Berta Sándor
Megváltoztatják a városokat az adatok
Az IT-cégek tudják, hogy mit vásárolunk, kivel találkozunk és hová megyünk, de az adatvezérelt városfejlesztés még gyerekcipőben jár.
Az Airbnb, az Amazon, a DriveNow, a Google Térkép, a Lieferando, a Lime és az Uber csak egy kis válogatás azon platformok és szolgáltatások közül, amelyek adatokat gyűjtenek az emberek mozgásáról és vásárlási szokásaikról. A technológiai cégek e rengeteg információ segítségével a városi tereket úgy alakítják át, hogy szolgáltatásaik optimális kihasználtságát biztosítsák. Ezt a jelenséget platform urbanizmusnak nevezhetjük. "A technológiai vállalatok óriási tudással rendelkeznek a városi mobilitásról. Ezt a know-how-t optimális esetben a városvezetéssel együttműködve használják fel, például új közlekedési rendszerek és intelligens városi koncepciók létrehozására" - jelentette ki Peter Mörtenböck professzor, a Bécsi Műszaki Egyetem művészet- és építészteoretikusa. A jövő adattámogatott városrészeit az Alphabet és az Amazon építészeti részlegeiben hozzák létre.
Mörtenböck az adatvezérelt városfejlesztés következményeit kutatja csapatával. Tudni akarták, hogyan változtatják meg egymást a nyilvánosság és a városi terek. A kutatók az Osztrák Tudományos Alap (FWF) támogatásával öt éven keresztül művészeti alapkutatásokat végeztek, konferenciákat tartottak, kiállításokat szerveztek, két könyvet adtak ki és együttműködéseket alakítottak ki. Ebben a projektidőszakban több mint 100 ember vett részt a kutatásban. A folyamat nemzetközi volt.
A videómegfigyeléssel kapcsolatos ismereteket Londonban gyűjtötték össze. Egy tallinni utazás betekintést nyújtott az elektronikus kormányzásba, Mumbaiban pedig megnézték hogyan alakítják át a technológiai társaságok a környezetet. Az alapcsapat többször is ellátogatott a Szilícium-völgybe, a kutatók beszélgettek építészekkel és az Apple, a Meta és az Alphabet alkalmazottaival. "Különösen az egyetemek építészetét és az új lakóövezetekkel való bővítésre vonatkozó terveket vizsgáltuk meg. Ezek prototípusok a jövőbeli lakásépítésekhez. A Steve Jobs Színház az Apple főhadiszállásán és az Amazon áruházak kialakítása csak néhány példa a szabadalmaztatott tervek közül" - hangsúlyozta a professzor.
A kutatás művészi megközelítései -például rajzok és animációk formájában - segítettek a szakembereknek megkérdőjelezni a saját feltételezéseiket olyan témákban, mint például az adatok nyilvánossága. A kreatív megközelítéseknek más előnyei is vannak. "Nagy gondot jelentett számunkra, hogy bemutassuk, hogyan vesz részt minden egyes személy az adatok létrehozásában. Ha mindenki tudja hogyan változik a környezet, akkor képet kap arról, hogy a cégek milyen adatokat gyűjtenek és mire képesek ezekkel. A művészeti kutatás segít megtalálni a közönséggel való kapcsolatot" - ecsetelte Mörtenböck. A projektben együttműködő Lovro Koncar-Gamulin és Christian Frieß például videoinstallációkat és animációkat készítettek a kutatási folyamat vizuális fordításaként. Karintiában, Stájerországban és Vorarlbergben megbeszéléseket folytattak az érdekelt felekkel. A bécsi és londoni konferenciákon nemzetközi kutatókkal és szakértőkkel tartottak vitákat.
A projekt a Velencei Építészeti Biennálén került a nagyközönség elé. Peter Mörtenböck és Helge Mooshammer építész, kulturális teoretikus tavaly májusától novemberig az osztrák pavilon kurátora volt. A We Like Platform Austria az adatok, a nyilvánosság és a tér vizsgálatára összpontosított. A mintegy 300 000 látogatót táblák fogadták olyan szlogenekkel feliratozva, mint például "A hozzáférés az új tőke" - annak jeleként, hogy a Netflix vagy az Amazon Prime hogyan ellenőrzi és keres pénzt a tartalomhoz való hozzáférésen. A "The Platform Is My Boyfriend" szlogen a platformokhoz való érzelmi kötődést emelte ki. A látogatók a táblákat Instagram-fotók hátteréül használhatták.
A videók, animációk, az érzékelők által megváltoztatott környezetekről készült fotók kollázsa, valamint a kooperációs terek és belvárosi központok szabadalmi rajzai arra hivatottak, hogy az embereket arra ösztönözzék, hogy foglalkozzanak a városi környezet változásával. A kiállítást neves építészeti bloggerekkel folytatott élő beszélgetések egészítették ki, amelyek témái az e-kereskedelemtől a gazdaságig terjedtek. A látogatók bevonása volt az egyik fő cél, például azáltal, hogy lehetővé tették számukra, hogy feltöltsék a jövő optimális városi elképzeléseiről készült fotókat egy adatbázisba. Ezeket a víziókat most beépítik a Platform Urbanism című, szintén az FWF által finanszírozott projektbe, amelyen Peter Mörtenböck és csapata március óta dolgozik.
