SG.hu

400 millió euróba kerül(ne) a Német Vasútnak a Huawei kiváltása

A Deutsche Bahn 2015 óta használja hálózatában a kínai cég eszközeit, és a több száz bázisállomás lecserélése legalább 5-6 évbe telik majd.

A Huawei kínai távközlési berendezésgyártó cégre való hagyatkozás a német állami vasúttársaságnak, a Deutsche Bahnnak több mint 400 millió eurójába kerülhet. A Der Spiegel német lap birtokába jutott belső dokumentumok szerint a Deutsche Bahn 2015-ig visszamenőleg nagymértékben támaszkodik a kínai cég hálózati berendezéseire. Ha a kormány a betiltás útjára lép, csak Észak-Németországban akár 800 bázisállomást le kellene cserélniük. De erre még nincs jel, tekintve, hogy a vasúttársaság pár hónapja 64 millió eurós hálózatmodernizálási szerződést kötött a Deutsche Telekommal - egy olyan vállalattal, amely nagymértékben használja a Huawei berendezéseit.

A kínai távközlési berendezések használata évek óta viták forrása. A legfőbb aggodalom az, hogy a Pekinggel való információmegosztást előíró kínai törvények miatt a Huawei arra kényszerülhet, hogy hátsó ajtókat helyezzen el a berendezéseiben, ami lehetővé teszi, hogy az ázsiai ország ezeken keresztül a külföldi nemzetek után kémkedjen. A Huawei a maga részéről többször is tagadta ezeket az állításokat, és ragaszkodik ahhoz, hogy mindenhol betartja a törvényeket, ahol működik. Németország különösen bizonytalan helyzetben van, mivel az Európai Bizottság szigorúbb korlátozásokat szorgalmaz a Kínából származó berendezések érzékeny infrastruktúrában való felhasználására vonatkozóan. A kínai nagykövetség szerint a Huawei ma Németország hálózati berendezéseinek közel 60 százalékát adja.

Az összes ilyen felszerelés eltávolítása kétségtelenül költséges vállalkozásnak bizonyulna, amit a német gazdasági minisztérium is gyakran hangsúlyoz. A Bundestag alsóházának gazdasági bizottságához intézett levelében a minisztérium arra figyelmeztetett, hogy a Huawei és a ZTE berendezéseinek leszerelése és cseréje valószínűleg "jelentős hatással lesz a mobilhálózatok működésére és a lefedettségi követelmények teljesítésére". És ellentétben az Egyesült Államokkal, ahol az internetszolgáltatók és távközlési szolgáltatók cégek több, mint 5,6 milliárd dollárnyi visszatérítésben részesülnek, a német törvények megfogalmazása szerint a cégeknek maguknak kell állniuk a számlát a berendezések cseréjéért.

Hogy Európa legnagyobb gazdasága végül eltávolítja-e a Huawei-berendezéseket, arról még folyik a vita. A német kormány jelenleg még vizsgálja az ország hálózatait működtető technológia biztonsági vonatkozásait, és ennek eredménye döntő fontosságúak lehet. Az európai országoknak az úgynevezett 5G kiberbiztonsági eszköztár 2020-as jóváhagyása óta jogukban áll korlátozni vagy betiltani a nagy kockázatot jelentő beszállítókat. Ahogy azonban Thierry Breton európai biztos nemrégiben sajnálkozott, kevés nemzet ültette át ezt a hatáskört a gyakorlatba. "Nem engedhetjük meg magunknak, hogy olyan kritikus függőségeket tartsunk fenn, amelyek fegyverré válhatnak az érdekeinket tekintve" - mondta júniusban. Az uniós tagállamok szemére vetette, hogy elmulasztották a kínai berendezések 5G-hálózatokból való kizárását, ami "jelentős biztonsági kockázatot jelent, és veszélyezteti az Unió kollektív biztonságát, mivel jelentős függőséget teremt az EU számára és komoly sebezhetőséget".

