Berta Sándor

Brazília szabályozni akarja az online platformokat

A vita arról szól, hogy ki vonható felelősségre a pénzért kínált anyagokért.

"A brazil kormány vizsgálja, hogy szabályozza-e az olyan internetes platformokat, amelyeken bevételt hozó tartalmak, például reklámok találhatók. Az elképzelésünk az lenne, hogy egy szabályozó hatóság az ilyen oldalakat, nem pedig a fogyasztókat vonná felelősségre a pénzért kínált tartalmakért" - jelentette ki Joao Brant digitális politikáért felelős államtitkár. A másik cél "annak megakadályozása, hogy a hálózatokat bűncselekmények és illegális tartalmak terjesztésére és népszerűsítésére használják", különösen a korábbi jobboldali elnök, Jair Messias Bolsonaro támogatóinak januári brazíliavárosi zavargásai után, amelyeket a tavaly októberben elvesztett választással kapcsolatos félretájékoztatás szított.

Brant hangsúlyozta, hogy Luiz Inacio Lula da Silva elnök kormánya a vállalatokat is felelőssé kívánja tenni a félretájékoztatás, a gyűlöletbeszéd és más bűncselekmények megállításáért a közösségi média platformjaikon. Az utóbbiak egyébként nem egyenként lennének felelősek a tartalmakért, hanem azért, hogy mennyire szorgalmasak a "digitális környezet" védelmében. Az államtitkár ugyanakkor nem részletezte, hogyan nézne ki a szabályozó testület, de elmondta, hogy a kormány szabályozni akarja a monetizált tartalmakat, és meg akarja akadályozni, hogy az érintett portálok félretájékoztatást valósítsanak meg és ilyen anyagokat terjesszenek.

"A testület feladata az lenne, hogy figyelemmel kísérje, hogy a platformok teljesítik-e a kötelezettségeiket és foglalkoznak-e a felhasználók által közzétett egyedi tartalmakkal. Ezt a bíróságoknak kell megoldaniuk" - tette hozzá Brant. A politikus arra sem tért ki, hogy milyen szerepet játszana az igazságszolgáltatás a félretájékoztatás elleni küzdelemben. Bármely javaslat módosításokat igényelne a 2014-es, Marco Civil néven ismert törvényben, amely Brazíliában szabályozza az internetet és védi a felhasználók jogait. A törvény 19. cikkelye mentesíti az oldalakat a jogi felelősség alól "a harmadik fél által létrehozott tartalomból eredő károkért", kivéve, ha a tartalom eltávolítására külön bírósági végzés született.

Brant szerint a jelenlegi keretrendszer "ösztönzést teremt a platformok számára, hogy ne vigyázzanak a nyilvános vitatérre". Ezért újra kell gondolni az elszámoltathatóság hiányát a reklámozott, pénzzé tett vagy reklámként megjelenített tartalmak esetében. "Nagyon rossz, hogy nulla felelősségük van az ilyen tartalmakért" - mutatott rá. A brazil legfelsőbb bíróság 2017 óta tárgyalja a 19. cikkely alkotmányosságát a Facebook és a WhatsApp tulajdonosa, a Meta Platforms Inc. által benyújtott kereset alapján. A Meta megkérdőjelezte a felelősségét abban, hogy bírósági döntés nélkül távolított el tartalmakat egy hamis Facebook-profilt érintő ügyben. A bíróság március 28-ra tűzte ki a nyilvános tárgyalást.

Hozzászólások

A témához csak regisztrált és bejelentkezett látogatók szólhatnak hozzá!
Bejelentkezéshez klikk ide
(Regisztráció a fórum nyitóoldalán)
Nem érkezett még hozzászólás. Legyél Te az első!