Berta Sándor
Fegyverek lehetnek az adatok és a közösségi oldalak
Az elmúlt esztendőkben gyökeresen megváltozott a platformok megítélése.
Carole Cadwalladr brit újságírónő a The Guardiannak és a The Observernek dolgozik, s részt vett a Cambridge Analytica-botrány leleplezésében. A riporter egy TED-előadásban az Egyesült Királyság 2019-es Brexit-szavazása körüli, a Facebookkal kapcsolatos eseményeket "az elmúlt száz év legnagyobb választási csalásának" nevezte. Most a WithSecure kiberbiztonsági vállalat Sphere konferenciájának vendége volt Helsinkiben, ahol arra a kérdésre, hogy mi változott a Cambridge Analytica-botrány kitörése óta, azt válaszolta, hogy a köztudatba bekerült az, hogy az adatok fegyverek lehetnek és azokkal vissza lehet élni a felhasználók manipulálására.
A Facebook nyilvános megítélése gyökeresen megváltozott alig néhány év alatt. 2017 elején Mark Zuckerberget egyesek még potenciális elnökjelöltként tartották számon, de manapság azonban rengetegen nagyon negatívan vélekednek a technológiai cégekről. Emellett most már látni lehet, hogy milyen hirdetéseket közölnek a Facebookon, de még mindig nem tudjuk, hogy mennyi pénzt költöttek azokra vagy hogy kiket céloznak meg. Tehát még mindig nincs sok információjuk az embereknek és ez sebezhetővé teszi őket. Most ott tartunk, hogy látjuk a problémákat, de még mindig nincs igazi megoldásunk rájuk.
"Oroszország volt az első, amely felismerte, hogy a közösségi média milyen csodálatos fegyver lehet. Erre sokáig senki sem jött rá és még most is, hogy tudjuk, hogy ezek a dolgok megtörténnek, nagyon nehéz lenyomozni őket. A technológiai társaságok még mindig nem tesznek eleget azért, hogy megvédjenek minket tőle. Tudjuk, hogy más államok és szereplők is ezt teszik, és hogy a technikák sokkal kifinomultabbá váltak."
"Kérdés az is, hogy a demokrácia és a közösségi média összeegyeztethető-e egymással. A demokrácia a nyílt vitától és a működő nyilvánosságtól, valamint az azt védő törvényektől függ. De ezek a törvények már nem működnek. A kampányfinanszírozási szabályokat könnyen ki lehet játszani. Úgy tehetsz, mintha valaki más lennél és annyit költhetsz, amennyit csak akarsz. A nyilvános vita sem működik többé, mert manipulálható és befolyásolható olyan emberek által, akik talán nem is az adott országból származnak."
"Az algoritmusok a vírusként terjedő tartalmakra vannak optimalizálva és biztosítják, hogy az álhírek és más megkérdőjelezhető anyagok gyorsan eljussanak a lehető legszélesebb közönséghez. Arra vannak programozva, hogy megijesszék az embereket. Ez nem egyeztethető össze a szabad és tisztességes választásokkal. Az utóbbival kapcsolatban Európában történnek dolgok, de úgy gondolom, hogy a technológiai vállalatok monopolhelyzete kulcsfontosságú probléma, indokolt lenne feldarabolni őket."
"Sok minden csak pénz kérdése: ha többet költenének a tartalommoderátorokra, az jó első lépés lenne. A biztonságnak kell az első helyen állnia" - jelentette ki a szakember. Cadvalladr végül kiemelte, hogy az újságírás üzleti modelljét is tönkretették a technológiai cégek. A helyi, városi újságírás források nélkül maradt és túl kevés az olyan oknyomozó újságírás, amely képes lenne ellenőrizni a hatalmon lévőket és a nagyvállalatokat. A helyzetet súlyosbítja, hogy Elon Musk át akarja venni a Twittert. A közbeszédnek jót tett, hogy Donald Trump eltűnt a Twitterről, de ez most megváltozhat és talán Elon Musk rákényszerít mindenkit arra, hogy alternatívák után nézzen.
