A hálózati technológia fejlesztési versenye világszerte egyre keményebb. Japán már dolgozik a 6G lehetséges alkalmazási területein, például az emberek és a gépek közötti interakción.

Az ember és a gép fúziója már egy kicsit valóság - legalábbis az NTT Docomo japán konszern laboratóriumában. Az óriáscég tokiói központjában Takehiro Nakamura technológiai vezető és két alkalmazott bemutatta, hogy milyen lehet a 6G a gyakorlatban. A kísérletben részt vevő első személy ökölbe szorította a kezét és felemelte az alkarját. A karján lévő mandzsettába szerelt érzékelők leolvasták az agy által az izmoknak küldött idegimpulzusokat. Ezeket digitalizálták és a Docomo platformján keresztül elküldték egy robotnak, amely pontosan követte a mozdulatokat. A második alkalmazott is önkéntelenül összezárta az ujjait és mozgatta a karját. A mandzsettájában a jeleket visszaalakították elektromos impulzusokká és a bőrön keresztül az idegpályákba küldték. A mozgások még nem folyamatosak.Ez csak egy ízelítő azokból az alkalmazásokból, amelyek 2030 körül válhatnak valósággá a szupergyors 6G-mobilhálózatok segítségével.

Az NTT Docomo évi egymilliárd eurós kutatási költségvetésével a világ egyik úttörője ezen a területen. Az anyavállalat, az NTT már 2025-ben, az oszakai világkiállításon be akarja mutatni a 6G-hálózat prototípusát. Nakamura az emberi képességek technológiával történő bővítését, az úgynevezett humán augmentációt említi az egyik alkalmazási ötletként. Az új technológiával a hálózatuk egyfajta kiterjesztett emberi idegrendszerként működhet.


A 6G-hálózatok várhatóan 100-szor több adatot tudnak majd továbbítani, mint az 5G-hálózatok, amelyeket éppen most vezetnek be világszerte. Mahyar Shirvanimoghaddam, a Sydney-i Egyetem munkatársa szerint ez a sávszélesség elegendő lenne 142 órányi Netflix-videó letöltéséhez a legjobb felbontásban másodpercenként. Az adatátvitel késleltetése az 5G-hálózatokban várhatóan néhány ezredmásodpercről 100 mikromásodpercre csökken a végső kiépítési szakaszban.

A japán kormány a 6G szabványban látja a lehetőséget arra, hogy az országot a hálózati technológia vezető hatalmává tegye. A Cyber Creative Institute japán piackutató szerint a korábban úttörő szigetország jelenleg csak a harmadik helyen áll az USA és Kína mögött a 6G-szabadalmak tíz százalékát birtokolva. Az olyan szolgáltatók, mint a kínai Huawei és a dél-koreai Samsung már régóta csatlakoztak a küzdelemhez. 2020 végén a japán kabinet az ország legnagyobb vállalatait a Beyond 5G konzorciumba tömörítette. Azóta az autógyártók - mint például a Toyota - a gépgyártók és mások a mobilhálózat-üzemeltetőkkel és a hálózati berendezések beszállítóival - mint például az NEC - megvitatták a felhasználási eseteket és a műszaki követelményeket. "Ennek az összehangolt erőfeszítésnek az a célja, hogy a japán társaságok ismét úttörők legyenek a 6G technológiában. A japán kormány nagyon agresszív és reméli, hogy a fejlesztést az egész világra ki tudja terjeszteni" - magyarázta Nakamura.

A 6G szabvánnyal hirtelen elképzelhetővé válnak olyan szolgáltatások, amelyeket korábban csak kezdetlegesen lehetett megvalósítani. Az emberek egy kanapéról digitálisan bebújhatnak a világ bármely pontján lévő robotokba, amelyek a kiépítési stádiumtól függően úgy viselkednének, ahogy a pilótáik szeretnék. A távoktatás nem maradna beszédközpontú, hanem az is lehetséges lenne, hogy például egy tánctanár interneten keresztül tarthatna órákat.


De a szórakoztatásnál fontosabbak az ipari alkalmazások. A nagy adatátviteli sebesség ugyanis előfeltétele a dolgok internete következő szakaszának, amelyben az autonóm vezetéshez és a digitalizált gyárakhoz szükséges eszközök, gépek és érzékelők milliárdjai kerülnek hálózatba és cserélnek információt. Ez nemcsak a valós és a virtuális világok széles körű hálózatba kapcsolását teszi lehetővé; a 6G-hálózat hatótávolsága is megnő a földi állomások, a repülőgépek és a műholdak zökkenőmentes integrációja révén. Ez lehetővé teszi a lefedettség kiterjesztését nemcsak a ritkán lakott régiókra, hanem a levegőbe, a világűrbe, az óceánokba és a víz alá is. Végül még a tenger alatti építési tevékenységek is digitálissá válnak.

Nakamurát az új technológiák bevezetésével kapcsolatos tapasztalatai azonban óvatossá teszik, amikor az alkalmazások következő sikerére vonatkozó előrejelzésekről van szó. "Nagyon nehéz azonosítani a következő sikeres alkalmazást egy új hálózati technológia bevezetése előtt vagy annak kezdetén" - taglalta a szakember.

Amikor a japánok az ezredfordulón bevezették a 3G-hálózatokat, tévesen azt hitték, hogy a mobiltelefonos televíziózás nagy siker lesz. Ehelyett az iPhone megjelenésével a YouTube és más szolgáltatások terjedtek el. Egy dolog azonban biztos: az ipari alkalmazások megugrása miatt a globális verseny már a fejlődés kezdetén kiéleződött. A 3G-hálózatok indulásakor Európa, az Amerikai Egyesült Államok és Japán még zárt kört alkottak. Amikor a 4G szabvány elindult, a dél-koreaiak is csatlakoztak, majd az 5G megjelenésével a kínaiak is. "Az elmúlt két-három évben India aktivizálódott nagyon a tárgyalásokon" - mutatott rá Nakamura.

A különböző vállalkozások már most arról beszélnek, hogy milyen alkalmazásokat szeretnének. "Ez még összetettebbé teszi a folyamatot. Nagyon nehéz prioritásokat felállítani és konszenzust találni" - emelte ki a Docomo technológiai vezetője. Hogy ez sikerül-e, az egyre inkább a geopolitikától függ. Az USA és Kína közötti feszültségek azzal fenyegetnek, hogy az internetet befolyási szférákra szakítják. A fejlesztő rémálomnak nevezte azt a lehetséges forgatókönyvet, hogy a világ különböző 6G-szabványokra oszlik fel. Ennek oka, hogy a különböző piacokra szánt termékek és szolgáltatások kifejlesztése drasztikusan megnövelné a költségeket és lelassítaná a fejlesztést. Éppen e horrorforgatókönyvvel szemben a japánok továbbra is optimisták abban, hogy a távközlés világa egyben marad. "Még túl korai lenne megmondani, de jelenleg nem látom a szabványok szétválásának veszélyét. Ez annak is köszönhető, hogy az iparágban mindenki az egységes szabványt részesíti előnyben" - szögezte le Nakamura.