A Huawei áttörése egy fejlett chip gyártásában aláhúzza Kína eltökéltségét és képességét az amerikai szankciók elleni küzdelemben, de az erőfeszítések valószínűleg nagyon költségesek, és a korlátozások szigorítására késztethetik Washingtont.

A Huawei a múlt héten mutatta be a Mate 60 Pro okostelefont Gina Raimondo amerikai kereskedelmi miniszter kínai látogatásával egyidőben. A telefont a vállalat saját fejlesztésű Kirin 9000-es chipje hajtja, amelyet az ország legjobb szerződéses chipgyártója, a SMIC állít elő 7 nanométeres technológiával. Az első tesztek eredményei és a korai felhasználók állításai a telefon nagy teljesítményéről azt jelzik, hogy Kína figyelemreméltó előrelépést tett a csúcskategóriás chipek fejlesztése terén, még akkor is, ha Washington az elmúlt években szankciókkal próbálta csökkenteni az ország fejlett chipgyártó eszközökhöz való hozzáférését.

Ez "azt mutatja, hogy a kínai félvezetőipar milyen technikai fejlődést tudott elérni az EUV-eszközök nélkül. Az elért eredmény nehézsége az ország chiptechnológiai képességének rugalmasságát is mutatja" - mondta Dan Hutcheson, a TechInsights elemzője. Az EUV az extrém ultraibolya litográfiára utal, és a 7 nm-es vagy annál fejlettebb chipek gyártására használják. "Ugyanakkor nagy geopolitikai kihívást jelent azoknak az országoknak, amelyek igyekeztek korlátozni Kína kritikus gyártási technológiákhoz való hozzáférését. Az eredmény valószínűleg még a jelenleginél is szigorúbb korlátozások bevezetése lesz."

A TechInsights megállapításai vizsgálatot indukálhatnak az amerikai kereskedelmi minisztérium Ipari és Biztonsági Hivatalánál, további vitát indíthatnak az Egyesült Államokban a szankciók hatékonyságáról, és arra késztethetik az amerikai kongresszust, hogy még keményebb technológiai szankciókat iktasson be a Kínával szemben készülő versenytörvényjavaslatba. Összességében tehát az amerikai-kínai technológiai háború valószínűleg eszkalálódni fog.

A legfejlettebb chip, amelyet a SMIC korábban gyártani tudott 14 nm-es volt. Hogy ez ne is lehessen jobb, Washington 2020 végén megtiltotta, hogy a holland ASML cég EUV-gépeket exportálhasson Kínába. A TechInsights azonban úgy véli, hogy a SMIC-nek sikerült 7 nm-es chipeket gyártania egyszerűbb DUV-gépek finomhangolásával, amelyeket még mindig szabadon vásárolhat az ASML-től. Az is elképzelhető, hogy a Huawei a chip előállításához szükséges technológiát és berendezéseket a SMIC-től vásárolta meg, és saját maga gyártotta azt le ahelyett, hogy együttműködésben dolgoztak volna.


De bárki is készíti a chipet, a kihozatali arány valószínűleg nagyon alacsony, ami csökkenti az egy ostyából felhasználható chipek számát, így nagyban megnöveli a költségeket. De úgy néz ki, hogy a Huawei hajlandó sokkal magasabb költségeket elfogadni, amit elemzők szerint a Huawei saját pénzügyi forrásainak és a bőkezű kormányzati támogatásoknak a kombinációja tesz lehetővé, így a cég az ezeket a chipeket használó telefonokat normál piaci áron tudja értékesíteni. A kutatócégek szerint a SMIC 7 nm-es eljárásának hozamrátája 50% alatti, szemben a 90%-os vagy annál magasabb iparági normával. Ez a szállítások számát 2-4 millió chipre korlátozná, ami nem elég ahhoz, hogy a Huawei visszaszerezze korábbi okostelefon-piaci dominanciáját. A Huawei tízmillió darab Mate 60 Pro szállítására készül, és a Kínában gyártott 7 nm-es chipekkel nehezen lesz megoldható ekkora mennyiség.

Nem lehet véletlen, hogy Kína pont most egy új, államilag támogatott befektetési alapot indít, amely mintegy 40 milliárd dollárt kíván bevonni a chipszektorba, miközben az ország fokozza erőfeszítéseit, hogy felzárkózzon az Egyesült Államokhoz és más riválisaihoz. Az amerikai korlátozások magas költségeket rónak az ellenőrzött technológiák kínai gyártására, de a kínai kormány valószínűleg állja a számlát.