Carole Cadwalladr brit újságírónő a The Guardiannak és a The Observernek dolgozik, s részt vett a Cambridge Analytica-botrány leleplezésében. A riporter egy TED-előadásban az Egyesült Királyság 2019-es Brexit-szavazása körüli, a Facebookkal kapcsolatos eseményeket "az elmúlt száz év legnagyobb választási csalásának" nevezte. Most a WithSecure kiberbiztonsági vállalat Sphere konferenciájának vendége volt Helsinkiben, ahol arra a kérdésre, hogy mi változott a Cambridge Analytica-botrány kitörése óta, azt válaszolta, hogy a köztudatba bekerült az, hogy az adatok fegyverek lehetnek és azokkal vissza lehet élni a felhasználók manipulálására.
A Facebook nyilvános megítélése gyökeresen megváltozott alig néhány év alatt. 2017 elején Mark Zuckerberget egyesek még potenciális elnökjelöltként tartották számon, de manapság azonban rengetegen nagyon negatívan vélekednek a technológiai cégekről. Emellett most már látni lehet, hogy milyen hirdetéseket közölnek a Facebookon, de még mindig nem tudjuk, hogy mennyi pénzt költöttek azokra vagy hogy kiket céloznak meg. Tehát még mindig nincs sok információjuk az embereknek és ez sebezhetővé teszi őket. Most ott tartunk, hogy látjuk a problémákat, de még mindig nincs igazi megoldásunk rájuk.
"Oroszország volt az első, amely felismerte, hogy a közösségi média milyen csodálatos fegyver lehet. Erre sokáig senki sem jött rá és még most is, hogy tudjuk, hogy ezek a dolgok megtörténnek, nagyon nehéz lenyomozni őket. A technológiai társaságok még mindig nem tesznek eleget azért, hogy megvédjenek minket tőle. Tudjuk, hogy más államok és szereplők is ezt teszik, és hogy a technikák sokkal kifinomultabbá váltak."
"Kérdés az is, hogy a demokrácia és a közösségi média összeegyeztethető-e egymással. A demokrácia a nyílt vitától és a működő nyilvánosságtól, valamint az azt védő törvényektől függ. De ezek a törvények már nem működnek. A kampányfinanszírozási szabályokat könnyen ki lehet játszani. Úgy tehetsz, mintha valaki más lennél és annyit költhetsz, amennyit csak akarsz. A nyilvános vita sem működik többé, mert manipulálható és befolyásolható olyan emberek által, akik talán nem is az adott országból származnak."
"Az algoritmusok a vírusként terjedő tartalmakra vannak optimalizálva és biztosítják, hogy az álhírek és más megkérdőjelezhető anyagok gyorsan eljussanak a lehető legszélesebb közönséghez. Arra vannak programozva, hogy megijesszék az embereket. Ez nem egyeztethető össze a szabad és tisztességes választásokkal. Az utóbbival kapcsolatban Európában történnek dolgok, de úgy gondolom, hogy a technológiai vállalatok monopolhelyzete kulcsfontosságú probléma, indokolt lenne feldarabolni őket."
"Sok minden csak pénz kérdése: ha többet költenének a tartalommoderátorokra, az jó első lépés lenne. A biztonságnak kell az első helyen állnia" - jelentette ki a szakember. Cadvalladr végül kiemelte, hogy az újságírás üzleti modelljét is tönkretették a technológiai cégek. A helyi, városi újságírás források nélkül maradt és túl kevés az olyan oknyomozó újságírás, amely képes lenne ellenőrizni a hatalmon lévőket és a nagyvállalatokat. A helyzetet súlyosbítja, hogy Elon Musk át akarja venni a Twittert. A közbeszédnek jót tett, hogy Donald Trump eltűnt a Twitterről, de ez most megváltozhat és talán Elon Musk rákényszerít mindenkit arra, hogy alternatívák után nézzen.