Kilencvenkét görög politikus, miniszter és újságíró kapott a Predator kémprogrammal kapcsolatos fertőzött SMS-eket - közölte a görög adatvédelmi hatóság.

Az üzenetek egy rövid szöveget és egy weboldalra mutató linket tartalmaztak, amely nagyon hasonlít egy az országban ismert, főként hírekre összpontosító weboldalra. Minden egyes üzenet arra a személyre volt szabva, akinek küldték. A kémszoftverhez kapcsolódóan több mint 350 SMS-t küldtek a potenciális Predator-célpontoknak, néhányat az állam elektronikus oltási platformján keresztül a világjárvány idején. A kémprogramok használata Görögországban illegális, még a kormányzati szervek számára is. Miután a Pegasushoz hasonló Predator kémprogram feltelepült a telefonra, az hozzáférhetett jelszavakhoz, fájlokhoz, fényképekhez, böngészési előzményekhez és a kapcsolatokhoz. Aktiválhatta a kamerát vagy a mikrofont is, valamint képernyőképeket készíthetett.

Egy görög oknyomozó újságíró - aki már korábban is áldozatul esett a magyar kormány által magyar újságírók ellen szintén bevetett Predator kémprogramnak - Thanaszisz Koukakisz elmondta, hogy ezúttal "miniszterekről van szó, például a külügyminiszterről". "Olyan emberekről beszélünk, akik részt vettek az Európai Tanácsban. Miközben más európai minisztereket hívtak, megfigyelés alatt álltak" - mondta. Nikosz Dendiasz görög külügyminiszter egy interjúban azt mondta, hogy amennyiben a telefonját lehallgatták, az "nemcsak Görögországban, hanem a világ számos országában bűncselekmény lenne, mert nem csak az országon belül csevegek".

Tal Dilian, az Izraeli Védelmi Erők 81-es egységének volt parancsnoka 2013-tól 2020 körülig Cipruson tevékenykedett, amikor Görögországba költözött. Dilian többek között egy Intellexa nevű konzorciumot alapított, és az Intellexa Cytrox nevű cég volt az, amely a Predatort kifejlesztette. Kyriakos Mitsotakis görög miniszterelnök kormánya a görög külügyminisztériumon keresztül kiadott kiviteli engedélyek révén elősegítette a Predator kémprogram más országokba történő elterjedését. Ez ellentétes a kettős felhasználású (azaz polgári és katonai) technológiákra vonatkozó uniós szabályokkal, és az uniós ügyész jelenleg vizsgálja az ügyet. Az Intellexa és a Cytrox egyaránt feketelistára került az amerikai szövetségi kormányzat által, megakadályozva, hogy az amerikai vállalatok kereskedelmi kapcsolatokat ápoljanak a két céggel, amelyeket az amerikai nemzetbiztonsági és külpolitikai érdekeket fenyegetőnek tekintettek.

A görög kormány tagadja, hogy bármi köze lenne a Predator kémprogramhoz, és kitart amellett, hogy minden megfigyelés a titkosszolgálatok legális csatornáin zajlott. A Predatorral kapcsolatban a görög végrehajtó hatalom azt mondja, hogy "magánszemélyek" ügyéről van szó, amelyet a görög igazságszolgáltatás jelenleg vizsgál. Azonban közel egy évvel a botrány kirobbanása után a nyomozás sehol sem tart. A görög titkosszolgálatok vezetője, valamint Mitsotakis unokaöccse, Grigoris Dimitriadis, aki 2022 augusztusáig a miniszterelnöki hivatal főtitkára volt, lemondott, miután kiderült, hogy Nikos Androulakis európai parlamenti képviselőt, a szocialista Pasok párt vezetőjét 2021-ben megfigyelés alá helyezte a görög titkosszolgálat. Mitsotakis azt mondta, hogy nem tudott erről a megfigyelésről, később pedig elismerte, hogy Androulakis nem jelent nemzetbiztonsági veszélyt.


Az ellenzék már korábban rámutatott, hogy Mitsotakis egyik első lépése hivatalba lépése után az volt, hogy a titkosszolgálatokat közvetlen felügyelete alá helyezte. A hét elején Androulakis képviselő a görög parlamentben felfedte, hogy háromszor is megpróbálták megfertőzni a telefonját a Predatorral. Kettőt az Európai Parlament különleges szolgálata észlelt 2021. szeptember 16-án és 21-én. "A harmadik kísérletre 2021. október 20-án került sor, amikor már a titkosszolgálatok megfigyelése alatt álltam, és a Pasok választási folyamatának közepén" - mondta.

Sophie in 't Veld holland EP-képviselő - aki az Európai Parlamentben a most lezárult Pegasus-vizsgálat munkájának élére állt - úgy véli, hogy a lehallgatás hatással lehet az Európai Tanácsra, a Bizottságra és más uniós szervekre, például a Frontex határvédelmi ügynökségre is. Panaszkodott, hogy "az Európai Uniónak minden oka megvan arra, hogy nagyon alaposan kivizsgálja a dolgokat", az uniós intézmények azonban eddig hallgattak az ügyről, és a nemzeti hatóságokra bízták az ügyet kivizsgálásra. A Bizottság véleménye szerint a kémprogramokra vonatkozó jogszabályok betartatása a tagállamok feladata, In 't Veld azonban úgy véli, hogy ez csak egy "fügefalevél" és ürügy arra, hogy az intézmény ne végezze a munkáját. "Eljutottunk arra a pontra, amikor a Bizottság már nem érdemli meg az Európai Parlament bizalmát" - mondta. "Az emberek hajlamosak vállat vonni, mint 'ó, igen, a politikai pártok kémkednek mások után. Mi ebben a különleges?' Úgy gondolom, ha ennyire nem törődünk a demokráciával és a jogállamisággal, akkor már nem érdemeljük meg, hogy egy szabad világban éljünk."

Az Európai Bizottság szóvivője elmondta, hogy az uniós intézmények, szervek és ügynökségek számítógépes vészhelyzeti reagáló csoportja (CERT-EU) "tudatában vannak a médiában megjelent, a "Predator" rosszindulatú szoftverről szóló híreknek, és folyamatosan figyelemmel kísérik a helyzetet". "Nagyon komolyan veszik ezt a kifinomult kártevőt, és szigorú megelőző és védekező politikákat alkalmaznak infrastruktúráink, adataink és eszközeink védelme érdekében". Az Európai Tanács szóvivője elmondta, hogy "a miniszterek mobiltelefonjainak biztonsága olyan kérdés, amely kizárólag a tagállamok és nemzeti biztonsági hatóságaik hatáskörébe tartozik". A szóvivő a Tanács Főtitkárságára is hivatkozott, amely "a fogadó állam hatóságaival együttműködve biztosítja az Európai Tanács, a Tanács és más magas szintű ülések védelmét".