Az Airbnb, az Amazon, a DriveNow, a Google Térkép, a Lieferando, a Lime és az Uber csak egy kis válogatás azon platformok és szolgáltatások közül, amelyek adatokat gyűjtenek az emberek mozgásáról és vásárlási szokásaikról. A technológiai cégek e rengeteg információ segítségével a városi tereket úgy alakítják át, hogy szolgáltatásaik optimális kihasználtságát biztosítsák. Ezt a jelenséget platform urbanizmusnak nevezhetjük. "A technológiai vállalatok óriási tudással rendelkeznek a városi mobilitásról. Ezt a know-how-t optimális esetben a városvezetéssel együttműködve használják fel, például új közlekedési rendszerek és intelligens városi koncepciók létrehozására" - jelentette ki Peter Mörtenböck professzor, a Bécsi Műszaki Egyetem művészet- és építészteoretikusa. A jövő adattámogatott városrészeit az Alphabet és az Amazon építészeti részlegeiben hozzák létre.
Mörtenböck az adatvezérelt városfejlesztés következményeit kutatja csapatával. Tudni akarták, hogyan változtatják meg egymást a nyilvánosság és a városi terek. A kutatók az Osztrák Tudományos Alap (FWF) támogatásával öt éven keresztül művészeti alapkutatásokat végeztek, konferenciákat tartottak, kiállításokat szerveztek, két könyvet adtak ki és együttműködéseket alakítottak ki. Ebben a projektidőszakban több mint 100 ember vett részt a kutatásban. A folyamat nemzetközi volt.
A videómegfigyeléssel kapcsolatos ismereteket Londonban gyűjtötték össze. Egy tallinni utazás betekintést nyújtott az elektronikus kormányzásba, Mumbaiban pedig megnézték hogyan alakítják át a technológiai társaságok a környezetet. Az alapcsapat többször is ellátogatott a Szilícium-völgybe, a kutatók beszélgettek építészekkel és az Apple, a Meta és az Alphabet alkalmazottaival. "Különösen az egyetemek építészetét és az új lakóövezetekkel való bővítésre vonatkozó terveket vizsgáltuk meg. Ezek prototípusok a jövőbeli lakásépítésekhez. A Steve Jobs Színház az Apple főhadiszállásán és az Amazon áruházak kialakítása csak néhány példa a szabadalmaztatott tervek közül" - hangsúlyozta a professzor.
A kutatás művészi megközelítései -például rajzok és animációk formájában - segítettek a szakembereknek megkérdőjelezni a saját feltételezéseiket olyan témákban, mint például az adatok nyilvánossága. A kreatív megközelítéseknek más előnyei is vannak. "Nagy gondot jelentett számunkra, hogy bemutassuk, hogyan vesz részt minden egyes személy az adatok létrehozásában. Ha mindenki tudja hogyan változik a környezet, akkor képet kap arról, hogy a cégek milyen adatokat gyűjtenek és mire képesek ezekkel. A művészeti kutatás segít megtalálni a közönséggel való kapcsolatot" - ecsetelte Mörtenböck. A projektben együttműködő Lovro Koncar-Gamulin és Christian Frieß például videoinstallációkat és animációkat készítettek a kutatási folyamat vizuális fordításaként. Karintiában, Stájerországban és Vorarlbergben megbeszéléseket folytattak az érdekelt felekkel. A bécsi és londoni konferenciákon nemzetközi kutatókkal és szakértőkkel tartottak vitákat.
A projekt a Velencei Építészeti Biennálén került a nagyközönség elé. Peter Mörtenböck és Helge Mooshammer építész, kulturális teoretikus tavaly májusától novemberig az osztrák pavilon kurátora volt. A We Like Platform Austria az adatok, a nyilvánosság és a tér vizsgálatára összpontosított. A mintegy 300 000 látogatót táblák fogadták olyan szlogenekkel feliratozva, mint például "A hozzáférés az új tőke" - annak jeleként, hogy a Netflix vagy az Amazon Prime hogyan ellenőrzi és keres pénzt a tartalomhoz való hozzáférésen. A "The Platform Is My Boyfriend" szlogen a platformokhoz való érzelmi kötődést emelte ki. A látogatók a táblákat Instagram-fotók hátteréül használhatták.
A videók, animációk, az érzékelők által megváltoztatott környezetekről készült fotók kollázsa, valamint a kooperációs terek és belvárosi központok szabadalmi rajzai arra hivatottak, hogy az embereket arra ösztönözzék, hogy foglalkozzanak a városi környezet változásával. A kiállítást neves építészeti bloggerekkel folytatott élő beszélgetések egészítették ki, amelyek témái az e-kereskedelemtől a gazdaságig terjedtek. A látogatók bevonása volt az egyik fő cél, például azáltal, hogy lehetővé tették számukra, hogy feltöltsék a jövő optimális városi elképzeléseiről készült fotókat egy adatbázisba. Ezeket a víziókat most beépítik a Platform Urbanism című, szintén az FWF által finanszírozott projektbe, amelyen Peter Mörtenböck és csapata március óta dolgozik.