Berta Sándor
Gomba hasznosítható a chip- és az akkumulátorgyártásban
Különleges lehetőségeket rejt a pecsétviaszgomba.
Szinte minden elektronikus eszköz tartalmaz egy vagy több áramköri lapot, amelyeken elektronikus alkatrészek találhatók. A táblák gyakran szálerősítésű műanyagból vagy kemény papírból készülnek - alig újrahasznosíthatóak vagy az előállításuk nem fenntartható. Ez azonban most megváltozhat. A linzi Johannes Kepler Egyetem (JKU) kutatói egy véletlen folytán fedezték fel, hogy a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) hasznosítható a chipek és az újratölthető akkumulátorok előállítására. A gomba szárított bőre ugyanis rugalmas nyomtatott áramköri lapként használható.
A pecsétviaszgomba a hagyományos kínai orvoslásban gyógyszerként népszerű, Japánban pedig szellemgomba (Reishi) néven ismert. Az osztrák tudósokat az a micéliumbőr érdekelte, amelyet a gomba azért képez, hogy megvédje magát a kórokozóktól vagy más gombáktól. Ez a bőr könnyen eltávolítható és szárítás után nagyon rugalmas, robusztus, jó szigetelő és 200 Celsius-fok feletti hőmérsékletet is kibír. A bőr körülbelül olyan vastag, mint a papír, de több száz évig is eltartható, ha nedvességtől és UV-fénytől távol tartják. A talajba kerülve azonban a gomba bőre két héten belül lebomlik. Ez az jelenti, hogy az ebből az anyagból készült áramköri lap egyrészt nagyon tartós, másrészt könnyen újrahasznosítható.
Martin Kaltenbrunner, a JKU munkatársa által vezetett csapat fémáramköröket erősített a gomba bőrére. Ezek úgy viselkedtek, mint a hagyományos műanyag lemezek. Ráadásul a gombabőr rendkívül rugalmasnak bizonyult, és még akkor is hatékony volt, amikor a kutatók már több mint 2000-szer meghajlították. A szakemberek azt is ki tudták mutatni, hogy a gombahéj alkalmas az akkumulátorokban való felhasználásra, ls elsősorban az olyan eszközökben, mint a Bluetooth-modulok. A kutatók remélik, hogy a gombahéj felhasználható lesz olyan eldobható termékekben is, mint például hordozható érzékelők vagy rádiós címkék. Az innováció neve egyébként Myceliotronics.
Andrew Adamatzky, a bristoli Nyugat-Angliai Egyetem angol kutatója szerint a Linzben kifejlesztett prototípusok "lenyűgözőek", a kutatási eredmények pedig "úttörőek". Amennyiben a gomba elhalt bőrét ráadásul élő gombák anyagrészeivel ötvöznék, akkor az olyan lehetséges alkalmazásokhoz is felhasználható lenne, mint például robotok érzékelőbőre. Ez hozzájárulhat a viselhető, gombán alapuló eszközök kifejlesztéséhez. Érdekesség, hogy a gombák témája már egy ideje az intézmény érdeklődésének a középpontjában áll, de más összefüggésben, például a micélium anyagoknak az építőiparban a hungarocell szigetelésének alternatívájaként való felhasználása.
Kaltenbrunner kifejtette, hogy a csapat kezdetben a testben való alkalmazásra gondolt, például az orvostechnikában, ahol az ilyen alkatrészeknek akár egy éven át kell működniük. "Mostanában közelség- vagy páratartalom-érzékelőket készítettünk - ez is jól működik. Ezt úgy valósítottuk meg, hogy viszonylag hagyományos elektronikus chipeket forrasztottunk a micélium hordozójára" - mondta a tudós. A bőr szerkezetét még homogénebbé akarják tenni, hogy olyan elektronikával kombinálják, amely szintén biológiailag lebomló. "Ez lenne a következő lépés, amihez a felületnek még simábbnak kell lennie" - szögezte le a szakember.
