SG.hu
Gigabites hálózati kapcsolat infravörös fénnyel, ez a Li-Fi
Az IEEE szabványügyi testület jóváhagyta a Wi-Fi specifikáció módosítását és elfogadta az IEEE 802.11bb Light Communication Global szabványt - amelyet LiFi néven emlegetnek - a fizikai réteg (PHY) és a médiumhozzáférés-vezérlő réteg (MAC) szükséges módosításait írja le. Tehát a rádióspektrumon túl a látható és infravörös fényt használó vezeték nélküli hálózatokat is elismerték, mint vezeték nélküli kommunikációt.
Már több mint egy évtizede tudjuk, hogy a villogó villanykörték jelentős mennyiségű adatot tudnak továbbítani vezeték nélkül, de ugyanígy működik a tévé távirányítója is, csak az emberi szemnek láthatatlan fénytartományban. Most a Wi-Fi mögött álló IEEE szabványügyi testület úgy döntött, hogy hivatalosan is meghívja a "Li-Fi"-t, amely technológia 10 megabit/másodperc és 9,6 gigabit/másodperc közötti sebességre képes láthatatlan infravörös fény segítségével. (A Wi-Fi 6 - a LiFi-hez hasonlóan - 9,6 Gb/s-os csúcssebességgel működik.) Az IEEE 802.11 vezeték nélküli szabvány 2023 júniusától hivatalosan is elismeri a fénykommunikációt a vezeték nélküli helyi hálózatok fizikai rétegeként, ami azt jelenti, hogy a Li-Fi-nek nem kell versenyeznie a Wi-Fi-vel. A fény csak egy másik fajta hozzáférési pont és interfész, amely ugyanazokat a hálózatokat és/vagy ugyanazt az internetet szolgáltatja az eszköznek.
A Li-Fi termékek nem újak, a cégek már évek óta próbálkoznak az értékesítésükkel. Legalább egy IEEE-tag olyan hálózatokkal kísérletezett, amelyek egyszerre használják a Wi-Fi-t és a Li-Fi-t, hogy leküzdjék egymás hátrányait, intelligens módon átirányítva néhány irodai számítógép forgalmát a Li-Fi-re a Wi-Fi helyett, hogy javítsák az egész hálózat robosztusságát. Sőt, már egy konkurens szabvány is létezik, a Nemzetközi Távközlési Unió G.9991-es szabványa, amely többek között a Philips Hue gyártó Signify adatsugárzó izzóiban is megjelenik. Ezek a vállalatok arra a tényre építenek, hogy a fény gyors, privát, közvetlen látótávolságú, rádiós interferencia nélküli kapcsolatot biztosíthat.
De persze a fényviszonyok drasztikusan változhatnak, és túl könnyű véletlenül megszakítani a látótávolságú kapcsolatot. Tehát a fénykommunikáció terén van még hova fejlődni, mert annak hatótávolsága nagyon érzékeny a besugárzásra és a beesési szögekre. "A vállalati Wi-Fi és a legkorszerűbb LC (Light Communication) teljesítménye egyenrangú, de az LC megbízhatóságán még javítani kell. Egy lehetséges megközelítés a többszörös, elosztott optikai frontendek használata" - olvasható egy tanulmányban.
Kezdetben a LiFi-t a Wi-Fi rendszerek kiegészítéseként pozícionálják, olyan lehetőségként, amely a hálózati torlódások vagy interferenciák növelése nélkül biztosít extra sávszélességet. Az új technológia a kábelsűrűség ritkítására is lehetőséget nyújt. A LiFi fontos érve még a biztonság - a falak tűzfalként szolgálnak, mivel a fény nem hatol át rajtuk. Ez csökkenti a zavarás és a lehallgatás kockázatát és lehetővé teszi a centiméteres pontosságú beltéri navigációt. A helyiségbe való benézés nem biztosít adatlehallgatási lehetőséget, mert a kémkedők csak vagy az uplink vagy a downlink fényforrást láthatják, mindkettőt nem.
Már több mint egy évtizede tudjuk, hogy a villogó villanykörték jelentős mennyiségű adatot tudnak továbbítani vezeték nélkül, de ugyanígy működik a tévé távirányítója is, csak az emberi szemnek láthatatlan fénytartományban. Most a Wi-Fi mögött álló IEEE szabványügyi testület úgy döntött, hogy hivatalosan is meghívja a "Li-Fi"-t, amely technológia 10 megabit/másodperc és 9,6 gigabit/másodperc közötti sebességre képes láthatatlan infravörös fény segítségével. (A Wi-Fi 6 - a LiFi-hez hasonlóan - 9,6 Gb/s-os csúcssebességgel működik.) Az IEEE 802.11 vezeték nélküli szabvány 2023 júniusától hivatalosan is elismeri a fénykommunikációt a vezeték nélküli helyi hálózatok fizikai rétegeként, ami azt jelenti, hogy a Li-Fi-nek nem kell versenyeznie a Wi-Fi-vel. A fény csak egy másik fajta hozzáférési pont és interfész, amely ugyanazokat a hálózatokat és/vagy ugyanazt az internetet szolgáltatja az eszköznek.
A Li-Fi termékek nem újak, a cégek már évek óta próbálkoznak az értékesítésükkel. Legalább egy IEEE-tag olyan hálózatokkal kísérletezett, amelyek egyszerre használják a Wi-Fi-t és a Li-Fi-t, hogy leküzdjék egymás hátrányait, intelligens módon átirányítva néhány irodai számítógép forgalmát a Li-Fi-re a Wi-Fi helyett, hogy javítsák az egész hálózat robosztusságát. Sőt, már egy konkurens szabvány is létezik, a Nemzetközi Távközlési Unió G.9991-es szabványa, amely többek között a Philips Hue gyártó Signify adatsugárzó izzóiban is megjelenik. Ezek a vállalatok arra a tényre építenek, hogy a fény gyors, privát, közvetlen látótávolságú, rádiós interferencia nélküli kapcsolatot biztosíthat.
De persze a fényviszonyok drasztikusan változhatnak, és túl könnyű véletlenül megszakítani a látótávolságú kapcsolatot. Tehát a fénykommunikáció terén van még hova fejlődni, mert annak hatótávolsága nagyon érzékeny a besugárzásra és a beesési szögekre. "A vállalati Wi-Fi és a legkorszerűbb LC (Light Communication) teljesítménye egyenrangú, de az LC megbízhatóságán még javítani kell. Egy lehetséges megközelítés a többszörös, elosztott optikai frontendek használata" - olvasható egy tanulmányban.
Kezdetben a LiFi-t a Wi-Fi rendszerek kiegészítéseként pozícionálják, olyan lehetőségként, amely a hálózati torlódások vagy interferenciák növelése nélkül biztosít extra sávszélességet. Az új technológia a kábelsűrűség ritkítására is lehetőséget nyújt. A LiFi fontos érve még a biztonság - a falak tűzfalként szolgálnak, mivel a fény nem hatol át rajtuk. Ez csökkenti a zavarás és a lehallgatás kockázatát és lehetővé teszi a centiméteres pontosságú beltéri navigációt. A helyiségbe való benézés nem biztosít adatlehallgatási lehetőséget, mert a kémkedők csak vagy az uplink vagy a downlink fényforrást láthatják, mindkettőt nem.