A vezetőkön kívül a technológia iránt senki nem lelkesedik, sőt, inkább csak aggódnak az emberek.

Hogy mit tesz majd a mesterséges intelligencia a filmvilággal? Ki más tudná ezt a kérdést jobban megválaszolni, mint a ChatGPT, az OpenAI által kifejlesztett chatbot. Elmondása szerint az MI felhasználható

a meglévő forgatókönyvek elemzésére és újak létrehozására

a gyártás előtti folyamat egyszerűsítésére, beleértve a szereposztást, a helyszínek felkutatását és a forgatókönyvkészítést

időt és energiát takaríthat meg a vágási folyamat során, valamint a filmek megőrzése vagy restaurálása során

valósághűbb és magával ragadóbb speciális effektek létrehozására, ami csökkentheti a gyakorlati effektek szükségességét, és időt és pénzt takaríthat meg az utómunkálatok során

a közönség preferenciáinak elemzésére, ami segít a stúdióknak megalapozottabb döntéseket hozni arról, hogy mely filmeket adjanak zöld utat, és hogyan értékesítsék azokat

személyre szabhatóak a nézőknek szóló filmajánlatok, és optimalizálhatók a forgalmazási stratégiák, ami magasabb jegyeladásokat és bevételt eredményezhet.

A válasz logikus, de a szakmát inkább a színészek jövőbeli szerepe, a szellemi tulajdonjogok helyzete vagy a történetmesélés új módjai érdeklik. A Guardian emberi interjúalanyokhoz fordult, akik elismerték ugyan, hogy a mesterséges intelligencia segíthet egy forgatókönyvírónak leküzdeni az írói blokkot, vagy egy szerkesztőnek megoldani a hétköznapi feladatokat, de aggodalmukat fejezték ki amiatt, hogy az algoritmusok gyakorlatilag arra kényszerítik őket, hogy ingyen dolgozzanak. A mesterséges intelligencia már itt van: hallható a szintetizált hangokban és látható a vizuális effektekben.

A ChatGPT meghódította a világot esszé és versírási lehetőségével, sőt, még az üzleti és jogi iskolai vizsgák letételére is alkalmas. Csak idő kérdése, hogy mikor tud egy tisztességes forgatókönyv átdolgozással előállni, vagy egy regényből kasszasiker forgatókönyvet csinálni. Az elmúlt néhány hónap gyors fejlődését nézve ha üres lapból indulva nem is kompetens, de egy olyan utasításra, hogy "Csinálj egy átdolgozást Aaron Sorkin stílusában" már most komoly munkát tesz le az asztalra. De ezzel az a baj, hogy a technológiai iparban köztudottan a férfiak dominálnak, és a mesterséges intelligencia sem különbözik ettől. "Honnan szerzi a mesterséges intelligencia a programozáshoz szükséges információkat? Ezek az információk csak a társadalom egy bizonyos részétől származnak? Ha lényegében a programozók szemszögéből fog történetet mesélni, akkor aggódnunk kell a programozók sokszínűségének hiánya miatt" - vetette fel Marc Guggenheim forgatókönyvíró, televíziós producer.

De nem az írók az egyetlenek, akiknek potenciális felfordulással kell szembenézniük, a szinkronszínészek érdekvédelmi szervezete már most erősebb szabályozást követel. Figyelmeztetésük szerint idővel szintetizált hangok lépnek az emberek helyébe a hangoskönyvekben, videojátékokban és más médiumokban. James Earl Jones színész már beleegyezését adta ahhoz, hogy az MI felhasználja az általa eljátszott korai Darth Vader-felvételeket, hogy a jövőbeni Csillagok Háborúja sorozatokban megjelenhessen a hangja. Ez ugyan őt 92 évesen már kevéssé érdekli, de a szinkronszínészek megélhetése a hangjuk licencelésén alapul. Amennyiben az "ingyen dolgozik", akkor az az egész szakmát eltörli. Ráadásul az sem ismert, hogy egy MI betanításához mely hangokat használják fel a cégek, ezek potenciálisan a színészek tudta nélkül történhetnek meg.


Darth Vader hangja az új alkotásokban is James Earl Jones lesz, és ezen az esetleges halála sem változtat
Mi lenne, ha a mesterséges intelligencia képes lenne megírni egy régi film folytatását, újraalkotni ugyanazt a szereplőgárdát? A deepfake technológia segítségével a színészek létrehozhatók, majd a hangjukat szimulálva elkészíthető a film. A mesterséges intelligenciának messzemenő társadalmi és gazdasági következményei lennének. Egy olyan filmiparban, amely kizárólag a mesterséges intelligenciától függene, és a színészek kihalnának, megszűnnének a pletykalapok, elmaradnának a tévéinterjúk és a vörös szőnyeges filmpremierek. Míg a robotizáció a veszélyes és/vagy ismétlődő tevékenységeket váltja ki, addig az MI a társadalmak tanult középosztályát lehetetleníti el.

Joshua Glick, a Bard College film és elektronikus művészetek vendégprofesszora szerint míg a mesterséges intelligenciát előremutató módon is lehet használni, például egy dokumentumfilmben a képernyőn megszólalók védelmére, egyfajta "digitális fátyol" létrehozására, addig a gazdasági realitások más irányba tolják a technológiát. "Néha elgondolkodom azon, hogy a Microsoftnál vagy a Google-nál tapasztalható létszámcsökkentések mögött nem az áll-e, hogy nem három emberre van szükség, hanem egy emberre, aki a mesterséges intelligencia segítségével három ember munkaterhét is el tudja látni. A filmkészítéssel összefüggésben sokkal kevesebb emberre lesz szükség a munka elvégzéséhez, mint amennyire korábban szükség volt. Ez csökkenti a munkaerőpiacra asszisztensként belépő emberek lehetőségeit: ha a mesterséges intelligencia egy kezdőnél jobb munkát végez, akkor hogyan fognak az emberek bekerülni egy iparágba, hogy az alapoktól kezdve tanuljanak, hogy végül szakértői pozícióba kerüljenek?"

A mesterséges intelligenciát már most a mezőgazdasági forradalomhoz, az ipari forradalomhoz és az internetes forradalomhoz hasonlítják. Gyorsan halad és egyre nagyobb sebességre kapcsol. A legmélyebb hatásait valószínűleg még nem is tudjuk elképzelni.