Szinte minden elektronikus eszköz tartalmaz egy vagy több áramköri lapot, amelyeken elektronikus alkatrészek találhatók. A táblák gyakran szálerősítésű műanyagból vagy kemény papírból készülnek - alig újrahasznosíthatóak vagy az előállításuk nem fenntartható. Ez azonban most megváltozhat. A linzi Johannes Kepler Egyetem (JKU) kutatói egy véletlen folytán fedezték fel, hogy a pecsétviaszgomba (Ganoderma lucidum) hasznosítható a chipek és az újratölthető akkumulátorok előállítására. A gomba szárított bőre ugyanis rugalmas nyomtatott áramköri lapként használható.
A pecsétviaszgomba a hagyományos kínai orvoslásban gyógyszerként népszerű, Japánban pedig szellemgomba (Reishi) néven ismert. Az osztrák tudósokat az a micéliumbőr érdekelte, amelyet a gomba azért képez, hogy megvédje magát a kórokozóktól vagy más gombáktól. Ez a bőr könnyen eltávolítható és szárítás után nagyon rugalmas, robusztus, jó szigetelő és 200 Celsius-fok feletti hőmérsékletet is kibír. A bőr körülbelül olyan vastag, mint a papír, de több száz évig is eltartható, ha nedvességtől és UV-fénytől távol tartják. A talajba kerülve azonban a gomba bőre két héten belül lebomlik. Ez az jelenti, hogy az ebből az anyagból készült áramköri lap egyrészt nagyon tartós, másrészt könnyen újrahasznosítható.
Martin Kaltenbrunner, a JKU munkatársa által vezetett csapat fémáramköröket erősített a gomba bőrére. Ezek úgy viselkedtek, mint a hagyományos műanyag lemezek. Ráadásul a gombabőr rendkívül rugalmasnak bizonyult, és még akkor is hatékony volt, amikor a kutatók már több mint 2000-szer meghajlították. A szakemberek azt is ki tudták mutatni, hogy a gombahéj alkalmas az akkumulátorokban való felhasználásra, ls elsősorban az olyan eszközökben, mint a Bluetooth-modulok. A kutatók remélik, hogy a gombahéj felhasználható lesz olyan eldobható termékekben is, mint például hordozható érzékelők vagy rádiós címkék. Az innováció neve egyébként Myceliotronics.
Andrew Adamatzky, a bristoli Nyugat-Angliai Egyetem angol kutatója szerint a Linzben kifejlesztett prototípusok "lenyűgözőek", a kutatási eredmények pedig "úttörőek". Amennyiben a gomba elhalt bőrét ráadásul élő gombák anyagrészeivel ötvöznék, akkor az olyan lehetséges alkalmazásokhoz is felhasználható lenne, mint például robotok érzékelőbőre. Ez hozzájárulhat a viselhető, gombán alapuló eszközök kifejlesztéséhez. Érdekesség, hogy a gombák témája már egy ideje az intézmény érdeklődésének a középpontjában áll, de más összefüggésben, például a micélium anyagoknak az építőiparban a hungarocell szigetelésének alternatívájaként való felhasználása.
Kaltenbrunner kifejtette, hogy a csapat kezdetben a testben való alkalmazásra gondolt, például az orvostechnikában, ahol az ilyen alkatrészeknek akár egy éven át kell működniük. "Mostanában közelség- vagy páratartalom-érzékelőket készítettünk - ez is jól működik. Ezt úgy valósítottuk meg, hogy viszonylag hagyományos elektronikus chipeket forrasztottunk a micélium hordozójára" - mondta a tudós. A bőr szerkezetét még homogénebbé akarják tenni, hogy olyan elektronikával kombinálják, amely szintén biológiailag lebomló. "Ez lenne a következő lépés, amihez a felületnek még simábbnak kell lennie" - szögezte le a szakember.