A Huawei 5G-téren aratott sikere részben az alacsony áraknak köszönhető, a konkurens gyártókhoz képest olcsóbban tették elérhetővé a berendezéseiket, de az elmúlt években megnőtt a nyomás a kínai berendezések nemzeti hálózatokból való eltávolítására. Tavaly októberben az Egyesült Királyság csatlakozott az Egyesült Államokhoz és 10 uniós országhoz, amelyek a kínai berendezések eltávolításában részt vettek. Az Egyesült Államok és az EU vezetőinek nyomása ellenére nem minden nemzet lelkesedik az ötletért. Ezen a héten a dél-afrikai Anil Sooklal azt mondta, hogy a nemzet nem fog eleget tenni a kínai távközlési berendezések betiltására irányuló amerikai erőfeszítéseknek. Brazília, a BRICS-blokk másik tagja korábban szintén elutasította az amerikai vezetők nyomását, hogy a Huawei berendezéseit távolítsák el a hálózataikból.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
  • Tetsuo #11
    Jó meglátások.
  • kvp #9
    "De hisz ezt csinálják más EU országok"

    Amit szabad a nemet vagy francia kormanyzatoknak, azert miert is lenne szabad egy keleteuropainak? Arrol nem beszelve, hogy nallunk is megengednek, ha a kormany a globalis nagytoket segitene ezzel. Ezt hivja az EU stakeholder demokracianak, azaz tokearanyos kepviseletnek.

    "Ennél a Huaweinél végül is visszanyalt a fagyi, máris sutba dobják a szabadelvűséget és erővel lépnek ellene."

    A Huawei kinai ceg, nem resze a globalis tokenek, hanem Kina a globalis piac egyfajta nemzeti ellenpolusakent lep fel az utobbi idoben. Ennek fo oka az, hogy oket is megprobaltak beterelni a globalis nagytoke iranyitasa ala es erre Kina egyfajta maoista restauracioval reagalt. Pedig nyugaton mindenki azt hitte, hogy a szabadkeresekelem hatasara Kina is feladja a nemzeti onrendelkezeset es csatlakozik a globalis tarsadalmakhoz, mint ahogy tette az az EU legtobb tagallama is. Nem ez tortent.
  • gosub #9
    "legnagyobb baja az orszaggal, hogy itthon a kormany atallt egyfajta allamkapitalizmusra," De hisz ezt csinálják más EU országok, minden ágazat le van osztva, saját cégeiket részesítik előnyben, sőt még dotálják is! Szerinted egy nagy nyugati céggel aminél ahogy írod nagyobb költségvetéssel müxik mint a magyar állam azzal milyen verseny, vagy érdek érvényesülhet? Eklatáns példa a Danon. Cukoripar... Vagy ha megvannak a korrupciós csatornák akkor energetikai példa az erőművek privatizálása, gázüzletág liberalizációja... láttuk, hogy ez full gazdasági csőd, idegen pénzszivattyú, tiszta ukrajna, vlgül teljes idegen kézivezérlés.

    Ennél a Huaweinél végül is visszanyalt a fagyi, máris sutba dobják a szabadelvűséget és erővel lépnek ellene.
  • kvp #6
    "Fellépni ellene, gátolni, tenni ellene még szuverén törvényalkotással is tilos."

    Igen, ez az EU egyik legnagyobb baja az orszaggal, hogy itthon a kormany atallt egyfajta allamkapitalizmusra, tehat egyetlen nagy cegkent kezelik a magyar gazdasagot. Johetnek a kulfoldi cegek, de csak akkor ha szerzodest kotnek az allammal es csak azok akiket az allam beenged. Ez a kivalasztott cegeknek jo, mert biztos jogszabalyi hatter jar hozza, viszont rossz a be nem engedett vagy kiszoritott cegeknek. Figyelembe veve, hogy ma mar egy atlagos globalista ceg nagyobb gazdasagi erovel bir mint a magyar allam, ez a hozzaallas a minimalisan szukseges a sajat erdekek ervenyesitesehez. Az allamkapitalista szemlelet egyebkent nagyon nepszeru volt anno Del-Koreaban is es jellemzi Kinat a mai napig. Anno sokat segitett mindket allam felemelkedeseben, ugyanis meg a protekcionizmusnal is hatekonyabb.

