a mesterséges intelligenciáról szóló törvényt, úgy vélik, hogy a szerzői jogi irányelvet módosítani kell majd a mesterséges intelligencia terén a közelmúltban bekövetkezett technológiai fejlődés miatt. Az EU szerzői jogi irányelve 2019 áprilisában lépett hatályba, három évvel a ChatGPT nyilvános megjelenése előtt, amely gyorsan a világ leghíresebb chatbotjává vált. Az, hogy ki ellenőrzi az ilyenek mögött álló nagy teljesítményű mesterséges intelligencia modellekbe táplált adatokat, az egyik legfontosabb, e bomlasztó technológia jövőjét meghatározó frontvonalnak tűnik. Decemberben a The New York Times mérföldkőnek számító pert indított az OpenAI ellen szerzői jogok megsértése miatt.
A francia bizottság tudatában van a generatív mesterséges intelligenciák által használt szerzői jogokkal kapcsolatos védőintézkedéseknek és az átláthatóságra vonatkozó záradékoknak. A képviselők mégis úgy vélik, hogy a következő jogalkotási megbízatás során a szerzői jogi irányelvet át kell dolgozni, hogy "figyelembe vegyék a generatív MI következményeinek szellemi és ipari tulajdonát", további részletek nélkül idézve néhány "jogi kiskaput".
A "Franciaország 2030" vízió keretében egy nemzeti MI-bizottság irányítja a jövőbeli MI-beruházásokat, és egyúttal összehangolja a stratégiát a minisztériumok között. Ez jelenleg a gazdasági, az oktatási, az ökológiai, a védelmi és az egészségügyi minisztérium képviselőiből áll. Annak érdekében, hogy a szerzői jogi megfontolások beépüljenek a nemzeti MI-stratégiába, a francia törvényhozók azt javasolták, hogy a kulturális minisztérium is legyen a koordinációs csoport tagja.
A mesterséges intelligenciáról szóló törvényt illetően a bizottsági vélemény röviden részletezi a rendelet tartalmát és az EU Tanácsában képviselt francia álláspontot. A képviselők szerint a Thierry Breton francia biztos által a legutóbbi, decemberi politikai háromoldalú egyeztetés után bemutatott szöveg "úgy tűnt, megtalálta az egyensúlyt". A globális színtérre tekintve egy ajánlás azt javasolja, hogy Franciaország diplomáciai erejét használják fel egy, az ENSZ tengerjogi egyezményéhez hasonló nemzetközi MI-szerződés kidolgozására. Az Európa Tanács mesterséges intelligenciáról szóló nemzetközi szerződéssel kapcsolatos kezdeményezését idézik anélkül, hogy utalnának az Egyesült Államok által vezetett offenzívára, amely a magánszektort mentesítené a szerződés alól, ami ellentétes lenne az EU mesterséges intelligenciáról szóló törvényének szellemével.
A törvényhozók az izraeli visszakövetelési záradékokat idézik arról, hogy a közpénzeket vissza kell fizetni az államnak, ha egy vállalatot külföldi gazdasági szereplőnek adnak el - a törvényhozók ugyanilyen mechanizmus bevezetését javasolják a közpénzből finanszírozott MI startupok esetében. Emellett a befektetők bizalmának megerősítése érdekében javasolják a korai fázisban lévő mesterséges intelligenciával foglalkozó induló vállalkozások finanszírozásának megkönnyítését. Ebben a befektetőbarát szellemben a vélemény nem javasolja és nem is zárja ki, hogy a francia adatvédelmi hatóság, a CNIL legyen az MI-ért felelős szabályozó hatóság. "Egyesek a CNIL-t a fejlődést akadályozó intézménynek tekintik. Ezért óvatosnak kell lenni, még szimbolikusan is, mert bár bízom a CNIL szakértelmében, az MI-ért felelős nemzeti hatóságként való kijelölése negatív innovációs jelzésnek tekinthető" - zárja Clapot. A vélemény azt is javasolja, hogy az EU digitális évtizedének célkitűzéseivel összhangban a nőket még inkább ösztönözzék a mesterséges intelligencia ágazatba való belépésre.