    "Érdekes, hogy ezek a Huawei eszközök a birtokukban van, de mégis csak feltételezik, hogy kémtevékenységre vannak felkészítve, de nincsenek technikai konkrétumok."

    Vannak. Ugyanaz a digitalis alairasi rendszer van bennuk mint az amerikai termekekben, csak eppen a firmware-ek alairokulcsai nem az amerikai cegeknel es az amerikai harombetus hivatalnal vannak, hanem a kinai cegnel es a kinai torvenyek szerint a kinai hivatalnal. Mivel az amerikai kepes ezzel a kemtevekenysegre (es hasznaltak is erre), ezert a kinai is kepes, akkor is ha jelenleg meg nem hasznaljak arra.

    Minden mas szempontbol a termekek egyformak, csak a kinai az europai knowhow miatt visszafele kompatibilis az europai szabvanyokkal, az uj amerikai meg nem. Pont ezert valasztottak anno a kinait, mert nemcsak olcsobb volt, de a meglevo halozat tobbi reszet sem kellett hozza atepiteni.
  • gosub #7
    Nálunk a nyugati cégek erőfölényükkel, tőkéjükkel gyárakat, ágazatokat tett tönkre, szerzett meg elsősorban az élelmiszeriparban és kereskedelemben. Ezt hívatják korlátlan kapitalizmusnak és európai szabad kereskedelemnek, amit tiszteletben kell tartani. Fellépni ellene, gátolni, tenni ellene még szuverén törvényalkotással is tilos.
  • dyra #6
    Majd nyomtatnak pénzt és kész.
  • Tetsuo #5
    A hivatalos indok a kémtevékenység. Senki nem említi a kínai termékek versenyelőnyét, hiszen ez indokból kivetett szankciók a kapitalizmus alapelveit hazudtolnák meg.
  • Major #2
    Amondó vagyok, hogy kémtevékenység a legkevesebb, itt arról van inkább szó, hogy a kínai ipar minden mást tönkre tesz.
  • gosub #3
    USA éveken át lehallgatta európa vezetőit, mint szövetséges. Nem tudjuk, hogy ebben része volt e amerikai elektronikai termékekbe épített kémprogramoknak. A kémkedés már letagadhatatlan tény. De az eredménye az lett, hogy a német kormány csupa amerikai tanácsadót, német érdekeket nyiltan megtagadó minisztert, amerika érdekei mentén, saját jólétét feladó német pokitikát folytat. Az EU vezetői is nulla önállóságról tesznek tanúbizonyságot, élén a kisasszonnyal.
    Érdekes, hogy ezek a Huawei eszközök a birtokukban van, de mégis csak feltételezik, hogy kémtevékenységre vannak felkészítve, de nincsenek technikai konkrétumok. Inkább tűnik ez ürügynek előnyszerzés céljából.
  • kvp #2
    Amire egy ilyen halozat elavul az legalabb 10 ev es eppen most telepitettek az uj rendszereket. 10 evig nem lehet elhuzni a nyugat levalasztasat Kinarol, mert egyreszt addigra megnyerik a gazdasagi versenyt, masreszt most mar barmikor elkezdodhet Kina blokadja es a tajvani konfliktus. Az USA-nak nincs 10-15 eve varni, hogy mindenhonnan kikopjon a kinai technologia. Arrol nem beszelve, hogy az amerikai alternativak nem kompatibilisak, mig a kinai rendszerek europai szabvanyokra epulnek, igy visszafele kompatibilisek a jarmuvekre szerelt regebbi rendszerekkel. Egy atallas nem csak a tornyokat dobna ki, hanem szinte minden vonat fedelzeti rendszeret is.